Szerelmes disztichon

Összes megtekintés: 69 

Összes megtekintés: 69  Hosszan a télbe mereng a szememnek a tükre a jégen. Ő peremén a szemed zöldje, ha csillan a fény. Mit meredek, ha a múlt felemészt, a jelennek a végét Járom? A szívem is úgy verdes a láttadon, nézd! „Nem baj a bú meg a csók, ha az íze üres, ennyire kellesz.” – Mondta … Olvass tovább

Az én reggelem

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  Az én reggelem És csendbe burkolózott az egész szoba, E keserűség lenne a halál szaga? Előlép, körbenéz, megrántja a vállát, Csak a várakozás zavarja meg álmát. Ilyenkor a szél se fúj, és szem se rebben, De mint bárhol, csak a szót keresem ebben. Egy kedves mosoly, bőrének érintése, És a hajnalunknak nyugtalan kelése. … Olvass tovább

Útikönyv

Összes megtekintés: 127 

Összes megtekintés: 127  Zakatoló vonat haladt keresztül a síneken. Városoknak hűlt helye a lomha erdő csendjében, hol megállás nélkül szaladt el a zötyögő gépezet. Az idő hűvös volt, ám enyhe szellő sem lengette a fák leveleit, a kihalt mindenség még a kék eget is szürkére festette. Era az ablaküvegnek döntötte elnehezedett fejét, meleg lehelete párát hagyott … Olvass tovább

Ábrándos söpredék

Összes megtekintés: 125 

Összes megtekintés: 125  – Majd még beszélünk! – intett pimasz mosollyal az arcán, és azzal a hazug csillogással a tekintetében, mellyel eddig megannyi lányra pillantott előttem is, és én ezt tudtam. – Ühüm – bólintottam kedves vigyort erőltetve magamra, miközben összehúztam a krémszínű köntösöm, hogy legalább a szomszédok ne lássák imént oly peckesen és kacéran villogtatott … Olvass tovább

Az érzéketlen 2. töredék

Összes megtekintés: 250 

Összes megtekintés: 250  A gimnáziumi évek valamennyi ember számára meghatározóak, én sem vagyok kivétel ez alól. Az első napom előtt állok. Felkelek, megmosakszom, kissé unottan fogadom nevelőszüleim biztató szavait, és kisétálok a vonatállomásra. Utálom a közlekedési járműveket. Nem elég, hogy (a buszok ügyében) már a felszállásnál egy mogorva arc fogad, de az esetek többségében az utasok … Olvass tovább

Az eltűnt gyermek

Összes megtekintés: 686 

Összes megtekintés: 686  Gyertyát gyújtott az asszony, apró lángja világította be csupán a besötétített szobát. Gyász és bánat uralta Nemesék házát. A függönyöket behúzták már, senki sem tudná megállapítani, hogy kint még fényesség van-e. Szívükben ugyanis oly mértékű sötétség költözött, mikor a kis Bence elhunyt, hogy nem is igazán lehetett tudni, mitől van nagyobb sötétség a … Olvass tovább

0. Éhség

Összes megtekintés: 267 

Összes megtekintés: 267  Az íróasztalánál ül, feszülten temeti fejét kezei közé. A Hiroto előtt lévő lap üres, semmi ötlete nincs az új mangájához. Húsz éves, és már híres írónak és rajzolónak tudhatja magát mérhetetlen tehetségének köszönhetően. Egyedül él, mondván, így csend van és béke, de valójában csak otthonról akart elszabadulni, ahol már-már terrorban élt. Az apja … Olvass tovább

Angyalszárny

Összes megtekintés: 310 

Összes megtekintés: 310  Angyalszárny Bizonytalanul húzol szemedre vonalat, Határozottan pislogsz a párás tükörbe, Arra tudsz gondolni, hogy ez nem így marad, Remeg a tested, a tusvonal görbe. Meztelen tested világítja villany, Arcodon lefolyik az iménti küzdelem. Festett bizonyosságod nyomban elillan, Megöl, hogy minden van, és semmi sincsen. Mint kitépett angyalszárny, Sebes háttal állsz, karodon firkák, Letörted … Olvass tovább

Az érzéketlen 1. töredék

Összes megtekintés: 288 

Összes megtekintés: 288  Unottan kopogtatom a tollamat a padon, már csak pár perc van a felvételiből, de rég végeztem. Végre csengetnek, én pedig felkapom a táskám a hátamra, és egyedül lépek ki az ajtón. Hallom, mellettem mindenki a feladatok nehézségéről beszél. Én egyből megbirkóztam mindennel, tanulási problémáim sosem voltak. Csak az emberi kapcsolatok terén nem jeleskedem. … Olvass tovább

Felkérés

Összes megtekintés: 328 

Összes megtekintés: 328  Felkérés Táncba hív az életed, Bölcsőt ringat, így csábít, Tánc a csókod, tánc a vágy, Tánccal aludni segít. Tánccal álmodsz, Felkelsz, felnősz, tánc a fényed, Mindent tánc borít Mi komoly, játék csupán a kedved. Szellő lengi be a távolt, Csupán táncot hívogat, S te röppensz véle titokban, Lázadásod elmarad. Lábad sodrik áradattal, Táncod … Olvass tovább

Vízió

Összes megtekintés: 908 

Összes megtekintés: 908  Állt egy helyben. Nézett előre, figyelte, hogyan haladnak az utcán. Elmélyedt gondolataiban, bár valójában talán nem is gondolt semmire, hiszen nem tudott. Nem voltak valódi emlékei, nem voltak igazi barátai. Egyedül volt, egyedül állt most a járdán. Több sietős gyalogos is nekiment, de ő csak később reagált ezekre. Lassan mozgott tekintete utánuk, aztán … Olvass tovább

Új remények – Első történet

Összes megtekintés: 1,026 

Összes megtekintés: 1,026  A háború megtépázott maradványai közt ébredek. Körülöttem vérrel és sárral borított katonák hevernek, testüket immáron feleslegesen fedi páncél. Leharcolt bokrok és ledöntött fák keresztezik a tájat; semmi és senki sem ép. Emlékszem, mikor szapora szívveréssel figyeltem megtorlásukat. Sírni tilos volt, és nem is tudtam volna. Harcolnom kellet, nekem is oly sok vért ontani. … Olvass tovább

Álarcosbál

Összes megtekintés: 490 

Összes megtekintés: 490  Masíroznak a szürke utcákon, színes álarcokkal fedett arccal, hátra sem tekintve. Hisz\’ mit nézzenek meg ezek az emberek? Láttak már oly sok maszkot nap, mint nap, felesleges volna újabbakat megcsodálni. Hollófekete öltözékük szinte söpri a levelekkel borított járdát, ahogy végigszáguldanak rajta. A nők hosszú szoknyában, a férfiak köpennyel díszítve. Csak az álarcok színei … Olvass tovább