Január, február…

Január ment, február jött, kicsit, nagyot kézen fogja, maszkabálra beöltözött, medvére vár toporogva. Kis hóvirág, tavaszfutár, előbújt a tél csodája, február van, ideje már mosolyt csalni a világra! Álarcot ölt a napsugár is, maskaráját gombolgatja, érintése, bár minimális, reményt kelt a hűs napokra. Hideg, s meleg gabalyodva széltáncot jár a furcsa pár, a tavasz most … Olvass tovább

Ó, mennyi érték!

Ó, itt annyi érték megszületett a rögös évszázadok alatt, vérrel, verítékkel kikövezett, mégis mind örök magyar maradt! Ó, mennyi érték kerekedett az elmúlt két évezred során, szép szobrok, csodás épületek szorgos magyar kezek nyomán. Versek, képek, dalok, táncok, ékes kincsei a kultúránknak, neves világhírű találmányok már színfoltjai a nagyvilágnak. A nívós művészi alkotások mind a … Olvass tovább

Az Újesztendő hajnalán

Az Újesztendő hajnala, mámor ittas, és nincs para, talán jó, vagy rossz, ami jön, most sejtelmesen ránk köszön. Január van, megint új év, menny vagy pokol, ami vár még. A remény hal meg utoljára, csak nem tudjuk, mi az ára! Az Újesztendő hajnalán a régi fut a lábnyomán, hátat fordít, s megtorpan, és ahogy jött, … Olvass tovább

Kívánságom Karácsonyra

Kívánságom karácsonyra, ne legyek a magány foglya, még legyen, aki átöleljen a legszentebb nagy ünnepen! Nem kérek mást karácsonyra, ’Mennyből az angyal’ varázsolja újra gyermekivé a lelkemet, mind velem legyen, aki szeret! Kint fagyos földet hó borítson, ezt szeretném Karácsonykor, bent fogják csendben a kezemet, úgy kívánjanak szép ünnepet! Kívánságom Karácsonyra, hogy veletek dalolhassa fáradt … Olvass tovább

Írtam ma a Jézuskának

Írtam ma a Jézuskának Karácsonyra egy levelet, mert a világban vermet ásnak, hogy beleessen a szeretet. Azt kértem a Jézuskától, hogy most segítsen, ha lehet, óvjon a sok kiskirálytól, csak kínt hoznak ránk, és könnyeket! A világunk de más lenne, ha elhallgatnának a fegyverek, szebben tudnánk élni benne, ha nem gyűlölnének az emberek! Ezt mind … Olvass tovább

Írtam ma a Mikulásnak

Írtam ma a Mikulásnak még egy erősítő levelet, hogy ne tartson ostobának, megadtam nevemet, címemet. „Kedves Öreg Mikulás! Tudatom, hogy jó voltam, nem kedvencem a virgács, az ne legyen a zsákodban! Hozzál csokit, havat, tökre jó lesz, a teljes nevem Vágány József, bízom benned, senki másban, a krampuszaid sose’ lássam!” Remélem, a nagyszakállú, majd elolvassa … Olvass tovább

Lángra gyúlt

Lángra gyúlt az első gyertya, s bár bennünk a várakozás, nem csitul a világ gondja, de a fény mégis megbabonáz! Az ember csak vágyik a jóra, míg álmodik egy szebb holnapot, a remény a lelkünket óvja, így várjuk a fényes csillagot!

Advent első vasárnapján

Advent első vasárnapján abban bízom optimistán, a vérző világ megváltozik, és békét kötnek Karácsonyig! Fegyver helyett csengő szólal, angyal száll le énekszóval, lent jó emberek ölelkeznek, vége nem lesz a szeretetnek! Advent első vasárnapján örömhír jön angyal szárnyán, hirdeti, hogy a nagyhatalmak fegyvert többé nem gyártanak. A békére már mind vigyáznak, ez csuda jó hír … Olvass tovább

Advent havában

Lassan pihenni készül már a Földanya javában, még egy hónap, és épül a jászol Advent havában. Négy gyertya lángja lobban, oly csendes a várakozás, míg égnek a fényei sorban, megérint a csodás varázs. Egy hónap csak Karácsonyig, és a szeretet földre száll, talán, a gyarló ember is imádkozik a remény legszebb hajnalán. Karácsonykor csodát várunk, … Olvass tovább

Névnapi vallomás

Erzsébet, drága édesanyám, a neve oly szép, mint ő, maga, ha még élne, most bevallanám, ki volt gyermekkorom csillaga. Gyászol a lélek és fáj a szív, nem kímél, kegyetlen az élet, aki egy édesanyát elveszít, a gyermekkora ott ér véget. Ha köztünk lenne, elmondanám, hiányzik nekem egyre jobban, csak átölelném és elárulnám, ma érte sírtam, … Olvass tovább

Titkos szülinap

Ma születésnap, nagy ölelés, van körülötted jövés-menés, ez a nyüzsgés, gyanús lehet, nagyon sokan köszöntenek. A nőknek tudjuk, nincsen kora, az évek száma titok, csoda, csak én tudom mennyi lettél, a szenior klubba megérkeztél. Maradj mindig, amilyen vagy, legyen nyár, tél, jöhet a fagy, itt leszek majd mindig Neked, nem számoljuk az éveket! Nem lehet … Olvass tovább

Szeretnék szépet írni!

Szeretnék csak szépet írni, persze, szépet írni nehéz, az emberben mindig bízni, akkor lenne szép az egész! De jó is lenne szépet írni, amit sokan olvasnának, és az életben sosem sírni, élni folyton csak a mának! Meghajolni nem szeretnék, csakis rendre a jóság előtt, a hazugokon meg nevetnék, nem pazarolnék rájuk időt! Úgy szeretném megérteni … Olvass tovább

Kerek a Hold

Felejthetjük a nagy kiflit épp a kenyér világnapján, a telihold sem éhezik, ez meg is látszik az alakján. Maga köré most fénykoszorút font az ezüsthold az égen, idelentről egy facér szikrázó pont a csillagtalan éjben. Az októberi telihold ihlette a versem.

Őszi levél

Már őszi levél simogatja rég deresedő fejemet, a szürke napok birodalma a kertek alatt közeleg. Rőt őszi levél kocogtatja a telet idéző fejemet, földre lehull, rozsdabarna, csupa mélabúval fenyeget. Az ősz közeleg, azt akarja, a kedvem legyen szomorú, hosszú kabátja tarkabarka, a lehelete borszagú. Az októberi szél kavarja a fák alatt a levelet, rázendít az … Olvass tovább

Három hónap még

Lassan már pihenni készül a jó öreg Földanya javában, még három hónap, hogy épül a jászol Karácsony havában. Midőn a természet enyészik, és fehérbe bújik a határban, akkor még Kisdednek becézik, felnő majd, s hiszünk a szavában.

Nyílnak még a rózsák

Még nyílnak ott a rózsák a Szendrey háznál, s szirmaikat bontják Júlia szobránál. Szeptembernek havát írták ott jártamkor éppen, éledtek a vörös rózsák a langy őszi napsütésben. Ő az emberek szívében él örökre e házban, és az Andersen mesékben, a gyermeki világban. A nagy költő feleségét tovább a versei álmodják, és Júlia szép emlékét olyan … Olvass tovább

Jó lenne az iskolapadban! (Iskolapad, cimborák, tintapaca, kisdiák)

Jó lenne, az a lelkes kisdiák ott ülne még az iskolapadban, a régi termet újra kinyitnák, csak álom a vágy, kiolthatatlan! Ó, de jó lenne még cimborák, kint fogócskázni az udvaron, és az összeadást, a kivonást oly sután tanulni az ujjakon! Milyen más volna most a világ, ha mind együtt lennénk boldogan, de hová tűnt … Olvass tovább

Elrepültek

Már elrepültek a fehér gólyák, kecses hírnökei a tavasznak, és az otthont adó villanypóznák az árok partján árván maradtak. A szeptember már közeleg, de még nincs vége a nyárnak, a hosszú ősz egyre közelebb, megint rideg napok várnak. A forróság, bár nem enyhül, mégis vonulnak a gólyák, csak fészkük maradt emlékül, ők már a felhők … Olvass tovább

Fura világ járja

Kevés ma a jó szó, tűnőben az illem, szép szó helyett bántó, s messzi van az Isten! Tarol az irigység, fogytán a türelem, mert jó sokan elhitték: ’nem is kell küzdenem!’ Most fura világ járja, súlya sincs a szónak, a rossznak rossz a párja, ezerrel beszólnak. Tisztesség, becsület, egykor érték voltak, csak fogják a fejüket … Olvass tovább