Adorjányi Erzsébet

Kutyasors …és csak várt. Lelepuló kis fülekkel csak bámulta az utat. Félelemmel teli szemmel a gazda után kutat. Kitettek, pedig azt mondták, csak sétálni megyünk. Nem fáj szívük ha látják, hogy otthon üres a helyünk? Kétszer megáztam már, egy hülye gyerek bottal verte fejemet, Sebből vérző, kedves arcát két mancsa közé temetett. Rettegett. Nem értette … Olvass tovább

Mosolyogj! A mosoly a legszebb smink, abban szépnek látszol, Nem ám mikor három kiló Vakolatban játszol. Mosolyod ha valódi Lelked igaz tükre. Nincs mellé szükséged Sminkkel csinált trükkre! Csak nevess! Lásd meg az élet Minden apró csodáját, Ölts magadra ezer mosolyt, A világ legszebb ruháját. Ha bántanak is ne hagyd, Hogy az élet fakón lásson, … Olvass tovább

Üzenet a világnak Hűvös reggel, mikor a ködös hajnal oson, Kicsi, tarka cinege kopog ablakomon. Úgy nézett rám, mintha valamire várna, Búzamagot adtam neki, mielőtt elszállna. Mosolygós szemekkel mondtam a madárnak, Vigye el az üzenetem kerek e világnak. Nagy kerek világnak minden szegletébe, Legyen mindig boldog a földnek összes népe! Szűnjenek haragok, véres viszály múljon, … Olvass tovább

Angyalok Angyalszárnyak suhogását hallom, Fel-alá szállnak kecsesen, Ajándékot hoznak a világnak, Hópelyheket szórnak le ránk csendesen. Hírét adják a Megváltónak, ki Hófehér szívét adja nektek, Szép csodákat végigélve, Örök gyermekei lesztek. Fényt ad az égnek, fényt a holdnak, Tőle van minden csillag ragyogása, E szép estén a gyertya mellett, Szobád csendes nyugovása. Hát szárnyaljunk szebben, … Olvass tovább

Lassan indul… Lassan indul Mikulás, Gyárában szorgos manók zengenek, Csillámporos szobájában Aranycsengők csengenek. Zúg, süvít a szél Lappföldön térdig ér a hó, Vígan táncol a hóesésben Ezernyi kismanó. Angyalkák és szaloncukrok, Kis csomagok készülnek, Göndörhajú tündérlányok Hajasbabát fésülnek. Szíveikben szeretet van, De nem csak az év végén, Szarvasszánról hintik majd szét A világ összes részén. … Olvass tovább

Viharverte életek Városok, melyeken dúló forgószél haladt, Rommá váltak, csupán a sok törmelék maradt. Megbomlott házfalak, semmibe vitt tető, Hol a gyászos fájdalom untalan tör elő. Hol maró könnycseppek sebzik fel az arcot, s A természet erejével veszik fel a harcot. De nincs győzelem, mert van erő, mely emberfeletti! Van, hogy egész életeket el kell … Olvass tovább

Szürke cica kalandja Hajnalban egy szürke cica, ki először járt udvaron, Úgy döntött, hogy felfedezi mi van kint az ugaron. Átmászott a kerítésen, pici karma éles, Útjában egy kicsike tó, neki az még széles. Megkerülni sokáig tart, sose érne haza, Szerencsére váratlanul arra jött egy kacsa. Kicsi cica megkönnyebbült, örült neki nagyon, Meg is kérte … Olvass tovább

Otthonom Holdfényben járok, árnyékos fák alatt, hol a Reménység és vágy angyala előttem haladt. Hol fénylő csillagok örzőként vezetnek, Én megsúgom álmaimat az úton fekvő köveknek. S mintha értenék szavam, holdnak fénye rajtuk duplán csillog vissza, Mellettem egy zúgó patak, vizét egy fehér szarvas issza. Kezem nyújtom felé, egy ölelésre magamhoz vonom, Kecses lépteit követve, … Olvass tovább

Hidd el! Hidd el, hogy olyan vagy, mint ezer nyíló rózsa, Ki majd még szebben virágzik Pár szépen szóló szóra. Hidd el, hogy egy csoda vagy! Pillangó, mely bábból válik azzá, Kinek szíve jót ad, s szerény, Úgy lesz majd igazzá! S néha nem könnyű, mert nehéz Mindig a tiszta utat járni, De te csak … Olvass tovább

Sziklakövek Akár egy meredek hegy, olyan az életünk. Kitaposott ösvény helyett, sokszor sziklás helyre érkezünk. S bár felfelé tartunk és óvatosan lépkedünk, Valahogyan mégis mindig rögös tájra tévedünk. De mert sziklák vagyunk mi is, csak mászunk felfelé, Vissza sosem nézünk, hogy milyen is volt lefelé. Akkor sem, ha felettünk egy nagyobb szikla vár, Mi önteltségből, … Olvass tovább

Légy Magyar!🇭🇺 Ha ünnepel a magyar, azt szívéből teszi. Országát, a magyar földet egyként élteti. Kiknek számít ez a vérrel átitatott nemzet, Mi szent földjén hősöket szült, kitartásra nemzett. Hol a bátorsàg és vasakarat szabadságot hozott, A magyar zászló büszkén lengett, hiába volt kopott. Hol a magyar összetartott és fellázadt a hazáért, Közös célként megküzdöttek … Olvass tovább

Víz… Hömpölygő folyóként mossa a partokat, Megannyi kincset, meglepetést tartogat. Van ami benne él, van amit csak éltet, Hatalma van uralni a föld feletti létet. Hol fakadó forrásvízként kristálytisztán ragyog, Hol a gyermek önfeledten gázol bele gyalog. Hol hatalmas hullámokkal vihart ver a tengeren, Hol csak nyári zivatarként mutatkozik csendesen. Víz! Te csodálatos, búzaföldet nevelő! … Olvass tovább

Üres csónak Üresen ring a csónak, nemrég még egy halász ült benne. Szerettei könnye hullik, mert mintha most is benne lenne. Fiatal volt, alig ötven, de neki ennyi volt az élet. A sors nem kérdez, a halál nem vár, akkor sem, ha téved. Könnyedén dobálják a hullámok a csónakot. Nemrég még vidám dalok, nevetések szóltak … Olvass tovább

Azokért, kik félnek Az élet szép, annak kell, hogy legyen, S minden, amit tesz az ember, tiszta szívből tegyen. Boldogságban, szeretetben, így kellene élni, Vidáman dalolva és semmitől sem félni! Nem rettegni otthon, a mélybe taszítva, Bántó, alázó szavakat utánad hajítva. Mert vannak nagyon sokan, akik félve élnek. Titokban új jövőt, nyugalmat remélnek. Kiket bánt … Olvass tovább

Üdv Tavasz! Végre megérkeztél sok rideg, téli nap után, Végre többet láthatunk majd napfénnyel szórt délutánt. Korán nyíló virágaid arcokra mosolyt fakasztanak, Napod szelíd sugarai a fákra rügyet akasztanak. Hát üdv Tavasz! Hozzál a világnak szép virágzó völgyet, Napfényednek aranyával terítsd be a földet!

Még nem tettél meg mindent Még nem tettél meg mindent, Várnak még rád csodák. Még csak félig érintetted A kék madár lábnyomát. Messze tűnő vágyaidat még Nem hoztad közelébb, Mert megtorpansz, ha az élet Egy akadállyal közbelép. Álnokul vigyorogsz, közben Azt mutatod, jól vagy. Mikor nem találod önmagad sem, Azt sem tudod, hol vagy! Mert … Olvass tovább

Bárcsak… Bárcsak álom lenne minden ami zajlik, Hogy távol lévő embertársad feje búra hajlik. Hogy világunkat a gyilkos önzés zordulttá teszi, Hogy országoknak zöld mezejét piros vér fedi. Mennyi elszakadt lobogó reménykopott színekkel, Mennyi ártatlanul megszenvedő összezúzott szívekkel. S mennyi értelmetlen halál, félelem az életért, Mit az önző feljebbvaló hatalmában elítélt. Hol egy emberként hurcolják … Olvass tovább

A nagyi …és újra itt vannak a hűvös hajnalok, Folyó vize mentén szarvas andalog. Zörgő avarokon tapos a patája, Látszik már messziről nagymama tanyája. Nagymama az erdőt lakja, falujától távol, Messze minden zajtól, a világ sok bajától. Barátja az erdő, őzgidák és hegyek, Néha hátizsákot ragad, ha hívják a szép helyek. Unokáknak szeme csillan, mikor … Olvass tovább

Nyiss kaput! Sajnálom azokat, kik nem látják a szépet, Kik negatív érzésekkel csorbítják a képet. Kik nem látják a felhők mögött az éledező napot, Hogy a világ napról-napra újabb esélyt kapott. S újabb esélyt kapott a szív, mely gyűlölettel teli, Arcán hamis mosoly feszül, lelkét ármány fedi. Vesd le hát haragod, te merő rosszindulat, Nyiss … Olvass tovább

Ha pillangó lehetnék Ha pillangó lehetnék, Kecses szárnyaimmal szállnék ablakodba, Vidámságot vinnék neked rideg hajnalokra. Bárcsak az lehetnék, Szabadon szárnyalva követném a szelet, Célok nélkül oda, hova a sorstalanság vezet. Oda, hol megélhetnék féltve őrzött titkokat, Oda, hol a legszebb álmom egy szivárványhoz hívogat. A szivárványnak legszebb színét szárnyaimra ölteném, Életemnek legszebb napját egy bársonyfelhőn … Olvass tovább