Filó Margit 
Összes megtekintés: 90
Összes megtekintés: 90 Anya és gyermeke egy eltéphetetlen kötelék. Mindegy, hogy hány gyermeke fonódik össze az anya szívével. Az összes egy aranyfonállal rögzül örökre és elszakíthatatlanul az anya lényéhez. Valójában a távolság sem számít, hiszen egymásból szakadtak ki, így a felnőtt lélek, aki önmagából nevelgette kicsinyét, gondtalanul áramlik s jön-megy gyermeke lelkében. Így mindent tud s … Olvass tovább
Összes megtekintés: 114
Összes megtekintés: 114 Már két angyal őriz odafenn az égen hófehér ruhájuk meglibben a szélben. Egymás kezét fogva állnak ők most éppen mindent mit itt hagytak rám ruházták szépen. Hó borítja lelkem hideg, jégcsap, bánat ordító mély csendben könnyem hullik lágyan. Vigasztaló szavak mért bújtok el máma, mért hagyjátok, hogy lelkem elvigye a bánat? Messze létben … Olvass tovább
Összes megtekintés: 163
Összes megtekintés: 163 Alkalmam nyílt rá, hogy egy íróval egy asztalhoz üljek. A háttérbe elvonult baráti társaság a dalos torkú énekessel cseverészett, ismerős dallamokat játszottak halkan a zongorán. Az író hölgy kortalannak látszott. Teljesen természetes külsővel, minden mű allűr nélkül, csendesen üldögélt az asztalnál egy koktél társaságában és a távolban nevetgélő barátait fürkészte. Látszott, hogy gondolatai … Olvass tovább
Összes megtekintés: 144
Összes megtekintés: 144 Én elmondhatom, hogy jó tanárom volt, aki hosszú évekig a lelkivezetőm volt. Mert bár még túl fiatal voltam ahhoz, hogy az élet eléggé megtanítson a lényegre, mégis korán meg tudtam érteni az életképeknek a hátterét. A miértjét és elsősorban a mondanivalóját. (még akkor is ha azt nem osztottam meg a közvetlen környezetemmel, akik … Olvass tovább
Összes megtekintés: 141
Összes megtekintés: 141 Némasàg mint dallam, szàguld messze halkan. Fénycsôva mely làtvàny titkot õriz àrvàn. Angyalszàrny is libben, hôfehér most minden. Égi dal szép lassan felharsan hogy halljam. Kisgyermek ki nénàn anyjàt vàrja rég tàn. Bûcsút zeng a dallam majd talàlkozunk lassan.
Összes megtekintés: 111
Összes megtekintés: 111 Másvilág Fenyőillat száll a szélben, szép emlékek visszatérnek. Bolyongok egy régi úton, elmúlt órán gondolkodom. Megfognám a látvány kezét, hallgatnám a szellő neszét. Elmondanám amig lehet, minden percem boldog veled. Fájó órán végig látom, áthaladsz a másvilágon. Te is tudod, int a kezed, búcsú perce marad veled. Bennem maradsz örök lámpás, csak a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 151
Összes megtekintés: 151 Én csak angyalszárnyon látlak, fehér lepled ring utánad. Arcodon az ismert mosoly, engem kísér lépten-nyomon. Elengeded néha lelked hogy megérezzük vérző szíved? Most még fáj, hogy nem ringatod árván maradt három lányod. Végső órán biztos tudtad, köréd álltunk, védtük utad. Minden percben fohász fokán, átléptél az álmok útján. Most még látni lépted nyomát, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 160
Összes megtekintés: 160 Mert amikor vége van egy kapcsolatnak, akkor ott valami végleg elszakadt. Hiszen ha el tudjuk engedni egymást azzal a tudattal, hogy többé nem találkozunk, akkor ott, már megjavíthatatlan szakadás keletkezett. Itt a szív már bezár és ebben a kapcsolatban bizony soha többé nem lesz folytatás. Valaki elszakította. A semmiért nem lesz elválás. Ha … Olvass tovább
Összes megtekintés: 121
Összes megtekintés: 121 Làtom màr a holdvilàgot, messze van az mint egy àlom. Sötétség mely àtöleli, fàjô emlék képét örzi. Bûcsút intett gyermekkorom, visszakapni sosem fogom. Képek melyek megmaradtak, néha-néha megrìkatnak. Viszontlàtàs itt màr nincsen, némasàg lett minden kincsem. Ìgy kell mennem tovàbb tudom, hogy làthatatlan kezed fogom.
Összes megtekintés: 159
Összes megtekintés: 159 Miért van a halál ennyire távol? Hiába nézek a semmibe , semmit sem látok. Csak érezni lehet, hogy lelke itt suhan, de hangja már nem hallik, lépte bizonytalan. Talán még súgná mit nem mondott el, biztos még becézget még nem enged el. Ő most már átért, tudja amit mi nem, nem fél mert … Olvass tovább
Összes megtekintés: 244
Összes megtekintés: 244 (anyukám emlékére) Láttam az életet, folyt, mint egy rohanó patak, sok viszontagság és nehézség állta útját, de az élet törvénye ugye a folytonosság? Élt a nehéz s néha boldog állandóságban. Közel volt hozzám. Talán mert bennem látta élete kezdetének fényét és reményét, hogy egyszer még míg él, visszajön az, amit az elején megélt. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 159
Összes megtekintés: 159 Azalatt a pár nap alatt, míg a szülői házban volt, kétszer beszélt fiával, aki beszámolt arról, hogy mióta anyjuk elment a nagyival vannak, aki elviszi őket iskolába és értük is megy s apjukat csak reggel látják, mikor a munkába indul. A gyerek azt mondta, otthon minden nyugodt s csendes csak a nagyi érdeklődik, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 18
Összes megtekintés: 18 Ha felnövök, majd jó leszek, hidd el, mindent jól teszek, átugrom a várfalon s lepke színes álmodon. Tudom én, hogy megértesz, még ha néha nehéz ez, gyermek év mely gondtalan, elillan hát nyomtalan. Szomorúság ágyamon, néha itt ül vállamon, nézek rád de nincs vígasz, kemény arcod megriaszt. Tűzoltó vagy rab legyek, melyik jobb … Olvass tovább
Összes megtekintés: 106
Összes megtekintés: 106 -Bejön kicsit hozzám? – kérdezte kedvesen s olyan halkan, hogy csak az asszony hallja. A nő alig észrevehetően bólintott és követte az előtte haladó atyát, míg a könyvtárszobába nem értek. A pap kihúzta neki az egyik széket, megvárta, hogy leüljön s már autómatikusan az asztalra helyezett egy csomag papírzsebkendőt. Leült az asszonnyal szemben … Olvass tovább
Összes megtekintés: 55
Összes megtekintés: 55 Az éjszaka csendes volt nem történt semmi csak a gyerek küszködő levegővétele hallatszott szüntelen. Korán reggel megjelent a nővér és vért vettek a kisfiú karjából, majd megkapta a szokásos gyógyszereket és hagyták tovább aludni. Folyton álmos volt. Az asszony kicsit rendbe szedte magát, keresett egy kévégépet és leült a még néptelen váróba, hogy … Olvass tovább
Összes megtekintés: 66
Összes megtekintés: 66 Tudod, sokszor néztem az apánkat, de mindig csak kellő távolból, nehogy észrevegye, hogy lelki szemeimmel éppen megfejteni próbálom őt. Néha felnéztem rá, de leginkább tartottam tőle, mert túlságosan távolinak és hangosnak tűnt nekem. Az sem tett jót, hogy sokszor elmarasztaló szavakat hallottam róla, amik persze mindig beigazolódtak, hogy igazak, mégis valahol sokáig abban … Olvass tovább
Összes megtekintés: 38
Összes megtekintés: 38 Míg hazafelé tartott, könnyednek és mintha boldognak is érezte volna magát. Jó volt neki, hogy beszélhetett erről az egészről és megnyugtatta az is, hogy valaki még látta benne, hogy ő is ember, nem csak egy haszontalan lény. Mikor hazaért, gyerekei már ágyban voltak. A kislány egy mesekönyvet nézegetett ágyában, fia pedig a telefonján … Olvass tovább
Összes megtekintés: 34
Összes megtekintés: 34 Két hét múlva tudott ismét eljutni a kápolnába, de akkor csak egy délelőtti misére volt lehetősége beülni. Nem is gondolta, hogy ezen az alkalmon megkeresi Benedek atyát. Csak üldögélt és hallgatta a szentbeszédet, ami mindig erőt adott neki a folytatáshoz. Mise után kiültek a szerzetesek az oltáriszentség elé és a déli imájukat, zsolozsmájukat … Olvass tovább
Összes megtekintés: 29
Összes megtekintés: 29 Éppen vége lett a szentmisének. Az asszony megvárta míg a tömeg kiszállingózott a teremből, már csak páran maradtak, mikor felsegítette kilenc éves forma kisfiára a kabátot s indulni készültek hazafelé. A sekrestyés néni csendesen pakolászott az oltár körül, mindent a helyére tett, lekapcsolta a mennyezeti lámpákat, csak gyér fény adott némi világosságot a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 55
Összes megtekintés: 55 Kőszikla Egyszer épült egy csodás vár s nem tudta még senki sem miből áll majd, félszegen? Vagy esetleg verőfényben, úszva, futva délcegen, diadalban, ékesen jut majd fel a réteken. Körbe veszi gyermekdallam, csengő kacaj édesen, tárt karocska, apró élet öleli majd végtelen. Élet sűrű kavalkádja sodorja tán féktelen, de az időt így is … Olvass tovább