Fiamnak…
Csak néztem kis alakját, Ahogy egyre távolodik. Nehéz táskája húzta, Csöppnyi vállait. S feltörtek az emlékek, Az első mosolya,szavai, Az álmatlan éjszakák, Mikor pocakja fájt, S nem hagyott sírása aludni. Mert nekem jobban fájt, Hogy hallom zokogni. Az első lépései melyek, Még bizonytalanok voltak, Az első sebei mikor elesett. Tejfogai elvesztése mi megviselte, Ám a … Olvass tovább