A boldogság vágányai

Fodor Gyöngyi – A boldogság vágányai Az autó gyorsan száguldott a tiszta, hideg éjszakában, a fényszórók kardként hasítottak át a sötéten, számtalan apró legyet vonzott az erős fény, és végső ölelésben tapadtak az autó elejére. Sandro komor volt, vonásai merevek , igyekezett uralkodni magán. Leginkább ordtani akart attól a pillanattól kezdve, amikor egy rendőr felhívta … Olvass tovább

A horgasorrú ember és a karóra

Fodor Gyöngyi – A horgasorrú ember és a karóra Ez egy olyan ember története, aki egy szomorú és szürke városban élt. Az uralkodók magas és félelmetes emberek voltak, és egy szürke toronyház nyolcvanadik emeletén tartózkodtak, nevetve a polgárok ostobaságán boldogan úszkálva a hatalomban. Az egész város szürke volt, de olyan szürke, hogy még a madarak … Olvass tovább

A titokzatos férfi

Fodor Gyöngyi – A titokzatos férfi Accumoli egy kis hegyi falu, Olaszorszàg középső részén, hétszáz körüli lakossal és meseszép panorámával. Sajnos a 2016-os nagy földrengés epicentruma éppen ott volt, Amatrice, Accumoli és Arquata háromszögben, ami erősen megváltoztatta környéket, földig rombolta a régebbi házakat, épületeket, de még az újabbakban is kárt tett. Emberéletek törtek ketté, mindenük … Olvass tovább

Nem lehet

Fodor Gyöngyi – Nem lehet Nem lehet! . Hányszor hallotta Nina ezeket a szavakat? Gyerekkora óta több tucatszor. Ha làtott egy kiscicàt az utcàn, megkérdezte az anyját: – Hazavihetjük, mami? – Nem lehet, Nina. Ki vigyázna rá? Te túl fiatal vagy ahhoz, hogy gondozz egy állatot. Nekünk meg nincs ilyesmire időnk. Hatévesen hogy is szólhatott … Olvass tovább

A boltban voltam, tik és tak

Fodor Gyöngyi – A boltban voltam, tik és tak Egy borongós napon a boltomban dolgoztam, antik órákat javítok és adok-veszek. Bár egyre kevesebb a javítani való óra. Manapság már nagyon kevés háznál van régi, mechanikus kakukkos óra, vagy a nagy felhúzhatós bimm-bammos óra, mára a digitális változatok betörtek az élet minden területére. Azonban van egy … Olvass tovább

Két fejjel a felhők fölött

Épp a zsetonos mosodàban voltam, amikor történt. Régebben gyakran előfordultak úgynevezett mosási balesetek , néhány ing , általában a legdrágább, helyrehozhatatlanul színt változtatott, mert lusta voltam szétválogatni a mosnivalót. Aznap azonban nagyon optimista voltam, sikerült bravúrosan kikerülnöm egy sárga taxit, ami kishíján elütött a mosoda előtt. Hirtelen ismét húszévesnek és jóképűnek éreztem magamat, holott már … Olvass tovább

A szeretők

Fodor Gyöngyi – A szeretők Sarah épp hazaért, még a kabátját sem vette le, amikor csengettek. Kinyitotta az ajtót és egy fiatal futárfiú állt az ajtó előtt, kezében egy nagy csokor virággal. – Signora Martinelli? Önnek hoztam – nyújtotta a nő felé a küldeményt, aki kivett a kabátja zsebéből egy két euróst és a futár … Olvass tovább

Puha fürtök

Fodor Gyöngyi – Puha hajfürtök Hétfő. Ma újra láttam, hosszú idő után a közeli parkban. Mozdulatlanul ült egy kőpadon, a delfines szökőkút mellett. Hátat fordított nekem. Feje enyhén lefelé állt, talán olvasott. Én,mint általában mindig abban az időben a domb tetején ültem az eperfa alatt. Ötven-hatvan méter választott el tőle, nem volt nehéz felismerni megszokott … Olvass tovább

A lovag: Harmadik történet: Tíz cent a boldogságért

A félénkség, az attól való félelem, hogy nem állok a helyzet magaslatán, a zárkózottság és a közömbösség egész eddigi életemben jellemző volt rám. Éltem, mint egy aranyhal az üvegkorsóban, némán, egyedül úszva a saját kis köreimet az elmémbe bezárt gondolatokkal, melyeknek esélyük sem volt arra, hogy valaha is megosztom őket másokkal. Mindennek az lett az … Olvass tovább

Furcsa jógaóra

Amikor reggel hétkor kiléptem a házból, hogy elmegyek jógaórára, még sötét volt . Az utcákat vékony jégréteg borította és borzongás futott végig a gerincemen. Próbáltam felidézni, merre is kell mennem.Szerettem volna megkérdezni valakitől, hogy jó irányba haladok-e, de senki sem volt az utcán. Egyszer már jártam ott, egy barátomat kísértem el, de már hónapokkal ezelőtt. … Olvass tovább

A Stokholm-szindróma

Fodor Gyöngyi – A Stockholm-szindróma Stella megérkezett a háza elé, és megnyomta a távirányítót, hogy kinyissa a kaput. Egy idegtépő és hosszúra nyúlt munka után este elment a barátaival kikapcsolódni, sokat táncoltak, és most fáradtnak érezte magát. Alig várta, hogy a kényelmes ágyban legyen. A bal oldalánál megmozdult egy árnyék. Egy férfi nézett be az … Olvass tovább

Esőben

Fodor Gyöngyi – Esőben A lány esernyő és autó nélkül volt, a taxik délibábnak számítottak. A Rembrandt kiállításra indult a Pinotéca di Brerá-ba, amikor eleredt az eső, mely pillanatok alatt felhőszakadássá változott. A Corso Venezia egyik ősi épületének kapujában bújt meg, hogy menedéket keressen. Ez is egyike volt azoknak az épületeknek, amelyekről azt tartották, hogy … Olvass tovább

A fekete ló

Fodor Gyöngyi – A fekete ló Élt egyszer egy távoli birodalomban egy gyönyörű hölgy, akinek rettenetesen nyugtalan lova volt. Elegáns megjelenése és fényes szőrzete miatt vette meg, de a fenséges állat csak akkor volt nyugodt, amikor a gazdája a kantárnál fogva elvitte sétálni az erdőbe. Az állatot a birodalomban lassan mindenki ismerte, ha másképp nem, … Olvass tovább

Azt akarom, hogy boldog légy

Fodor Gyöngyi – Azt akarom, hogy boldog légy Lorenzo felveszi az asztalról a cigarettás dobozt, és erősen a falhoz vágja, remélve, hogy a benne felhalmozódott harag felszabadul, de kiderül, hogy haszontalan. Fel-alá járkál a szobában, nem tud nyugodtan ülni. „Drágám, kérlek, nyugodj meg! ” mondja édesen a felesége, Claudia. “Tényleg azt kéred tőlem, hogy nyugodjak … Olvass tovább

Két rövid történet

A vicc A fiú úgy döntött, hogy megvicceli a barátait. Alkonyatkor felmászott a fára. Az ágak lehetővé tették neki, hogy könnyedén feljusson, s több, mint tíz méter magasan végre megtalálta a megfelelő helyet. Levette a hosszú kötelet a válláról, egy erős ághoz kötötte, és a másik végén hurkot kötött. Magával hozott egy szélesebb deszkalapot is, … Olvass tovább

Hatalmas

Fodor Gyöngyi – Hatalmas A napnak alig volt még ereje, csupán csak megvilágította a száraz égboltot. A férfi egy ösvényen haladt a fák között, a közeli város felé tartott. Órák óta volt úton, a vállát húzta már a nehéz hátizsák. Átment egy tisztáson, majd a folyóhoz ért, melyen egy ócska deszkahíd ívelt át a köves … Olvass tovább

A kis fekete ember

Odakint erősen havazott. Az ötéves Daniel az anyja ölében ült a kandalló adta melegben és állatokról szóló meséket hallgatott. – Tudod, miért nevezik január három utolsó napját a feketerigó napjainak? – kérdezte az anyukája, miután becsukta a mesekönyvet. – Nem, miért? – Nagyon-nagyon régen egy szegény rigó, az erős szél miatt nem tudott visszatérni a … Olvass tovább

Karantén történetek: Harmadik történet: Karantén karácsony

A karácsony sokaknak az év legszebb időszaka. Van, aki már egy hónappal előtte rénszarvasos fejpántban, norvég-mintás pulóverben lelkesen járkál, és karácsonyi dalokat hallgatva visszaszámol. Már november elején elkezdődnek a csillogo-villogó árleszállítások, vásárok, a lázas készülődés, rohangálás a megfelelő ajándékokért, amelyeket soha sem szerettem. Őszintén szólva talán csak gyerekkoromban vártam izgatottan és lázasan az ünnep eljövetelét. … Olvass tovább

Dextrocardia

Fodor Gyöngyi – Dextrocardia A Blu Sky nevű csehó mögötti vizeletszagban két fegyveres ült a fából készült ládákon. Nyugodtnak látszottak. – Mi van , ha nem jön? – kérdezte a kettő közül a fiatalabb, aki a Tom névre hallgatott. Gyakran, idegesen nézett körül. – Jön – mondta a másik, egy szőke hosszú hajú, ritkaszakállú fickó. … Olvass tovább

Atlantisz királya

Nem sokkal napkelte előtt Gaspare kijött a házából, néhány lépésre a tengertől, és zseblámpával a kezében az öreg csónakja felé vette az irányt. Beszállt , és evezni kezdett a tengerre, amikor az első napsugarak ezüstözni kezdték a puha hullámokat. Gaspare abból élt, amit sikerült kifognia, és bár mára már szakértő halásznak számított, de a tenger … Olvass tovább