Cinka István

Mindig is szerettem a természetet, kirándulásokat. Különösen az őszi erdőbe szerettem járni. Az mindig rejtegetett valami csodát. A színes levélavart például.Nem tudtam eldönteni, hogy melyik őszi szín a legszebb. A sárga? A zöld? A barna? Máig sem tudom. Arra viszont szívesen emlékszem, amikor gombázni voltam apukámmal. – Ugye hoztok gombát ebédre?- Kérdezte anyukám, amikor elindultunk. … Olvass tovább

Hurrá itt a nyár, mondtuk az utolsó tanítási napon, amin már csak egy osztályfőnöki óra volt. Osztályfőnökünk sorra kérdezett mindenkit. Ki hol tölti a nyarat? – Balatonra megyek. – A tengerpartra utazom szüleimmel.-szólt Ildikó. – Mi a hegyekbe megyünk, Svájcba. Mindenki elmondta hová készül. – Hurrá nyaralunk!-mondta szinte mindenki egyszerre. – Te még nem osztottad … Olvass tovább

Gimnáziumba jártam. Már alig vártam, hogy jöjjön a vakáció, szünet. Mi is írtuk a táblára ó, ió, ció. Aztán eljött végre a vakáció. Vártam már nagyon, mert nagy tervem volt. A nyáron szerettem volna országunk déli részét megismerni. Ott több utat kerékpárral is megtenni. Igen ám, de ehhez megfelelő mennyiségű pénzalap is kellett, hogy megvalósulhasson … Olvass tovább

Minden nap vonattal utazom a munkahelyemre. Egy idő óta észrevettem, hogy egy fiú sokat néz rám. Szólni, nem szól csak néz. Ez így ment napról napra, hétről hétre. Már arra gondoltam megszólítom, miért néz. De hagytam. Telt-múlt az idő. Elérkezett a farsang ideje. Közeledett a farsangi bál. Kis falunkban erre mindenki nagyon készült. Nehéz volt … Olvass tovább

Nagyon fáradt voltam aznap, el is határoztam, hogy este korán lefekszem. De borzasztó rémálmom volt. Először egy vonatra akartam felszállni, de lekéstem. Meg kellett várnom egy másik azonban régebbi stílusú gőzmozdonyt. Hatalmas búzamezők között haladt a vonat, amikor hirtelen megálltunk, a kalauzt megtalálva derült ki hogy itt mindig meg kell állnia a vonatnak, hogy ne … Olvass tovább

Már közeledett a tél. Búcsúzott az ősz. Nagyon nehezen akarta átadni a helyét. A nap melege gyenge volt már. Az ősz hulló levelei még a földön pompáztak különböző színekben. Az ősz azonban maradni akart. – Miért siettetsz annyira? – kérdezte a téltől. – Azért, mert én szebb vagyok, mint te. – Szebb? – Igen, a … Olvass tovább

Mióta élek próbálok mindenkivel szemben udvarias, tisztelettudó lenni. Természetes, ha a lányokat előre engedem. Segítek az idősebbeknek. Nem is gondoltam, hogy erre mennyire felfigyelnek a mi rohanó világunkban. A házban ahol élek laknak idősebbek is. A szomszéd néni mivel egyedül élek szokott ennivalót hozni. Ebédet, amit főzött. Hiába szabadkozom. Ezt csak úgy tudom neki viszonozni, … Olvass tovább

Rég élek már albérletben. Emeletes házban, az első emeleten. A munkám miatt alig ismertem szomszédaim. Estefelé értem mindig haza. Hétvégeken szüleimhez utaztam. Aztán eljött a karantén. Itthonról dolgoztam. A boltba ritkábban jártam. Eszembe jutott, hogy szemben egy idős néni lakik. Köszöntött reggelenként, mikor dolgozni jártam. Sosem tudtam megelőzni a köszönésben. Gondoltam becsengetek. Hátha kell valami … Olvass tovább

Volt egyszer, hol nem volt, mint a mesében, csak ez valóságban. Munkám miatt egy vidéki városba kellett utaznom. Nem először csináltam. Azonban ez alkalommal a metróról két állomással előbb szálltam le. Mivel a Déli pályaudvarról indultam volna tovább várnom kellett egy másik metróra. Időm volt így vártam. -Szia. Tudnál segíteni? Egy lány állt mellettem -Miben … Olvass tovább

Az erdő mindig tartogat valami meglepetést, valami újat, meghökkentőt. Így történt ez az állatokkal is. Két kis egérke játszott az erdő szélén. Egyszer csak erős fény vette el figyelmüket. Meg is ijedtek. Szaladtak haza. – Jaj mit láttunk? – Mit? – Valami vakító fényt. Ugyanakkor a kis rókafiak is ijedten szaladtak haza ettől a fénytől. … Olvass tovább

Mackó papa és mackó mama békésen üldögélt a barlangjuk előtt. – Nézd de szép időnk van papa! Minden világos, a fény eláraszt bennünket.-mondta mackó mama. – Papa meddig leszünk még kint?-kíváncsiskodott a kis medve testvérpár. – Élvezzétek a meleg napsugárt, a fényt. Nemsokára úgyis bemegyünk a sötét barlangba. Csak árnyékot látunk, míg el nem alszunk … Olvass tovább

Mindig városban éltem. Hirtelen jött az ötlet. Mi lenne, ha falura költöznék. Ennek már tíz éve. Az első napra nagyon jól emlékszem. A bútorszállító behordta a bútorokat. Pakolászni kezdtem. Csengő szólt. Kinéztem. – Jó napot szomszéd. Biztosan megéhezett.-egy néni szólt kezében kis fazékkal. Amint a kapuhoz mentem bemutatkozott és átadta az ételt , mit nekem … Olvass tovább

Arra kérdésemre, hogy lehet-e nyáron korcsolyázni nagyon sokféle választ kaptam. – Persze, hogy lehet. Van fedett műjégpálya. – Igen. Szeretek görkorcsolyázni. – Ilyen kérdés. Nyáron korcsolyázni. Ha meghalljátok történetem, akkor mindenki azt válaszolja majd: – Lehet, persze hogy lehet. Nem is kérdés ez. Egy nyáron történt. Kirándulni mentünk egy baráti társasággal. A meteorológia jó időt … Olvass tovább

Mindenki a kirándulást tervezte. Ősz volt és a hegyekbe akartunk kirándulni barátaimmal. – Mikor indulunk? -kérdeztem telefonon Pétertől. – Kilenc felé jövő szombaton. Akkor már kicsit jobban melegít az őszi nap. – Jól van megyek. – Majd készíts szép képeket az őszi levelekről.-mondta feleségem. Sok munkája volt a hétvégére és úgy döntött nem jön. – … Olvass tovább