Jelmezbál: Hetedik történet: Jelmezbál az élet

Nagy Georgina Viktória-Jelmezbál az élet! Azt mindig is tudtam, hogy amit látok, az nem mindig azt tükrüzi ami valójában is.Életkorom előrehaladtával pedig megbizonyosodom, hogy mindannyian egy véget nem érő jelmezbálban élünk.Az élet ajándéka a két szemünk világa, de változó, hogy csak nézünk, vagy látunk is velük. Ápolói munkám során rengeteg emberrel találkozom nap, mint nap, … Olvass tovább

Levéltánc: Nyolcadik történet

Nagy Georgina Viktória – Levéltánc Édesanyám halála óta csak az emlékek lakták az ingatlant, amelyet hosszú évek után most lehetőségem adódott ismét meglátogatni.Amikor belépek az ajtón, még mindig úgy látom berendezve, ahogy akkor volt, mikor még élet volt a lakásban. Csend uralkodik, de tele van emlékkel. Fáradt pók szőtte hálóját az étkezőasztal két faléce közé, … Olvass tovább

Elképzelt találkozás: Tizedik történet: Álmodtam hogy itt vagy

Csodásan virágzott a rét, amelyet keskeny szűk út szelt ketté, ezen sétáltam én, lenge, könnyű nyári ruhában, kényelmes szandálban. Csodáltam a természetet, mint ahogy mindig is teszem. Az út végén, az elágazásnál a domb tetején ült egy asszony. Ott ült, és becsukott szemmel tartotta arcát a nap felé, hagyta hogy a haját fújja a tavaszi … Olvass tovább

Nagy Georgina Viktória-Jöjj el Tavasz!

Jöjj el Tavasz, langyos szellő, Kopár fákat öltöztető. Hóvirágot nyitogató, Természetbe hívogató. Jöjj el Tavasz, űzd a telet, Borítsd virágba a teret. Hűs kis patak most áradjon, Állatcsorda hadd vágtasson. Jöjj el tavasz, hozd a napot, Sugara űzze el a fagyot. Bimbó borítson fát, bokrot, Gyermek szedjen virágcsokrot. Hozd a felhőt hadd Öntözze, Esőcseppjét a … Olvass tovább

Életmorzsák: Tizennyolcadik történet: A karácsony igazi varázsa

Hó fedte be a tájat, nekem bizony térdig ért, mert még kislány voltam. Olyan tiszta hó volt, hogy részben elvakított teljesen, s ebből lelkiismeret nélkül lehetett falatozni, persze csak úgy hogy a felnőttek nehogy meglássák. Hegyes jégcsap lógott itt ott a palatető oldalán, vagy az eresznél, ezek teljesen átlátszóak voltak, s gyermekként boldogan elszopogattunk akár … Olvass tovább

Hulló levelek: Hatodik történet: Őszi kép

Nagy Georgina Viktória Őszi kép Ha véget ér a nyár, és az utolsó virág is elszáradva a mélybe hull, kezdődik egy időszak, amely hangulatában egyrészt szomorú, színpompájában viszont csodálatos. Elmúlik a perzselő forróság, ami elől a fák lombjai nyújtottak menedéket. A földön mindenütt elszáradt virágok maradványai hevernek, amelyet az őszi szellő lágyan tovaseper a kis … Olvass tovább

Hajnali Lovag

Fülledt nyári hajnalon, kipp kopp, szedi szaporán, megjelenik a fák között egy négylábú árny. Harmatcseppes levélszár a reggelije, magában van, tán nincs is senkije. A távolból füttyszó, de nem madár a gazdája, Egy Ifjúé, kezében a lova kantárja. Mellélép, megpaskolja a jószág nyakát, Biztos boldog, hogy újra rátalált. Egy mozdulat, már a nyeregben helyezkedik, Ül … Olvass tovább

Volt egyszer…

Volt egyszer… Volt egyszer egy régi világ, tán nem is olyan régen, mégis mintha annyi idő telt volna el azóta. Gondolatban mindig visszautazok oda, főleg mikor a mindennapok gondjai a vállamra nehezednek. Volt egyszer egy gyermekkor. Egy szülői ház, az udvara, ahol az éti csigákkal ismerkedtem totyogós koromban, ahol megtanultam biciklizni, békát találtam a nagy … Olvass tovább

Tükörben: Tizenötödik történet: Tükörkép

Végre megérintette az arcomat a beáramló tavaszi levegő, amit az elmúlt hetek esős-havas ideg időjárása teljesen reménytelenné varázsolt. Én már nem hittem a tavaszban, a jó időben, a napfényben, mert hetek óta sötétség borult ránk. Mikor elsétáltam a nagytükör előtt, akarva akaratlanul is megörültem ,mer az agyam úgy érzékelte, hogy új embert látok. Ez az … Olvass tovább

2021-re, és azon is túlra

  Újév alkalmából azt kívánom neked, Szomorúság könnyei kerüljék két szemed. Egészségben gazdag, betegségben szegény, Kívánom, sose hagyjon el a remény. Légy pozitív, tudom néha nehéz, Bármi volt, te csak előre nézz. Érj el minden célt, mit kitűztél magadnak, Sose higgy a semmit mondó szavaknak. Távol álljon a harag, s gyűlölet, Társad legyen kedvesség, bűvölet. … Olvass tovább

Első napom története: Tizenkettedik történet: Minden kezdet nehéz

Csak álltam csendben az irodában, és vártam, hogy megérkezzen a főnökasszony.Féltem. Megérkezett, majd szemüvege lencséi felül rámpillantott, és megkérdezte: -Mik a szándékai, Georgina? -Szeretnék Idősgondozó lenni, és szeretnék idén náron dolgozni, hogy fejlesszem a gyakorlatomat. -Rendben van, hétfőn kezdhet is! Hétfőn már majdnem egy órával korábban a munkahelyemen voltam.Félve nyitottam ki a nagy öreg vaskaput, … Olvass tovább

Hópehelytánc

Fekete vègtelent kettètörő pettyek, Szállingóznak lassan a fehér hópelyhek. Szálltak háztetőre, táblákra, lámpákra, Faágakat díszítő világításra. A legelső pelyhek ahogy földet èrtek, Vízzé váltak rögtön, csak eddig èltek. Szèl is fújja őket jobbra, balra Csoportosan tapadnak rá az ablakra. Kitártam a tenyerem, de ahogy beleszálltak, A hópelyhek azonnal újra vízzè váltak. Csak úgy hullott alá, … Olvass tovább

Tollpihék: Tizenegyedik történet: Csak a tollpihék maradtak

Esős nap este jelentek meg a betegszállítók az ajtóban, nem számítottunk a jöttükre.Messziről csak egy kupac pléd látszódott, de mikor közelebb értem, akkor láttam, hogy egy vékony, apró idős hölgy rejlett a pléd alatt, két kis kezével egy hímzett kispárnát szorongatott.Mikor áttettük az ágyra, félelemtől összehúzodott testtel nem kapaszkodott semmi másba, csak a kezében markolt … Olvass tovább

Ilyen szép a világ!

Ilyen szép a világ! Eddig nem láttuk, sodróttunk az árral, nem törődtünk semmit a világgal. Vakon rohantunk, nem álltunk meg soha, Siettünk, bár mi sem tudtuk , hogy hova. Megpihent a világ, sok minden bezárult, Éled a világ, szemünk elé tárult. Ébred a természet, minden olyan szép, Nem is igaz talán, csak egy álomkép. Ajándék … Olvass tovább

Hajnal: Hetedik történet: Az árvaság hajnala

Április volt, és már napok óta rosszul aludtam.Féltem elaludni, mert azt vártam, mikor kelek a vezetékes telefon csnedbe hasító csörgésére…Féltem, és éberen aludtam minden éjjel, a molylepkék repülésére is felriadtam.Nem kellett sokat várni, hogy megszünjön a kételyek közötti lét. Édesanyám napok óta kórházban feküdt, de én akkor még nem tudtam, hogy mit jelent az elfekvő … Olvass tovább

Anyósomnak Anyák apjára!

Anyósomnak Anyák apjára! Távolról írok, de hozzád így is elér, Köszöntelek téged anyák napja reggelén. Ébredj madár szóra, virágok illatára, Érted nyílnak, tekints ki a tájra. Teljes szívből köszönöm én neked, Hogy a páromnak te adtál életet. Légy mindig boldog, és nevess sokat, Szívből írom neked e szép sorokat. Legyen csodás napod, ragyogjon a nap … Olvass tovább

Napló

Napló Kedves Napló, üdvözöllek, Könyve az új esztendőnek, Barna kemény fedőlappal, Sok papírillatú oldallal. Januártól a kedvenc tollal Telik benned a sok oldal. Izgalmas itt minden nap, Nem lesz benned üres lap. Hogyha engem öröm ér, Nyúlok is a tollamér, Gyöngybetűkkel írok bele, Hamar pár oldal is tele. Minden este előveszem, Lapozgatom nézegetem, Benne egész … Olvass tovább

Mi fiatalok

Régen egyszerű babakocsi, hatalmas játszóterek, tábortűz, közös munka a kertben, ha elestünk vagy megsérültünk felálltunk és túléltük, biciklizni bukósisak és térdvédő nélkül tanultunk, egész nap a porban sárban játszottunk, mégsem lettünk betegek. Most multifunkcionális Babakocsi, tábortűz helyett Facebook Live, gyors kaják, és így tovább. Az iskola mellé járunk, Értelmező és Helyesírási kéziszótár helyett Google és … Olvass tovább

Az esőcseppek útja

Az esőcseppek útja Esőfelhők gyülekeztek, az ég beborult, S ezernyi esőcsepp a magasból lehullt. Aprócska vízcseppek, gyorsak, s hűvösek, Felfrissülést hoznak erdőnek, mezőnek. Pillanatok alatt leérnek a földre, Hullanak lombokra, háztetőkre, Kopognak az ereszben,hordóban gyűlnek, Esővz formájában összevegyülnek. Pár szem esőcsepp versenyzik az ablakon, ki folyik le gyorsabban a sima üvegfalon. megesik, hogy több is … Olvass tovább

Egy esős nap története: Hetedik történet

A következő történet egy igaz történet, amit a főszereplő búcsúztatásán hallhattam a gondozónőjétől, aki egészen kicsi kora óta volt a gondozónője. 8 éves volt akkoriban Eszter, az enyhén fogyatékkal élő kislány.Nagyon vidám természetű kíváncsi, és ravasz.Fiatal kora ellenére Fogyatékosok ottthonában élt, és speciális iskolába járt.Vera néni szerette a gyerekeket, 6 gyermek volt a gondozásában.Fiatal pályakezdő … Olvass tovább