Elképzelés.

Elképzelés. Bennünk van egy szép remény, szárnyal mint egy költemény. Elvisz olyan világba, amelyre vágysz, hiába. Elképzelni nem nehéz, ötleted van oly merész. Meg van benne minden jó, nincs is hozzá hasonló. Keresed hát álmodat, űzöd minden vágyadat. Beilleszted énedbe, elhiszed egy életre. Mikor rájössz hibáztál, túl nagy volt mit akartál. Ne csalódj a világba, … Olvass tovább

Egy barátság volt.

Egy barátság, volt. Évek jöttek mentek, bennünket kísértek, nyitott volt a lelkünk nagyokat nevettünk. Találkoztunk néha , megálltunk pár szóra örömet és bánatot megvitattunk sorra. Bármi ért is minket , valamiért mégsem sodort el az élet véglegesen téged. Úgy hittük ez jól van, megbíztunk a sorsban, elhittünk egy reményt, elindultál felém. Ismertük mi egymást, nem … Olvass tovább

Csalódás.

Csalódás. Bíztál benne, megengedte, életedbe beengedted. Elhitted a vallomást, nem szeret ő senki mást. Álarca a tekintet, mely erre- arra tekinget. Nagy szövege semmi más mindig te vagy a hibás. Lelke üres, fénytelen, szíve hazug rejtelem. Nincsen benne küzdelem önös célja , győzelem. Ha elhiszed, hogy ő a tét, lelked meghal mindenképp. Ember vagy, hát … Olvass tovább

Fényvesztés.

Fényvesztés. A távolból egy gondolat visszatér és elragad, életemnek kezdetén, ismeretlen még mi ér. Úgy látom most önmagam, mint egy fénylő mozzanat belém vetett bizalom, oda képzelt hatalom. Bölcsességünk oly kevés, de elhisszük hogy épp elég, bátran megyünk előre, hiszünk még a jövőbe. Mert ott állunk a kezdetén, életünknek elején a kisgyermek mely bennük él, … Olvass tovább

Gyermek.

Gyermek Egy kis élet kezdetén, annyi sok szép, nagy remény építgeti falait, bontogatja szárnyait. Magas röptű ábrándok, elképzelt nagy világok. Megtervezett életek vágyat szövő emberek. A kis élet önmaga, kezében az ő sorsa. Növekedni szeretne, szeretetet keresve. Nem mindenki érti meg, hogy a gyermek kegyelem. Szivárvány e világban , Égi csoda magában.

Elengedés.

Elengedés. Gyermeked kit felneveltél, babusgattál, édesgettél, szárnyra kel a szíve vágya, elvágyik a nagyvilágba. Fogtad kezét, óvtad léptét, neki adtad bármit kért még. Nem tettél te semmi mást szeretted ez nem vitás. Boldogságát keresi, bárhol lesz is megleli. Benned van az élete, mely össze forrt a lényeddel. Támasz vagy és oltalom, gyermekednek nyugalom. Hogy ha … Olvass tovább

Újabb nézet.

Újabb nézet. Világképed saját nézet eldöntheted meddig nézed. Mindig válthatsz , újra játszhatsz, minden adott nem hibázhatsz. Bármit teszel, önmagad vagy, minden tetted igazol majd. Örömödben , bánatodban egyedül csak te osztozhatsz. Van olyan , hogy megtalálod, lélektársadban a párod. De van hogy sajnos elhibázod, s későn leled meg az álmod. Ha fájdalmas lett választásod, … Olvass tovább

Drága lélek.

Drága lélek Te aki a messzeségbe beburkoltad kicsi lényed, magaddal kell szembenézned hogy ha lenyom nehézséged. Vágytál te egy más világra örömökre és csodákra de már tudod,.ott sincs más csak szívedben egy csalódás. Amíg látod értelmét, életednek miértjét, semmi nincsen elveszve, erőt kapsz egy jobb létre. Isten nem hagy magadra, ez a világ az ő … Olvass tovább

Célok.

Célok Életünk nem habos torta, bármi ér is meg kell oldjad. Túljutunk az élet fokán bennünk van az örök talány. Hogy ha még sem érted célod ne keseredj van még dolgod. Megoldhatod életed jön még gondod ezeregy. Éjjel – nappal sakkozhatsz melyik úton haladhatsz. Ez a kérdés nem vitás , lesz még ebből folytatás. Ha … Olvass tovább

Fényképek.

Fényképek Nézem a sok képet, emlékek oly szépek. Mese minden részlet kísérnek míg élek. Hogy ha meg tehetném, néhány fotót szélként röpítenék messze, gondolatból űzve. Nem lehet mit tenni életünk pont annyi, amennyit a múltban merészeltünk lépni. Minden ami emlék, életedről térkép, megláthatod benne mennyit ér a tetted.

Fiatalok

Fiatalok Hogy ha látod s nézed őt, felsejlik egy szebb jövő. Akarod e életed része legyen embered? Ismeretlen még a cél, de hívogat egy varázs kép, nála van az életed otthont adó meleged. Bárhogy indul minden szép, ajtód tárod, lelked ép. Nem történhet semmi baj, melletted áll egy bivaly. Vár lesz e vagy kőhalom, rejtély … Olvass tovább

Emlékek

Emlékek Az emlékezés miért fáj? Hisz ami volt az elmúlt már. Vissza hívni nem lehet , régen elmúlt perceket. Megélhetünk száz csodát, csillagfényes éjszakát, boldogságos perceket, tova tűnő éveket. Emberek és életek, körbe veszik létedet, számtalan sok sorsukból nyomot hagynak magukból. Emlékük mi megmarad, sírig tartó gondolat. Boldogság vagy szánalom szívet maró fájdalom,

Elvesztett kincsek

Elvesztett kincsek Ha felelős vagy sorsokért, mennyi az mit megtennél? Mennyit ér ki megteszi gyöngyszemeit megveti? Ártatlan kis lelkeket, miért bánt egy kegyetlen, borult lelkű eszetlen jellemtelen vadember? Saját sorsa mérvadó, kényelme nem osztható. Megtalálta önmagát, gonosz lelkű képmását. Tudja jól hogy tettéért, fizetni fog legvégén. Még sincs benne szánalom, szíve rideg kőhalom. Majd ha … Olvass tovább

Jogszabály

Jogszabály Igazságtalan az élet, meglehet ez gyors ítélet. Sorsokat is meegpecsétel, dönt a bíró semmi kétely. Mindegy hogy nem hibáztál, meg van rá a jogszabály, mindennek egy ára van, fizessen az ártatlan. Erősebb a hatalom, döntésük nem jutalom. Nincsen bennük szánalom Életük nagy fájdalom. Megbánod a javadat, mákod van ha megmarad. Elveszik a kenyered, igazságod … Olvass tovább

Láthatatlan világ.

Láthatatlan világ. Az életben mi véges, titkos is és édes. Homályos és kétes, bizsergető érzet. Elfogadod tényét ez az út egy fényév. Láthatatlan világ felé jutunk el a végén. Mindig mikor megleled hitedet e létben, rá fogsz jönni szépen, lassan végtelen már nincsen. Megtudod te abban , ki a szíved rabja, el nem múló szerelmetek … Olvass tovább

Otthonod.

Otthonod Elillant a hajnal, felébredt a város, együtt voltunk éjjel de ez már csak álom. Ölelnélek újra, vágyom két karodba, testem lángban ébredt, követelve téged. Hajnalban a csókod ébresztett fel, édes bezártam a szívembe mi belőled oly kedves. Amíg el nem múlik nélküled e napnak vágyódásom, lángolásom te is érzed onnan. Amint újra itt vagy … Olvass tovább

Angyalomnak

Angyalomnak Amíg éltél s itt voltál, szíved mint a mennyország, várt az összes csodával, körbe ölelt imáddal. Sosem hagytál egyedül, mindig tudtam legbelül, bármi ér is engemet, kitárod a lelkedet. Felemeltél, óvtál, védtél, minden rossztól megmentettél, szeretettel körbe vettél Isten elé elvezettél. Igaz, most már odafentről őrzöd minden léptemet, nem hagytál el most sem , … Olvass tovább