Anyaknapi emlekezet

Nem vagy már itt velem! Nem hallom hangod sem. Csak emlékek, hogy itt voltál, Azok maradtak nekem. Anyák napja! Anyák napja! Sokszor kiáltottam, de csak magamnak. Úgy vártam, hogy köszöntselek és hangot adjak, e gyönyörű napnak! Ha sírtam te mindig vigasztaltál, szereteted sokszor megtalált, boldog voltam, hogy köszönthettem egy jó édesanyát! Ma már csak én … Olvass tovább

Ó ti Magyarok…

Ó ti Magyarok… Ó ti Magyarok, hogy mennyire megváltoztatok, kihalt belőletek a szeretet, s gyűlöletet osztotok! Gyűlölitek egymást, mert nem egy az eszmétek, kést is rántanátok, vagy ölre is mennétek! Feladtok barátságot, szeretetet, valaki másért, a hazug szavakért és egy rabszolga világért. Kik vagytok ti? Magyarok? Vagy csak rabok? Csak azért dolgoztok, hogy éhen ne … Olvass tovább

Vérző szív

Vérző szív Vérző szívem, mint elpattant húrok a gitáron, Ki kéne cserélni, hogy soha többé ne fájjon. És az új szívemben csak boldogság lenne, mint a gitáron az új húrok, szép dalokat zengne. Szerelmet érezzek? Ha én irántam nem érzi? Dalokat pengessek? Ha senki nem kéri? Elpattantak a húrok s égő szerelmünknek lánca, én vagyok … Olvass tovább

Jó lenne sírni

Jó lenne sírni Oly jó lenne sírni, nem azért mert valami fáj, Csak úgy kiadni mind azt, amit a szív elzár. Sírni egy zenén, egy filmen, vagy csak úgy, Vagy ha eszünkbe jut, egy felhőtlen múlt, Oly jó lenne sírni, csak sírni, mert valami oly szép, sírni egy képet nézve, vagy sírni a szerelemért. Nem … Olvass tovább

Amikor öreg leszek…

Amikor öreg leszek… Amikor majd öreg leszek, reszkető és ráncos, megtört, lagymatag, és sokszor tenyerem a vánkos. Akkor szűnnek meg álmaim, célok sem lesznek már, csak emlékezek, és tekinteteimben aggódás jár. Öreg leszek! A fiatalság is elszáll, mint a madár, ó te egykori fénykép, ajkaimra most mosolyt hoztál! De régen volt az, amikor együtt voltunk … Olvass tovább

December…

December… Suhan már a szellő, erdőn bokron át, sírva énekli a cinke a nyárnak dalát. A lehulott leveleket ha már hó takarja, meg jött a december, itt van a tél újra. A lombtalan ágakon a hópihe megáll, olyan hideg és magányos ez a téli táj. Lábam alatt a frissen esett hó ropog, végéhez ért az … Olvass tovább

Szenteste

Szenteste Zöldellő fenyőerdőt szeretnénk ma díszíteni, minden fának ágaira színes gömböt tenni. Lennének rajta cikornyák, és káprázatos díszek, kis csengők és apróságok, abból minden színek. Holnap karácsony, csak halkan, a szeretet ünnepe, elfeledve minden rosszat, hisz szent ez az este! Új ruhába öltöztetjük minden fenyő ágát, így köszöntjük minden évben, urunk Jézuskáját. házak ablakaiból kiszűrődő, … Olvass tovább

Jó érezni

Jó érezni Jó érezni, hogy kezdelek szeretni, minden bánatot melletted feledni. Itt vagy a szívemben éjjel és nappal, csak rád gondolok minden gondolattal. Írta: Fehér Sándor Kunhegyes 2002

Jókívánság

Jókívánság Ma oltár elé mentetek hűségesküdt tenni, s fölkellet hozzá a legszebb ruhát venni. Nagy nap ez a mai, hogy könyvbe beírtátok, szerelmes szívetek egymásnak adjátok. Fiatalok vagytok, s, hogy szeretitek egymást, esküvőtök napján, nem kívánok mást, Szerelmet, boldogságot, sok-sok szerencsét, gondtalan életet, és valami fontosat még! Gyermeki hangoktól legyen hangos a házatok, mindig szép … Olvass tovább

Emlékezés

Emlékezés Emlékezem egy azóta néptelen tájra, egy öreg tanyára a nagy pusztaságba. Ott éltem át sokat a karácsony napját, onnan látogattam a jó öreg iskolát. Emlékszem mindenre ami történt velem, egy öreg petrólámpa világított nekem. A kemence meleg volt, az álom elnyomott, kisöcsém a sutba nagyokat bóbiskolt. Kishúgom játszott a csutka babával, Édesanyám töltötte a … Olvass tovább

Szomorú vagyok!

Szomorú vagyok! Most szomorú vagyok, magamra maradtam, valahol, és sehol, nindíg csak csalódtam. Eltünt körülöttem, minden jószándékú ember, az is rég meghalt akire felnéztem egyszer. Szeretet? Mitjelent ez a szó? Kérdezem magamtól!? Szeressek, vagy gyűlöljek, atól a sok csalódástól? Sokszor felnézek esténként, a csillagos égre, és megkérdezem istent mikor lesz már vége! Nem tudok már … Olvass tovább

harcnélkül

harcnélkül Nem tudok már harcolni, elvesztem ebben a világban, Az-az érzésem oly sokszor, itten mindenki hibátlan! Csak nekem lehetnek, oly sok-sok földi bűnöm, S amit rám szór az élet érte, nekem kell tűrnöm. Bocsánatot szeretnék kérni amiért ide születtem, hogy mindenki szégyenére itt élem életem. Én nem akartam ide soha megszületni, minek kellett ide jönnöm? … Olvass tovább

Mindenszentekre

Mindenszentekre Felölti az este fekete bársonyruháját, a temetők világosak, égnek a gyertyák. Minden szál gyertya azokért van gyújtva, kik már nincsenek közöttünk, pihennek a sírba. Elmúlt életek, mint fákról a lehullott levelek. Melyet már nem fújnak többé tavaszi szelek. Mindszentek napján csak szótlanul állunk, s letesszük a sírra a kihozott virágunk. A két szemünkből előjönnek … Olvass tovább

Nagymamáról

Nagymamáról Hamar elmentél drága nagymamám, tudom, járod utad a csillagok útján. Apával kutatjuk, melyik a te csillagod, melyikre nézzek? Amely szemembe ragyog! Hamar elmentél, nem vártál meg engem, vagy talán oly nagyon későn születtem? Legkisebb unokád halkan azt suttogja, hogy nagyon hiányzol, ó, drága nagymama! Én tudnék mesélni mindenféle szépet, de terólad már csak fényképek … Olvass tovább

Jótanács

Jótanács Bút és bánatot ne ismerjél soha, kísérjen mindig a győzelem csillaga. Éld az életedet vidáman és kacagón, s ügyelj mindig arra, hogy tiéd legyen a trón. Ne legyen ellenséged, de legyen barátod, akiben valahányszor csak a jókat látod. Segíts másokon, kik segítségre szorulnak, de ne várd azt, hogy majd lábad elé borulnak. Legyél erős … Olvass tovább

Végtelen vágyak

Végtelen vágyak Végtelen vágyat érez a szívem irántad, boldog vagyok, ha ott lehetek nálad. Édes csókjaidat még most is érzem, a szerelem tüze eléget egészen. Égetnek a vágyak, de nem vagy velem, álmaimban látom, hogy fogod kezem. Körülöttünk lobog a szerelem lángja, miközben ajkunk egymásét várja. Milyen szép az álom, s milyen gyönyörű, ha velünk … Olvass tovább

Látogatóban

Látogatóban Elmegyek szüleimhez, megnézem őket, még ma, oda, hol születtem, egy régi nádtetős tanyába. Régen láttam őket, igen, nagyon-nagyon régen, sok éve nem járt lábam a tanyára vezető ösvényen. Sok-sok gondolatok előkerülnek gondolataimban, és a tova szált gyermeki évek, mik nyomot hagytak ottan. Egyre-egyre hevesebb, szívemnek dobbanása, másra sem gondolok, csak a nagy találkozásra! A … Olvass tovább