Horváth Edina Anna

Ne sírjatok, ha szemem már lezárva, jobban fáj ez nekem, ne gondoljatok bánatra. Nem távozom, lelkem része itt marad, álmomban vigyázom minden drága Csillagomat. Ha hiányzom, az égre nézzetek fel, ha az eső esik, az lehet az én könnyem lesz. Ne sírjatok, én a közelben vagyok, lelkemmel szeretem minden féltett kis Angyalom. (2025. február)

Szerelmedet hozd el nekem keltsed életre a tüzet, oltalmazón ölelj engem, és soha ne legyen szünet. Forrón csókolj,bűvölj engem, érezzem benned a vágyat, most kéne boldognak lennünk, ne szabjon semmi se gátat. Álmaimban együtt vagyunk, beteljesült minden vágyam, szerelmesen összebújunk, s megosztom veled az ágyam.

Január végén vágyom a fényre, a szürkés színek helyett a kékre. Mikor előbúj a rügy az ágon, mikor kikel a krókusz az ágyból. Maholnap a gyenge nap kibújik, a hóvirág a kertben virágzik. Fuvallat simogat, mint jó anya, ó bárcsak magához szorítana! A rigófütty eltörli a magányt? Erre most nincs válasz, ma még talány. Tűzpiros … Olvass tovább

Szélvihar tombol, és nem fed burok, az eső zuhog, lefele csurog, nézem ahogy a tócsába cseppen, csak ácsorgok némán, összetörten. Könnyeim hullanak, fájdalom éget, a létezés ezzel nem érhet véget! Drága szerettünk téged az égiek hívnak, mostantól a sírodon könnyvirágok nyílnak.

Szemeid tüzében elveszek, palástolom érzéseimet. Nem sejtheted meg mit is jelent számomra ez a nagy szerelem. Tűzben égek, lángol a testem, Ó, csak a kávét el ne ejtsem! Nyári szellő mutasd az utam, szerelmi mámor felém suhan. Illatod bódítja elmémet, ó, bárcsak komolyan vennéd ezt! Mint rám simuló finom kelme, cirógat a szerelem nyelve.

Éjjel nézem a holdat és az eget, a hatalmas mélysötét messzi teret, elvarázsol újra ez a végtelen, s eszembe jut ilyenkor a végzetem. Az éjszaka mély álmokat hoz nekem, amelyek olyanok mint az életem. Felkeresnek kiket nagyon szerettem, és azok is, kiket nem is ismertem. Szüntelenül kutatom keresem átlépek különféle tereken. Meglelem-e vajon a szerepem, … Olvass tovább

Nem hittem, hogy idáig jutok, az ajtó bezárult, sikerült. Nem gondoltam, amit ma tudok, a sok apró titkod kiderült. Szépen lassan ritkult az írás, nincs szív, figyeltelek jobban, már nem érkezett tőled hívás, fájdalom sincs a mellkasomban. Tizenkét év, egy tollvonással párbeszéd nélkül áthúzva, tetteidet e nagy dobással nem bonyolítod búcsúzással. Éreztem, hogy titkaid vannak, … Olvass tovább

Szilveszterre mit is írjak menj el oda, hova hívnak. Egyél finom, sült malacot, ne félj, szép marad az alakod. Legyél kedves, ne vitázzál, ne veszekedj, úgy vigyázzál, ne dolgozzál, táncolj sokat, tedd most félre a bánatodat. Pénzecskédet ne add kölcsön, legyen rajtad a szép öltöny. Vad, hal, csirke tabu legyen, szerencsédnek ne legyen verem. Mindenedből … Olvass tovább

Jézuska most felénk is jár, de nem lát semmit a szemem, gondolatom nálatok jár, bárcsak itt lennétek velem. Apró fenyő az asztalon mellette a sok kis csomag, muszáj magamat tartanom a család a legfontosabb. De ha táncol a gyertyaláng remény tölti el a lelkem, némán köszönök egy SZIA-t, s hiszem, hogy itt vagytok velem.

Viharos éjen hullik a zápor, most egyedül vagy és nincsen sátor. Nincsen semmi, ami megvédene és a magány elől elrejthetne. Holdfény rejtőzik a dombok mögött, előbukkan most a felhők között. Lelked már szabad, feledi múltját, csillag mutatja a remény útját.

Drága halottaim, emlékezem rátok, virágokat viszek, mert tudom, hogy vártok. Könnyem fátyolán keresztül gyertyát gyújtok, mutassák az utat, hogy megtaláljatok. Virággal, mécsessel üzenem felétek, hogy szívem szeretete sosem szűnik meg. Naponta várom, hogy küldtök egy jelet, az álmokon keresztül jöttök, ha lehet. Hiszem, hogy lelketek a mennyországban él, tudom, hogy odafenn találkozunk mi még.

Egy régi korban, ami ma már fagyos, boldogság táncolt a szülői házban, ahogy az eget nézve az ég kéklett, nevetésük dallama belém égett. Az élet kanyargós útján táncolva siklottak végig a sors minden terhén, kéz a kézben mentek a rögös úton, és átsegítették egymást a múlton. Iréne és Michel a legszebb dallam, felcsendül a dalban … Olvass tovább

Gyülekeznek szépen, sorban a gyönyörű, szép gólyáink, nyár végével nekiindul a legtöbb egész Afrikáig. Némelyik csak spanyol honba, ám legtöbbjük továbbrepül, egészen a tengeren túlra, ahol pihenésre sor kerül. Márciusban várunk vissza minden költöző madárkát, hogy megérkezzen országunkba, s kikeltse a sok kis fiókát.