Teremts, hozd le a Napot

Teremts, hozd le a Napot Várlak a sarkon, ülve a korláton a sulival szemben, tengerkék blúzod édes illatát már előre érzem, a világot rejti nekem! Feszül a júniusi ég, majd ölelésemtől mindent elfeledsz, matekot, kémiát, padrecsegést, hisz vár a korlát, rozsdás porát letörölte rég a szerelmes szenvedély. Kék tündérre sokan várnak, az emlékek az emberrel … Olvass tovább