Domin Jolán Ági Mily régen találkoztunk… és te elmentél Elvesztettelek örökre lelki testvérem, Kihűlt a levegő körülöttem Hetek óta az üres órák… Keresek, és nem találok Nehéz lett nélküled MINDEN Vagyok én egyáltalán? Magamat is csak kitaláltam Ez csak eddig tartott. Lelkem beteg, nincs, ki megérti, Ki mankót adjon, ki erőt adjon. Mi ketten voltunk egy erősek … Olvass tovább
HÚGOM Amikor az elhagyott Sváb kert góréjában Ki a leges legeslegszebb Leges legesleggazdagabb Én vagyok Tündérkirályné Felkiáltásokkal akasztottad a szülői ágyterítőt, a fejedre,mi alól Aranyszőke hajfürtjeid pöndörödve, Rakoncátlanul mind előbújtak, Ragyogó kékszemed írisze elsötétült. Mert találtam mondani még nagyobbat… Emlékszem, amikor kis fejedet, fülemhez hajolva izgatottan Suttogtad, nem is gólya hozza a babát! Emlékszem, mikor … Olvass tovább
Búcsú hugomtól Elveszett a VOLT Nincs, már kitől kérdezzem, hogy is volt? Húgom elment, temetjük. Nővérem visszavonult… Magába Ha minden elveszettnek hiszel is Mindent megtalálsz… Én, aki a múltból vagyok, Még átadom a titkokat. Jó lenne eltemetni… És elszökött a Jelen is. Elmentél. Tegnap elmentél. Ígérted, láthatlak még… Emlékeid itt hagytad a lelkemben Senki nem … Olvass tovább
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek… Ez természetesen szó szerint nem így van, de… Tegnap, hogy kicsit kikapcsolódjunk a ránk nehezedő költözéssel járó gondokból. Felmentünk férjemmel az új Várkert- Bazárt megnézni. Sportnak is beillő séta volt, – nekem – feljutni, a várfalak körüli sétányon, a vendéglátó egységig. Fagylaltot rendeltünk, nagyon udvarias kiszolgáló pincér megkérdezte … Olvass tovább
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek… Ez természetesen szó szerint nem így van, de… Tegnap, hogy kicsit kikapcsolódjunk a ránk nehezedő költözéssel járó gondokból. Felmentünk férjemmel az új Várkert- Bazárt megnézni. Sportnak is beillő séta volt, – nekem – feljutni, a várfalak körüli sétányon, a vendéglátó egységig. Fagylaltot rendeltünk, nagyon udvarias kiszolgáló pincér megkérdezte … Olvass tovább
70. Beértem a hetvenkedők révébe. E változás, már a kapu előtt is sokat ígért. A sors hullámai viszik, sodorják életünket előbbre Nem csendesednek, de újra habosan futnak Vajon mikor érik el partjukat? A fehér tarajok még visszacsapódnak, Új erőt gyűjtve magasan, újra, neki indulnak Majd elcsendesedve valamikor a földbe simulnak. 2012-04.26.
Már hallatszott a gyerekek boldog kiabálása: ”Megjöttünk, nagymama, nagytata!” Anyuka ment elől karjait kitárva ölelte magához régen,- a menekülés óta- nem látott édesanyját, majd édesapját, és testvérét. Libasorban a gyerekek. Mindenki, mindenkit megölelgetett Elsőre volt nagy öröm, csókolózás,” hogy utaztatok?” Könnyű kis ebéd., majd a gyerekek körülnéztek az udvarban, addig a szülők aggódva figyelték, hogyan … Olvass tovább
Istenem! Uram! Nagy ajándékot kaptam tőled, szeretném megosztani kedves barátaimmal. Ha ketten álmodjuk ugyanazt, az a valóság kezdete. Az írás fájdalommentes várakozás, hát írok. Elmentél senki sem veheti el tőlem az emlékezést. Könnyeink nagy áradata elmossa a fájdalmat? Egy érdekes könyv olvasása, múlatja a fájdalmas időt, de marad aTeher Amikor a tested már nem él, … Olvass tovább
A nyári kaland óta, egyébre sem tudott gondolni, csak szerelmi kalandjára. Bár nagyon zavarba került, maga sem tudta megmondani miért. Katona unokaöccse fiatalabb volt nála, és nőtlen. Megadta telefonszámát, de hónapok teltek el, az fiú nem hívta. Férjével az együttélést változatlanul az italozása tette tönkre. Megszületett második gyermekük egy kisfiú. A két gyermekkel foglalkozás igen … Olvass tovább
Futás Ma éjszaka ismét futottam, álmomban. Futottam,- futottam! A boldogságba Könnyed örömmel. Szállt mögöttem, a szellő Majd megálltam. A csillagos ég Látta boldogságomat. Egy kis angyalka Lépett lábamra, És diktálta lépteimet. A semmibe.
(válogatás) Kora reggel, rendhagyó módon, a városszéli, harmattól gyöngyös, zöld fűvel borított Kántor dombon tartották a válogatást. – Valamikor a Kántor család tulajdona volt, és libákat legeltették rajta. –A castingra csak nőket hívtak, 30 éves korig. Nem voltunk sokan, úgy körülbelül 20-an. A rendező pár szóval elmondta mit vár tőlünk: játszunk bármit, ami jön, egyedül, … Olvass tovább
Az idő.1. 2012.01.30. Már nem várja, a hajnalpírt. Szíve, nem dobban hevesen érintésére… Csak az álmot hozó éjt keresi. Miért szalad el minden, mi szép? Szavai tőr szívébe. Hová lett! Talán sose volt? Csak alkotta magának, és a külvilágnak? Rajzolt egy embert, kit szerethetett. Játék volt a fél évszázad? Miért ment bele ebbe a játéka? … Olvass tovább
A falu déli oldalán, a kertjük az erdőbe nyúlva lakott egy kedves család. Négy gyermeküket a nagyszülőkkel közösen nevelte, az Erdélyből menekült szülők. Harmadik gyermekük, egy kis feketehaját copfban viselő 5 éves kislány, szívesen kóborolt el egyedül is az erdőbe. Már jól ismerte az erdőt, nagyapjával járt gombát, és rőzsét szedni. Ha valami bántotta a … Olvass tovább
A baleset-kisértet? A kislány már nagylánynak néz ki. Csinos, térdet takaró fehér ruháján a matrózgallért rózsaszín fényes szalaggal szegélyezték. Fekete hosszú haja lófarokba kötve, a rózsaszín szalagból hajába is jutott, de nem kötötte masnira, csak lóg a keskeny szalag a hosszú hajzuhatag körül. Babi édesanyjával, a MÁV busszal igyekeztek a téglagyárnál lévő élelmiszerüzletükbe dolgozni. Átszállással … Olvass tovább
Nagy meglepetésére a légierőkhöz sorozták be. Nem bánta, csak azt, hogy az ősszel elkezdett technikumi tanulmányait abba kel hagyja, ha leszerelt majd folytatja, határozta el. Rövidre nyírták a haját, kifűthetetlen teremben, emeletes ágyakon kaptak elhelyezést. Hideg volt a tél. A zuhanyozókban a csaptelepre fagyott a víz. Volt még falubeli, osztálytársa is a seregben ide sorozták. … Olvass tovább
Nagy meglepetésére a légierőkhöz sorozták be. Nem bánta, csak azt, hogy az ősszel elkezdett technikumi tanulmányait abba kel hagyja, ha leszerelt majd folytatja, határozta el. Rövidre nyírták a haját, kifűthetetlen teremben, emeletes ágyakon kaptak elhelyezést. Hideg volt a tél. A zuhanyozókban a csaptelepre fagyott a víz. Volt még falubeli, osztálytársa is a seregben ide sorozták. … Olvass tovább
Nagyon régen az 50-e évek elején… Egy nyári végi meleg délelőtt, édesanyám nagytakarítást készített. A frissen felhúzott ropogósra vasalt, kékítőtől ragyogó fehér dunnahuzat csak úgy duzzadt, feszült a meleg, aranyló napfényben. Bevittük mindet kinek-kinek az ágyába. A frissen feltöltött szalmazsákokból is jó friss illat szállt. A portörlés rám várt. Igen de Borika barátnőm már itt … Olvass tovább
Örök szerelem Szerelmes zöld villanású tüzes tekinteted Arcomra még pírt fest. Szívem hevesebben muzsikál Mikor piros rózsád felém nyújtod. Te vagy szerelemünk kútforrása, mely Sok éve minden tavaszon megújul, kiállja a próbát, mit élet utunk ránk mér. A sok év mi mögénk szállt Nem tompít, csak finomít érzelmeinken, Emlékszel, mikor első szombat esti tangónkban Testünk … Olvass tovább
A három kislány mintha nem is testvér volna, bár szemük mindnek apjuktól öröklődött kék-zöld színben csillogtak. A középső kislány csak 5 évvel fiatalabb, most 15 éves. Sötétbarna hajzuhataga egy copfba fonva. Bőre színe ilyenkor tavasszal már barnul, édesanyjától örökölte, akinek napozás nélkül is hamar sötétedett, már az első tavaszi szelekre is. A két fiatalabbik bár … Olvass tovább
Meghaltam álmomban Meghaltam álmomban Csak álltam a kiterített, letakart tetem mellett Néztem, néztem és fájt Fájt a bal karom S gondoltam, ha fáj, akkor az jó, nagyon jó, Akkor élek. Élek! Bár édesanyám vár ott rám Mert hiszen, ő ráér, Hadd várjon még szegény Nekem dolgom sok Itt vagyok, boldog Mert boldog kinek családja van, … Olvass tovább