Tóth Gusztáv

Összes megtekintés: 96 

Összes megtekintés: 96  Hívás a messzi tér előtt időzök, a harcsaszájú tér előtt, az űrhajósra gondolok, ki a Holdról az üres térből a messzeségből mennyire vágyta, s mondta: ott az otthonod… Rügyfakasztó gondolataimból vad szederinda lett rügyfakasztó csókod újranemesítette a gyümölcsöket Mag és talaj ha mag vagyok, s te talaj, a boldogság: eső szépséged a tűzre … Olvass tovább

Összes megtekintés: 36 

Összes megtekintés: 36  Ugye, jó így, ha ölemben vagy s kapod az őszinte csókokat, ugye, jó, ha szemed ajkam csukja le, ha vállamon szundítasz? Ez engem is elaltat, bár ránk eső szakad egy csepp a nyakadba szalad, de pimasz! Mindkettőnket felriaszt! Ugye, jó így az eresz alatt?

Összes megtekintés: 74 

Összes megtekintés: 74  Oly kívánatos vagy, akár a tenger vize nyáron, mézédes ajkad hűs oázis nekem szemed fénye simogató, kezed, melyet pótolni nem lehet… Karod ringó bölcső fejemnek, hangod altató, itt aludnám egész éltemet! Arcod selymes hópehely, melyet félteni kell, leheletemtől olvadt ne legyen, édes bőrödet csók nélkül nem állom, lelkemben csókkal énekel a mámor… Karcsú … Olvass tovább

Összes megtekintés: 44 

Összes megtekintés: 44  Eső-szürke lucskos az ég a felhőket hamuból keverték ólom-eső buborékol toporzékol. Fel az égbe? a derű miért vált szürkeségbe? Utálat az ég is, nélküled bármily kék is Nem vágyom fel a magasba, inkább várom, hogy az ég is rám szakadna!

Összes megtekintés: 60 

Összes megtekintés: 60  Ahogy elmúlt a vihar, szívemből kiköltöznek a villámok, érzelem-görbéimet az éj nyugtatja meg kanyargó sínek felett nem zakatol fejem… Csillapító nélkül alszom, hiába üldöz mocsarak bűze, s belémkarmol, mert szavad a porba óvodás- napot rajzol, hogy a rosszat büszkén elzavarja. Mert te vagy :villám-cikáztató, Nap-rajzoló,öröm-osztó, vihar-csillapító,mindent -alkotó!

Összes megtekintés: 42 

Összes megtekintés: 42  A szálló gőgös fényeitől, reszketeg Kőrös-árnyképe ferdeségtől futna, felém lépeget az ismeretlen katona szobra mamut-léptekkel felém közeleg s a múltban keresem a jelent. amikor megláttam a hortenziákat,miattad gyöngyvirággá változtak, a szobor ólom-szemmel bámult, bután, mert nem tudta, tegnap volt a múlt. Sör zenéje rég kirekedt fejemből… a város fényében úszunk egyedül szállok fel … Olvass tovább

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  Ha mi áztunk, a fák is áztak, vizes lombok közt sugarak tanyáztak, öreg esőben mosolyunktól részeg lett a csók, nedv-dúsgazdag, cseppfolyós, akár a cipőnk, a pajkos csapkodástól esőtől nem futottunk sovány eresz alá, kedvünk nem szenvedett nap-hiánytól sem szél-sodorta kóbor vak szavak havától azt vettük, mit adtunk: ha mások szaladtak, mi nem mentünk … Olvass tovább

Összes megtekintés: 40 

Összes megtekintés: 40  Véremben él a találkozás öröme első csókod, mint vallomás szívemre tekeredett Vénám ordítva kéri az érzelmeket, mintha két kezed belém heroint fecskendezett. Rab vagyok, láthatatlan bilincsben fetrengő rab, léted heroinjának rabja. s most, hogy egy napja nem láttalak görcsös csontok hullanak elém… agyam lenn jár egy agyagréteg alatt körmöm kavicsokat karmol le a … Olvass tovább

Összes megtekintés: 52 

Összes megtekintés: 52  Álombéli virágok bújtak ki a földből a mező szivárványtengeréből darazsak csókolják le a bódító nektárokat. Feszesre gömbölyödik az égbolt, vásznán ott lobog a tavaszi zászló, mitől téli sebeink hegednek, szívem pacsirtákkal karcolja az eget, s lüktetése szárnyrakapott ritmus, erei örömgyökerek, mik jóságodból újjáélednek. .. Ablakomon csapkod az eső. Az út összefoltozott rongydarab… Porzik … Olvass tovább

Összes megtekintés: 48 

Összes megtekintés: 48  Tavasz, te bolond vérkergető lüktetés, te karókat begyökerező erő holdfény suhanáskor költsd fel őt, mutasd meg erőd, csókszagú levegőd, szeled bőrbizseregtető balzsamát, dalod ártatlan-röpke fecskeszavát… meséld, hogyan pusztítasz ó, te teremtő tavasz, csókoktól zsibbadt réteken dombok közt álmodom, s hamuban, kínok közt ébredem, ó, tavasz engem eltemet mostmár a szerelem…

Összes megtekintés: 112 

Összes megtekintés: 112  Oly nehéz Oly nehéz a nap sugarait rács mögött csókolni a sírhantok szomorúságával oly nehéz galambszárnyat álmodni… oly nehéz szerelmet s parancsszavat egyszerre szenvedni…. Tánc érezzük a szelek forgatagában, miként szakadnak eddigi rabságom rút csörtetői öröm-áradatban felszabadulok, a félelem mégis rámszakad: netán, szemed máson megakad Féltékenység Nem mondom soha, hogy szavad egyetlen hangja … Olvass tovább

Összes megtekintés: 60 

Összes megtekintés: 60  nem hamis már tavaszom hisz kibomlott rügy vagyunk mi ketten új mező kacsint ránk aranyom, a hínáros mocsár eltűnt mögöttem szabadon szárnyalunk a térben a zöld fű szerelmünket kéri pajkosan futunk egy új mezőben az ég mosolyogva nézi daloló virágok közt kezedet fogom virágszirom-ajkad kibontom mint nektár-éhes hű darázs egyszerre lobbanunk, mint alvó … Olvass tovább

Összes megtekintés: 60 

Összes megtekintés: 60  Álmodjunk arról, hogy szabadok vagyunk, madár-szívünkkel az égen szárnyalunk vagy arról, hogy akkor hallgatunk, mikor mindenki ugat, vagy hogy csúf időben mi űzzük el a viharokat, kezünkben tartjuk a napsugarat vagy hogy csókjaink mindig éljenek, de láthatatlanok legyenek, álmodjunk tavaszt, éneket, szelet, mely parancsoktól messze visz, álmodjuk csak azt, hogy szeretlek, s szeretsz, … Olvass tovább

Összes megtekintés: 108 

Összes megtekintés: 108  Ha lettél volna sziklába szorult fájdalmas ,büszke fenyő, de nem törmelék a kérgeken, kit minden burján benő! Ha lettél volna sírongó madár, kit anyja csőréből epedve etet, de nem perzselt szárnyú lepke, kit a szél kénye-kedve kerget. Ha lettél volna útszéli sáros bot, kit boldog koldus megtalál, de nem névtelen a semmiben, kit … Olvass tovább

Összes megtekintés: 86 

Összes megtekintés: 86  Te könnyes gyöngyvirág te, ki mindent feláldoztál a boldog percekért mindent megszégyenítve hozzám elvágtattál, gőzfüstű öreg mozdonyok hátán te, aki megöleltél, megcsókoltál nem bántad, arcom nem a régi hogy hányan bámulják katonaruhám gyönyörűségeddel mindent beragyogtál, az utcákat, boltíves zugokat… a parkban özön-csókkal betakartál, te vagy a hős, és az is maradsz, és ha … Olvass tovább

Összes megtekintés: 51 

Összes megtekintés: 51  PIROS a színe a Karácsonynak, a dobogó szívnek, az igaz szeretetnek, a lobogó tűznek,  a gyertyalángnak, a jó szónak, az ajándéknak, a forró ünnepi láznak.   FEHÉR a színe a Karácsonynak, az égből hulló kristály-hópehelynek, a hófehér lepel-tisztaságnak, a didergő zúzmarás tájnak, az ártatlan maszületettnek.   ZÖLD a színe a Karácsonynak, a pompás … Olvass tovább

Összes megtekintés: 44 

Összes megtekintés: 44  Hagyd mégegyszer, hogy szépségedről daloljak, de ne mondd soha, hogy meguntad… drágám, már nem tudom milyen virág is lehetnél, hisz minden nevű voltál szebb a gyöngyvirágnál, már nap sem lehetsz, mert már voltál, a holdat, a csillagokat rég megszégyenítetted szépségeddel, másképp kéne daloljak neked, …egy szebb világban, mint az, ahol új hasonlatokat keresek.. … Olvass tovább

Összes megtekintés: 42 

Összes megtekintés: 42  Háztetőkön kacagott a nap miket gyéren takart el a tél, s az alkonyat ott ült már az ölünkben korán, nevetett a lég, s az ég, pedig nem csúszott a szán… de a jégvirágok fagy nélkül is kibomlottak, örömünkben egyszerre estünk el a patak szegényes jegén néztük a téli teliholdat az ég estszemén, mert … Olvass tovább

Összes megtekintés: 70 

Összes megtekintés: 70  Téged akarlak, mondd ,mit kiáltsak, Boldog Karácsonyt kívánjak? Csak úgy ,mint bárki másnak? Ó, míly gyötrő e sok leírt némaság, Bár lelkem hangos, torkom nem kiált… Csak merengek,s égek ünnepelni, csillagszórókkal ,gyertyákkal lobogni, Sírni ,csak sírni,de örömkönnyem hull, a távolból tudom,hogy életünk hosszú, boldog ünneppé alakul! Légy boldog , ó, csillag, örvendj a … Olvass tovább