Baranyi Imre Összes megtekintés: 16
Összes megtekintés: 16 Vajon miért e helyre jöttem, hisz vannak másik csillagok, amik körül szintúgy forognak bolygók, amint a Föld forog? Vajon miért e tájon élek, hiszen biztos te is tudod, hogy léteznek még más vidékek, ahol tengernyi szív dobog? Vajon miért e ház, ahol mi kettesben élünk boldogan, ahol szerelmes álmainkból csodányi gyermekünk fogan? Vajon … Olvass tovább
Összes megtekintés: 8
Összes megtekintés: 8 A lélek hajlamot teremt lakában, érzés és gondolkodás hoz el ma bűnt, a természetellenes faját itt legbelül. Nyiss ajtót, ha mondom e pusztaságon. Imádom az egyszerű létet, amelyben pattanás sem él meg, a lélek ép, betegség nem emészt föl, a világ nem lenne rosszabb ettől. A komoly embert bírom, ki bár víg, s … Olvass tovább
Összes megtekintés: 28
Összes megtekintés: 28 A Nap vörös homályba tűnik el, s az égen gyűlnek körbe csillagok, megannyi távol, egy nagyon közel, akár egy tűzmadár, ahogy lobog. Esthajnalcsillag az, mi ott kigyúlt, a fénye oly sziporkázón ragyog, jövőnket fényli, s mégis benne múlt, ahogy szerelmünk féltve ácsorog. Mi kéz a kézben lassan andalogtunk, és néztük egyre azt a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 2
Összes megtekintés: 2 Mily szépek a hegyek ahonnan érkeztek, s termékeny völgyben folyókról énekeltek dalaitokban. Hol a csodás erdők? Ó, miket bejárnék, virágok között, amit átjár égi lég az évszakokban! De nem, sivár a hegy, s a folyó kiszáradt, álmainknak vágyott hangja csak mi árad, fájó szívünknek, akiknek tiltott reménye az a mélyből, nem elhaló ritmus, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 28
Összes megtekintés: 28 Az éjben úszó városok fölött ragyognak csillagok és álmokat terítnek, miközben fordul át a Föld, a hajnal pírja testet ölt és lassan minden ébred. Az álmos csend már elköszön, s a gyorsvasút sikongva jön, tejeskocsik zötyögnek, a boltos nyitja ajtaját, az újságárus is kiállt és rikkant egyet éppen. Elindul ím a villamos, a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 8
Összes megtekintés: 8 (skót ballada fordítás) Be fáj, be fáj fenn a parton és fáj, fáj ott lent a völgyben és fáj, fáj a kis pataknál, ahol veled járt a szerelmem. Tölgyfának támaszkodtam én, gondoltam, hogy megbízható, először hajlott, majd törött, így szerelmem becsapható. Be fáj, szerelmem csapda volt, egy pillanatra szép, míg új, de idővel … Olvass tovább
Összes megtekintés: 34
Összes megtekintés: 34 Gyermekkoromban csak egy isten óvott üvöltéstől és elveréstől. Védve játszadoztam kert virágaival, és a mennyei szellők meg velem. És ahogy deríted növények szívét, finom karjaikat feléd kinyújtják, úgy vidítod szívem, Héliosz atyám, ahogy Endümión, kedvenced voltam szent Luna. Ó ti, kitartó, istenek! Ha tudnátok azt, miként szeretlek. Igaz még akkor én nem néven … Olvass tovább
Összes megtekintés: 20
Összes megtekintés: 20 A vágy szívemben elcsitult, de még a testem ráborult egy rég igéző testre, miközben szám is oly vadul, olyan kimondhatatlanul az égő szád kereste. Tudom, hogy lassan vége már, szerelmünknek nincs több határ, mit át lehetne lépni, engem világod körbezár, de íme, új nap fénye vár és nem tudok maradni. Csavargónak születtem én, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 30
Összes megtekintés: 30 Találkozásunk zöld mezőn de szép volt, felettünk kéken reszketett az égbolt, szerelmünk mint a Nap, vadul sugárzott, talán fel is gyújtotta azt a lángot. Találkozásunk tenger árján ringott, nem adtam volna érte egy forintot, de délutánra már a bárka mélyén, öleltük egymást vágyaink bilincsén. Találkozásunk hegytetőn a szélben belénk karolt és átfogott merészen, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 6
Összes megtekintés: 6 Úgy néz ki, végre új tavasz leselkedik a hó alatt, madársereglet egybegyűl, s repülnek ím körös-körül, a fákra fények hullanak, egymásba ér kelet, s nyugat, alvó barázdáik között, magokba élet költözött, belengi léted tiszta lég, csak újra merj akarni még, csak most az egyszer állj oda, hol a szabadság dallama egy új világot … Olvass tovább
Összes megtekintés: 16
Összes megtekintés: 16 Ha majd a híremet viszed, s meséled átkozódva, hogy én csupán csak ellened készültem háborúra, ütöttelek meg vertelek, és még enned sem adtam, gyötörtem tiszta lelkedet a bűnben és mocsokban. Viszont meséld még azt is el, hogy én a börtönödben megannyi kínt viseltem el, s a véremben fürödtem, szíjad nyomán a hátamon ma … Olvass tovább
Összes megtekintés: 36
Összes megtekintés: 36 Tízéves forma kisfiúcska voltam, az iskolában láttalak meg egyszer, tízórainkra vártunk épp a sorban, mikor szeplős-szép arcod észrevettem. Pirulva néztelek, felbátorodva piciny levélkét írtam egy füzetbe, majd a lapját köpenyzsebedbe dugtam, így kértem randevút sután, epedve. Te délután a sarkon állva vártál, megfogtuk egymás kis kezét mi félve és elkísértelek hazáig némán, csak … Olvass tovább
Összes megtekintés: 10
Összes megtekintés: 10 Nem a spanyolnak agóniája, nem is gazdag angol, hajlott háta, ki világot áraszt egyre-másra, nem franciának kiáltozása, amely a mennybe is felhallatszik, nem ám az amcsinak marhasága, és nem is a német balgasága hazudja majd a hős erényeit. Magyar! Te légy a lánctörő, aki újraírja mindőnk reményeit, alkosd te újra halott lelkeit, a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 54
Összes megtekintés: 54 Neved, ha hallom, rezdülök akár egy ócska húr, akár egy éhes újszülött, a szám emlőre nyúl, amint a részeg töltené az utolsó körét, én is szerelmem önteném remegve úgy eléd. Ha már azóta nélküled konok magány az úr, a szívemen ejt nagy sebet és folyton újra szúr, maradjon annyi oltalom e fázós hajnalon, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 20
Összes megtekintés: 20 Tigris, tigris, te égető, éj erdején előtörő. Mely égi kéz vagy szem talán, mi játszik ily szimmetrián? Mily távolságok és egek égetnek szemedben tüzet? Mily szárnyak vannak vágyadon? Tüzet milyen kéztől fogott? Mely váll és mely tudás lehet, mitől szíved életre kelt? Mikor pedig az elsőt vert, mely kéz és mely láb rettegett? … Olvass tovább
Összes megtekintés: 70
Összes megtekintés: 70 Tudomány! Te öreg időnek lánya! Megváltozik amit te megfigyelsz. Miért költő szíve neked a préda, melyben rideg valóságodra lelsz. Hogyan szeresselek? Netán okosnak tartsalak, ki vándorúton nem hagy el, ki mintha égi kincseket kutatna, habár csak bátor szárnyain figyel? Miért nem húztad szekerén Dianát, nimfát miért is űzted erdejéből, azért, hogy megtalálja csillagát? … Olvass tovább
Összes megtekintés: 4
Összes megtekintés: 4 Letűnt világok romjain kereng a képzelet türelmesen tova, keresve őseit, s enyészetét találja már, hiszen csak mostoha. Megannyi sorscsapás között motoz, keres, kutat, neszekre is figyel, de már csalódva rálegyint csupán a romfalak között bolyongva el. Arcán a századok poros nyoma, amelyre néha könnye ráfolyik, szemétől fáradtan takarja el a burjánzó liánok ágait. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 44
Összes megtekintés: 44 Szelíd eső jön illatával földnek, vibráló hangjukkal fecskék köröznek. A tóban éjjel békák énekelnek, a vadszilvafák fehérben remegnek. Vörösbegyek tűztollakat viselnek, kerítésen szeszélyesen fütyülnek. Háború van, nem tudja egyikük se, nem érdekli mikor lesz annak vége. Nem gondol arra egy madár se vagy fa, mi lesz ha az emberi faj kihalna. És a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 44
Összes megtekintés: 44 Mint régi emlék úgy került elő a múltból, s hatolt ma át a délután lehulló ködén, miként a víz alól merül fel úgy apálykor a parti szikla vágyakozva lélegzetért. Az állomás előtt a kútnál kéz a kézben vonatra vártunk, s álmodtuk tovább a sorsunk, miközben könnyünk csordult csókjaink tüzére, s a búcsúzáskor egy … Olvass tovább
Összes megtekintés: 30
Összes megtekintés: 30 Ma még feléd száll énekem, ma szívemet hozom, le is pakolnám én eléd, ezernyi bánatom. Rajonganék a csókodért és minden mondatom neveddel számon kezdeném, ha lenne rá okom. De eltaszítottad kezem mi téged átölelt, virágot szedtem, mérgesen dobtad te azt is el. Hiába volt a küzdelem, a szíved nem felelt könyörgésemre, azt hiszem … Olvass tovább