Egyik felnőtt, másik kamasz….

Egyik felnőtt, másik kamasz…. Nehéz időszakok váltják egymást a gyermekkorban. Igazán szerencsés az, akinek mind a két szülője jelen van nap mint nap élete ezen szakaszaiban. Mert ugye úgy egészséges a mentális fejlődésünk, ha anyától tanuljuk, kapjuk a női babusgatós szeretgetős, anyás terelgetéseket, míg apától a határozott, magabiztos, bátor és „tökös”helytállási példákat. De mindig csak … Olvass tovább

Vezet egy hívó hang

Vezet egy hívó hang Elválaszt egy fél világ, szívem olyan messze már, átölel egy képzelet, Isten hozzád, ég veled. Bánatomra volna ír, szép emlék most róla sír, kis szobámba mit lelek, néhány sor mely intelem. Édesanyám válasza, mit tegyek e bánatra, virágoskert, zöld mező, képzelj el egy szebb jövőt. Minden mit látsz bánthat ma, de … Olvass tovább

Új család, új élet, új világ!

Új család, új élet, új világ! A gyerekek felnőnek, kirepülnek, elmennek. Tovább élnek saját családjukban. Már nincs rálátásunk életükre. S jól van ez így. Mert persze akkor is a mi gyerekeink maradnak, de minden találkozásnál valami új ismeretlent fedezünk fel rajtuk. S ez kicsit fáj. Láttuk a mi szüleinket, tudjuk, voltak a nagyszülők is, akik … Olvass tovább

Első könyvem

Nézem s ahogy a kezemben tartom, még nem jut el a tudatomig, hogy ezt a művet én produkáltam ki magamból. És mégis, megérint. Egészen belül érzek egy cirógató, meleg simogatást. Hiszen valahol tudtam, hogy ez így egyszer meg fog történni csak azt mindig valahogy a messzi jövőmbe képzeltem el. Arra gondoltam az talán nem is … Olvass tovább

Esküvönk.

Fehér terítő az ünnepi asztalra, rózsafonatokkal szépen körül rakva. Viràgnak illata bódító a térben làtvànya ringató, eseményünk éke. Kedves kis gerlepàr szívecskébe zàrva, hófehér jelképpel öröklétre szànva. Torta tetejére aki ezt szànta, szívének dobbanàsàt küldte a lànynak. Térül-fordul pàrat s vége van a nàsznak, mégis ez a pillanat nem múlik el màma. Szívünk szàll mert … Olvass tovább

Átjáró

Azt mondják, hogy engedjük el halottainkat és jobban járunk, ha ezt minél előbb tesszük meg. Igen, biztos így kellene, hogy legyen, de igazán a valóság az, hogy egy közeli hozzátartozót, főleg ha az lényünk másik fele volt, soha nem tudjuk elengedni. Már csak azért sem, mert ha el is engednénk, akkor az eltávozott nem szakad … Olvass tovább

Figyeljetek emberek!

Figyeljetek emberek! Amikor hallod magadban, ott legbelül a hangot, ami olyan tisztán szól, hogy tudod, neked, érted hangzik, akkor fogadd meg tanácsát, mert az lelkedből visszhangzik. Nem véletlenül szól, segíteni akar, mert valószínű amerre éppen tartasz az nem jó irányba halad. Légy bátor és szeresd önmagad, ne engedd, hogy külső zajok elnyomják lélekhangodat. Mindent úgy … Olvass tovább

Létezik egy vilàg

Ha a szemedben làtlak elmúlik a bànat, arcodon ott ragyog szívemből a vàgyam. Megàll a pillanat eltűnik a bànat, hiàba a tàvolsàg utolér a vàgyad. Nem szólsz ott semmit nincs helye a mànak, tegnap oly rég volt jövőnk együtt vàgtat. Tudom te bezàrsz léted röpke làtszat, csak csillogó szemedben làtom apró szàrnyam. Nem múlik, nem … Olvass tovább

Nehéz téma?

Nehéz téma? Hát nem könnyű. Minap hallottam is ilyen történetet. S mivel sokfélék vagyunk, így ezerféleképpen látjuk az élet nagy dolgait. Ilyen a szerelem is. Ha egy fiatal lány esik szerelembe egy nála jóval idősebb férfival, arra nagyon furcsán néznek. De még arra is, aki élete közepén van és párnak esetleg egy húsz évvel idősebbet … Olvass tovább

Örökké velünk maradnak!

Ezt igazán csak azok értik meg, aki már veszítettek el egy nagyon közeli hozzátartozót. Higgyük el, kedves sorstársaim, akinek hiányzik az a bizonyos kedves személy, hogy ő bizony olyan közel van hozzánk, hogy szinte megérinthetnénk egymást, ha igazán elhinnénk, hogy ő csak egy számunkra láthatatlan helyre került. De van, létezik! Sokszor élem meg az anyukám … Olvass tovább

Ilyen egy apa?

A gyerek elbűvölve nézte a kiskutyát, amely alig volt nagyobb apró tenyerénél. Világos színű szőrcsomónak látszott a földön a szőnyeg közepén. Csak akkor tűnt fel, hogy egy kis- állat, amikor pötty szemeivel pislantott egyet. Már ránézni is megható volt, főleg ha vékony, esetlen hangján egy kezdetleges vakkantást is hallatott. A kisfiú térdelt a kisállat mellett, … Olvass tovább

Nincs màs út.

Bàrhogyan is csavarjuk, vagy hàt éppen agyaljuk. A szeretet egy földi lét, nem értjük meg semmiképp. Mert ha nincsen mély beszéd, vagy két karom mely tépne szét. Mégis làtom sorsodat, érzem forró csókodat. Majd ha egyszer tàvozunk, közös felhön jàtszhatunk. Nem fàj màr a tàvolsàg, ami most még hàlótàrs. Érzed te is titkomat, éled sajàt … Olvass tovább

Az írásról

(gondolatsor) Mi késztet arra egy embert, hogy regényt írjon? Mondhatnám azt is, hogy most magamról tudok csak nyilatkozni, de ha jól belegondolok, akkor valószínű mindegyik írótársamra igaz lehet, hogy egy író ezer életet tud, képes élni. Bármilyen helyzetbe tudok gondolkodni, hiszen míg írok, minden mozzanatot megélek. Én gondolkodom a szereplők helyett és alakítom az életüket … Olvass tovább

Húsvét mostanában

Húsvét alkalmából a vidéki tájakat jártam. Talán kerestem az „ősi „hagyomány nyomait, hátha még őrzi őket valaki. Gyönyörűen sütött a nap, igaz a szél tuti széttépte volna a tojásfákat, ha azok fel lettek volna állítva, mint régen. De csak az óriásira nőtt füvet, gondozatlan háztájékot tépdeste a szél, mintha a rossz időjárásra válaszolva az emberek … Olvass tovább

Nála jártam!

Nála jártam! Volt egy álmom nagyon régen, templomban jártam egy télen. Búcsúm után letérdeltem s imádkoztam szépen, csendben. Oltárt néztem vágyakozva kerestem kit búcsúztattam. Hideg kövek körbe vettek, egyedül csak én jöttem el. Fény gyúlt most az oldalhajón, halk hárfa szólt, angyalt dalolt. Belépett egy kedves személy lénye tiszta mint az erény. Első sorban foglalt … Olvass tovább

Hol a hazám?

Ahol félek, nincs ott hazám minden szeglet némán néz rám. Megérzem a magány szelét biztonságom széthullott rég. Farkas ordít, néma sereg vezényszavuk hova vezet? Egykoron még népnek szava megmutatta hol a haza. Emberhadak várakozva néznek fel már vágyakozva. Induljon az égi sereg, aratásunk most érett meg. Harsonaszó, villám pereg gonosz lélek Isten veled. Elmúlik a … Olvass tovább

Ez volt az a pillanat

Gyönyörűen sütött a nap. Pedig még kora reggel volt. De az ablakon beszűrődő vakító fénye csupa lelkesedést ébresztett a szemlélőben. A lány azonnal felébredt a fényárra, mert szinte ébren aludt s mégsem zavarta ez az ébresztő, sőt mosolyogva üdvözölte az új nap kezdetét. Alig aludt az utóbbi időkben. Nem tudott. Vagy ha mégis, akkor elég … Olvass tovább

Jàrt utat a jàratlanért……

Egy vasàrnap reggel a fàkon még dér kel, egy kósza kis szellő ringat egy felhőt. Tàvol egy hàzban most màs is ezt làtja, vagy szívében nyàr van s gondol egy lànyra? Szól most egy dallam mi àtölel lassan, hóban és fagyban kitart e majdan. Szimpompàs élet szàrnyal majd szétvet, s fel dob egy képet, majd … Olvass tovább

Válogatott rokonság

Néha úgye elmerengünk, hogy milyenek a mi rokonaink. Persze őket nem mi válogatjuk össze. Érdekes, hogy az élet múlásával mennyire meg tud változni a rokonokhoz való hozzáállásunk. Persze itt is vannak a szélsőségek mert akit eleinte se szívleltünk, azt később annál jobban rühellni fogjuk, illetve akivel jól kijöttünk annak társaságát mindig keresni fogjuk. Jó hogy … Olvass tovább