Cettler Gertrúd a pillanat, mikor fejemben harsány gondolatok cikáznak rólad olyan, mint mikor kedvenc teámat szürcsölöm: a körülöttem zajló pörgést lelassítva egyszerre ragad magával a tény, hogy egy-egy idea is lehet ízesen finom, és persze annak felismerése, hogy mindez el is múlik egyszer…ám, csak akkor, ha nem töltöm újra a csészémet
ha netalántán úgy döntenél, hogy egy napot kint a szabadban töltenél, akkor mindenképpen azt ajánlom, vidd magaddal kis vagy nagy kedvenced, hisz így lesz a friss levegőn töltött perceidből beteljesült igazi vágyálom, no de a pórázról se feledkezz el, ne is próbálkozz buta csellel, mert a kis kedvenced bármily turpisságra úgyis rájön, és ugye nem … Olvass tovább
szeretnélek itt most kisajátítani vers glédáimmal a lelked mélyéig hatolni szeretném ebben a pillanatban melankóliádat elfeledtetni még ha csak pár pillanatra is ajkaid szélére derűs sávokat skiccelni aztán meg… csak úgy… epedezve megkísérlem a bánatnak általánosságban véve elejét venni és noha sóvárogva vágyódom nem más csak (egy kicsit rokonszenvezve) lenni, lenni, lenni mégis szeretnélek itt … Olvass tovább
pengesd húrjaim selymesen, s engem hallasz rajtuk lépkedőn
ó, mennyit de mennyit vártam, hogy majd ismét pittyeg telefonomban a „mizu babám”? kérdés ám tudom, hogy ez nem lenne más csupán végzetes tehozzád visszalépés
hótaposóval még járatlan ösvényen ropog, mint fogam alatt a ropi a kissé sem sós üzenet: ünnep érkezik, melynek nyelve a szeretet
matematikai logika kéjes logikai képlet képletesen elfeledlek ej, csak sétálnál már ki a fejemből hisz, kerülni szeretnélek téged ám, ha mégis ismét összekoccannánk kérlek, poroltót is hozzál biztos vagyok benne, hogy szívem újfent lángra lobban perzselőbben az átlagnál
leszek, aki leszek még ha a belém töltött folyadékon veled néha össze is veszek nem érint meg se édes se keserű se mézes, ha szádhoz emelsz másra már nem is késztetsz, csak hogy magam formáját adjam…itt-ott meglévő pöttyeim nehogy letagadjam s ha fülem hiányzik vagy testem kissé csorba legalább a belőlem kóstolt ízekből alakulhat rövidke … Olvass tovább
a kávézás szenvedélyévé vált ízlelő bimbói dióízű fekete léért kiáltanak kifehérítve egy kis tejszínes krémmel egzotikusan összekevert hévvel értékeli a nem mindennapi pillanatot, mely a hétköznapok monotonitásával megfagyott orcáján némi rémesen kétes érzésegyveleget hagyott itt-ott de ő csak legyint rájuk egy nagyot ehelyett szívesebben beleolvad a pörkölés során cukrokká lebontott szénhidráttartalom előidézte jelenidő eternális hömpölygésébe