Fodor Gyöngyi Fodor Gyöngyi – A mágikus macska Bizsu nem akármilyen házimacska volt, mert különleges erővel bírt; bármire volt szüksége, csak koncentrálnia kellett. Olyankor a vörös bundája erős fénysugarat bocsátott ki, amitől pontosan az jelent meg, amit a macska gondolt. Senki sem tudott a varázslatáról, még a kis gazdája, Beatrice sem, aki egy nagyon édes hatéves kislány … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Az utolsó levél a fán Késő ősz volt. Egy fa már minden levelét lehullatta, csupán csak egy maradt fenn, mely nem akarta elhagyni a fát, mert barátok voltak. A fa hiába kérte őt, hogy menjen a többiek után, hogy a leveleknek ez a dolga, de hiába beszélt, a levél maradt. Nem volt … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Mákvirág és Zöld Málna Rettenetesen édesszájű vagyok, még Gombóc Artúron is túlteszek, ami meg is látszik rajtam. Csokoládék, fagylaltok, jégkrémek, sütemények és torták édesítik meg a mostanában kissé keserűbb napjaimat. Minden évben nagy érdeklődéssel figyeltem a magyarországi Ország Tortája versenyt, de idén abban a szerencsében volt részem, hogy éppen akkor voltam Magyarországon, … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A látogató Fél hétkor megszólalt az ébresztőóra. A feleség csukott szemmel átnyúlt a karjával a férje irányába, kicsit meglökte. –Flavio, fel kell kelned – mondta álmosan, de a férj csak morgott valami érthetetlent, mert szeretett volna az ágyban maradni, de a felesége újra figyelmeztette. – Flavio! Tudod, hogy menned kell, a vonat … Olvass tovább
Tollforgató pályázat – Vízparton Fodor Gyöngyi – Antlantisz királya Nem sokkal napkelte előtt Gaspare kijött a házából, néhány lépésre a tengertől, és zseblámpával a kezében az öreg csónakja felé vette az irányt. Beszállt, és evezni kezdett a tengerre, amikor az első napsugarak ezüstözni kezdték a puha hullámokat. Gaspare abból élt, amit sikerült kifognia, és bár … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A nagy Ő Július 17-én találkoztam vele. Ez volt az egész nyár egyik legforróbb napja. A strand tele volt, alig lehetett helyet találni a törölközőnek, hogy ráülhessek. A nap magasan járt, fullasztó volt a hőség, de a sirályokat semmi sem zavarta, ugyanúgy rikácsoltak, mint mindig, s néhány bátrabb példány még az emberek … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Halálos sápadtság Az űrszonda mindössze négy nap után megszakította a küldetését. Amikor Mauris kapitány engedélyt kért a visszatérésre, nem tudta megmagyarázni az okokat. Az igazat megvallva a kommunikáció nagyon zavaros volt, a hang jött-ment, a képek pedig ködbe burkolóztak, alig lehetett látni valamit. Maga Mauris kapitány is mintha elvesztette volna a színét, … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A négylábú álom –Hogy-hogy ilyen messziről eljött ide? – kérdezte a férfi, aki ajtót nyitott neki. –Számomra ez kicsit olyan, mint az El Camino de Santiago, Compostélába – válaszolta Vera nevetve. Az ő zarándokútja egy nyugodt észak-olasz kisvárosból indult, és négyszáz km-re délre ért véget egy magánkézben lévő kutyamenhelyen, amelyet épp lefoglaltak, … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Utolsó tánc A férfi, hogy elkerülje a kíváncsi tekinteteket és magára vonná a figyelmet, a kórháztól nem messze, egy kis utcában várta lányt, akinek éppen lejárt a műszakja. Miközben a lány áthaladt a parkolón, összetalálkozott egy önkéntesekből álló nőcsoporttal, akikkel kölcsönösen üdvözölték egymást, és pár mondat erejéig beszélgettek. Egy idősebb nő megkérdezte, … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Körülöttünk az üresség Az ablak előtt álltam a nappaliban, és az utcáról beszivárgó zajok forrását kerestem. A zúgás, a dübörgés, a dudálás, a sziréna hangja különös dallamba sűrűsödött a fürdőszobából kihallatszó hajszárító hangjával. A feleségem szárította a haját, közben egy régi dalt dúdolgatott, ami nekem is tetszett. Hirtelen a dúdolás abbamaradt, csak … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi : A hóember “Úgy állt ott előttem, mint egy nyomozó, aki ki akar hallgatni”. Amikor Fabiana arra a különös napra gondolt, amely megváltoztatta az életét, ez volt az első mondat, ami eszébe jutott, s évekkel később már csak mosolygott, de akkor nem volt kedve mosolyogni. Sőt, ellenkezőleg. Tél volt, egyike azon teleknek, amilyenre … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Hová tűnt Mary Mary két és fél éves volt, és a falucska utolsó házában lakott az anyukájával és a nagymamàjàval. Egyik délután kint voltak a kertben, és a pár napja felszedett vöröshagymáról pucolták le a màr megszàradt földet, majd fonatokat készítetek belőlük. A két kutya, Dolli és Zorro elnyúlva feküdtek az árnyékban. … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Az ideális nő Alex minden alkalommal, amikor elment a sötétüveges kirakat előtt, lelassította a lépteit, hátha lát valamit odabenn, de kénytelen volt beérni a reklámüzenettel. „Itt megtalálja az ideális nőt, olyat, amilyet kíván.” Néhány barátja délibábnak nevezte a bolondok számára, hogy egy mesterségesen megalkotott nő, egy droid, képes lehet arra, hogy egy … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Karàcsonyi gyilkossàgok Giovanni, Ahmed, Gomez, Martina és Sarah régóta barátok voltak, és valamennyien ugyanannál a nemzetközi cégnél dolgoztak. Szórakozni is együtt jártak, és eltervezték, hogy a közelgő karácsonyt is közösen ünnepelik meg, részben azért, mert Ahmed, Gomez és Sarah a nagy távolság és kevés szabadság miatt nem tudtak hazautazni. Két héttel az … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Illúziók Még fél óra volt hátra, Alberto Porri ügyvédnek találkozója volt egy ügyfelével, Laura Gallival. Az ügyet szivességből vállalta el annak ellenére, hogy nam tartozott az ő szakterületéhez, és hamarosan kiderült, hogy eléggé bonyolult az eset: rossz bánásmód, tettlegesség, emberrablás, gyilkossági kísérlet, egyszóval van elég bizonyíték, ami meggyőzi a bírót a pédaértékű … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A karácsony más nap, mint a többi Mindenki izgatottan várja a karácsonyt, s azt gondolja, vagy reméli, hogy ez a nap más lesz, mint a többi. Egy nap igazán boldognak lenni. De reggel, amikor felébredsz, rájössz, hogy ez csak egy újabb nap. A tévé bekapcsolva, az asztal reggelihez terítve, az apád vagy … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – És akkor megjelentek a csillagok Miután az egész napot a latin nyelv bonyolult változatainak feltárásával töltöttem, mélyen fáradtnak éreztem magamat, és úgy döntöttem, sétálok egyet a tenger mellett futó sétányom, s megnézem, ahogy a hullámok összecsapnak az éles sziklákon. Vacsora után kiléptem a házból, s fáradt elmémmel gépiesen elindultam a magam elé … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A bicikli Volt egyszer egy fiú, aki meglátott egy gyönyörű biciklit a kirakatban. Nagyon vágyott rá, és mivel közeledett a születésnapja, a szülei megvették neki. Felszállt rá, és boldogan tekert arról álmodozva, hogy bárhová eljuthat, akár a világ végéig is. Vidáman padálozott, cikázott a tömegben, és teljes erővel csengetett, hogy térjenek ki … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Világvége? Csend van körülöttem. Felkelek, készülődök, de valami nincs rendben. Minden néma. Hol vannak a tipikus hangok, amelyek a reggelt kísérik? Miért nem hallom a villamost a házam előtt? Miért nem sír a szomszéd kisfiú, mert nem akar iskolába menni? A kutya sem ugat a második emeleten, mert szeretne kimenni a kertbe. … Olvass tovább
Halloween-buli (mese) Egyszer régen egy messzi-messzi kastélyban kis halloween-szörnyek éltek. Ezek a szörnyek minden évben az év legfontosabb bulijára, a Halloweenre készültek. Október 31-én este nagyon elfoglaltak voltak a denevérek elrendezésével a mennyezeten, és a sütőtökök kihelyezésével az ablakokon. Amint a fekete tarantula befejezte a szoba díszítését, csatlakozott a barátaihoz, hogy megbeszéljék, melyik ruhát vegye … Olvass tovább