Májusi eső

Májusi eső kopog csak kopog ritmusra üti az ablakot zöld fűben fürdik a kis rigó hangosan fütyül egy dallamot diófán piros fakopáncs dobog szorgosan gyógyítja fa kérgét sok kis kukac rejlik alatta reméli megleli ebédjét kert sarkában pipacs pompázik magját ejtette őszi szél napfény csillan illan a felhő zöldül a mező s a búzavetés szerelmes … Olvass tovább

tavaszodik

ködben úszik a táj ébredezik a reggel a Nap fénye cikázva völgyben körbe kémlel bújnak-e a rügyek zöldellik-e a fű előbújtak-e csendben a májusi esőben a színes bogarak a tarka lepkék dalolnak-e a madarak zöld erdő mélyén patakparton pipitér sárgában fehérben méhecskék kóstolják lesz-e majd finom méz Nap csókja éleszti a sok száraz gallyat virágba … Olvass tovább

Szép lehetne a holnapunk

Békében élem életem nincs semmi harag bennem, ki mit gondolhat rólam, sohasem kérdeztem. Szeretet él a szívemben ismertek, láthatjátok virágot ültetek kertemben kövekkel nem dobálok. Nem érdekelt engem soha mások véleménye, szép lenne hogyha mindenki szeretetben élne. Szép lehetne a holnapunk, ha egymással törődnénk, ha szárad a kertünk virága mindig megöntöznénk.

Holnap

múlnak a tegnapok jönnek a holnapok tervezünk előre gondolva jövőre ha minden jól halad elmúlhat a tegnap gyűjtjük emlékeink színezzük terveink néha elakadunk akkor sem búsúlunk kimossuk a szennyest befőzzük a levest s megesszük nevetve szemünk sem rebbentve mindazt amit főzünk mit holnap hoz nekünk

Szívdobbanások

Tudod, a szív sosem alszik csak dobog halkan csendesen örömben sokkal hangosabb bánat ér sajog odabent. Tudod, ha beköszönt az est csillagok fénye némán hull halkuló lét csendje lüktet hiányod bennem zakatol. Tudod, ilyenkor semmi nem jó szívem hiába kalapál próbálom kicsit nyugtatni csendben dobog és reád vár. Ha átölellek kedvesem, szíved szívemen megpihen, lelkemben … Olvass tovább

Tavaszra hangolva

Hétágra süt reggel a nap, de még csíp a tél hidege, fényt, meleget hoz a nap magasodik hajlásszöge. Almafánk rügyezni kezdett, a madarak is dalolnak, szívem lassan éledezhet, a vágyak új esélyt kapnak. A szél táncol a fák között, repít kis virágszirmokat, diófán az ágak fölött, feketerigó kurjongat. Nemsokára jön pompázva, a májusi sok színes … Olvass tovább

Riói karnevál

Fáklyákkal vonult a tömeg, testemet átjárta a hideg, te átöleltél, féltettél nagyon, vonultunk csendben az országúton, álarcot viselt mindenki, én tündérlány voltam te királyfi, türelmesen vártad a percet, hogy csókolhass, szerethess, felcsendült a jól ismert Karnevál mindenki a táncra koncentrált, szambát táncolt a város, hajnal volt, senki sem volt álmos nem volt harag csak szeretet, … Olvass tovább

Ilyenkor, ünnepre készülve

Uram, ne hagyd el árva magyarod! Segíts építeni egy boldog holnapot, szívünk imádságát ma hozzád küldjük, sorsunk jobbrafordulását tőled reméljük. Ki jelen vagy életünk minden zugában, közreműködsz a nap s a hold járásában, sötét föld mélyén, vagy fénylő napsütésben, érleled búzánk, hogy kenyerünk meglegyen. Így ünnepre készülve, arra kérünk téged, ne hagyd elveszni csodás nemzetünket! … Olvass tovább

Melyik a jó út…

Melyik a jó út, merre menjek, utamon, akik elkísérnek, velem lesznek-e bánatomban, vagy csak ameddig jó sorsom van. Melyik a jó út, merre tartsak, nagyon sokan, akik becsaptak, nevetnek most a hátam mögött, mind pálcát tört a fejem fölött. Megbékéltem már a sorsommal, szeretetben élek magammal, szívemben van mind, kit szerettem, legfőbb helyen te vagy, … Olvass tovább

Rózsát hoztál

Mint a tavasz egy kemény tél után mint az eső nagy aszály után úgy toppantál be életembe szerelmet oltottál szívembe. Illatozó vörös rózsát hoztál szerelmes szavakat suttogtál, mondtad, szép vagyok akár a rózsa ez kedvemet felvidította. Vázába tettem a virágot ápolgattam, mint egy szép álmot, de hamar elhervadt, nem bírta soká, ő vált szerelmünk szimbólumává. … Olvass tovább

Csillaghullás

bolyongó lelkek járnak az éjben fedetlen fejük villan a holdfényben tengeren hajózva vitorlájuk bontják életük végéig szerelmet kutatják rügyet nem bontogat a szél ereje a bolygó hollandi egy régi rege sóvár tekintettel arra várnak vízesés elmos majd minden vágyat s a hosszú út után hazatalálnak

Régmúlt szerelem (VII. Szonett)

Szonettet írni régmúlt szerelemről nem olyan könnyű, higgyétek el nekem, csókja édes volt, soha nem feledem, mámoros érintés a szeretettől. Arca bársonyos, kedves volt a hangja, csillagok alatt sétáltunk esténként, dalolva táncoltunk a Holdnak fényén, kedvenc dalunk csak a madarak dala. Oly régen történt, már alig emlékszem , barna hajamon fénylett a telihold, ahogy átöleltél, … Olvass tovább

A halászsas

Az öreg sas kitárta szárnyait a tenger vízén árnyékot vetett fején és nyakán hófehér tollain a napsugár vidáman nevetett hogy karmai a vizet szánthassák elszántan lejjebb ereszkedett el is kapott egy szép makrélát mit röptében sietve megevett büszkén szállt a szikla csúcsra körülnézett a tenger felett mint király ki a világot leigázta megtáncoltatta hátán a … Olvass tovább

Tánc

Halkan szólt a lágy muzsika magadhoz vontál kedvesem csodás dallamot hallgatva erősebben vert a szívem. Érzéseink találkoztak szinte láng gyújtotta testünk lelkek együtt vágyakoztak éreztem eggyé vált szívünk. Sok év telt el e tánc óta ha meghallom e dallamot érzéseimben mint egy óra összecsengnek az akkordok.

A tánc

A tánc a legrövidebb út két lélek között, sosem találkoztunk, csak egy tánc volt, s az örök. Annyira talált a ritmus, egy volt a lépés, egy álom volt csupán, ez nem is lehet kérdés. Két különböző ember egy hullámhosszon, sírt a hegedű, szólt a klarinét napokig éreztem csábító ízét.

Nyári tűnődések

Szobámba bújva izzadok csendben ontja melegét az áldott Nap klímát nem kapcsolok drága az áram spórolni kell, a költség nagy. Elfoszlott álmok szakadt rongyok körbeveszik megfáradt életünk, emlékeink életre kelnek előhozzák gyermeki éveink. Hirtelen körülvesz egy lámpa fénye, a petróleum lámpa illata felsejlik benne egy kicsi lányka gyufával a kanócot ahogy gyújtja. Olvasni szeretne a … Olvass tovább

Madarlélek

Harmatot kortyolt, bódító mámort liliom kelyhéből egy kismadár, hirtelen röppent diófán táncolt, onnan csicsergi ébresztő dalát. Nap lassan kúszik fel a kék égre, katlanában izzik az áldott fény, madárdaltól hangos utca éled, lelkük dala szól nagyszerű élmény.

Szeretetre tanítsd gyermeked

Olyan hálás vagyok az én Istenemnek szép világot teremtett, köszönöm, hogy élek! Sokan vagyunk, a világban, minden ember más, a szeretet összetart, ez egy égi áldás! Szeretettel nézek minden gyermeket, lehet fehér, fekete szívemben mind szentek, mert egy Isten teremtette az egész világot fontos minden ember, ki életet kapott. A gyermek a jövő, s ha … Olvass tovább

Magányosan

Amikor az esti imád már nem segít csak farkasok ordítanak odakint álom elkerül s azon gondolkodol hol rontottad, el minden téged okol. Nem akkor halunk meg ha elhagy a lélek hanem amikor szürke lett az élet akkor halunk meg ha egyedül maradtunk gyermeknek, unokáknak eszébe nem jutunk nem csöng a telefon nincs már rád szükség … Olvass tovább

Nyári tűnődések

Szobámba bújva izzadok csendben ontja melegét az áldott Nap klímát nem kapcsolok drága az áram spórolni kell, a költség nagy. Elfoszlott álmok szakadt rongyok körbeveszik megfáradt életünk, emlékeink életre kelnek előhozzák gyermeki éveink. Hirtelen körülvesz egy lámpa fénye, a petróleum lámpa illata felsejlik benne egy kicsi lányka gyufával a kanócot ahogy gyújtja. Olvasni szeretne a … Olvass tovább