Fodor GyöngyiFodor Gyöngyi – Halálos sápadtság Az űrszonda mindössze négy nap után megszakította a küldetését. Amikor Mauris kapitány engedélyt kért a visszatérésre, nem tudta megmagyarázni az okokat. Az igazat megvallva a kommunikáció nagyon zavaros volt, a hang jött-ment, a képek pedig ködbe burkolóztak, alig lehetett látni valamit. Maga Mauris kapitány is mintha elvesztette volna a színét, … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A négylábú álom –Hogy-hogy ilyen messziről eljött ide? – kérdezte a férfi, aki ajtót nyitott neki. –Számomra ez kicsit olyan, mint az El Camino de Santiago, Compostélába – válaszolta Vera nevetve. Az ő zarándokútja egy nyugodt észak-olasz kisvárosból indult, és négyszáz km-re délre ért véget egy magánkézben lévő kutyamenhelyen, amelyet épp lefoglaltak, … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Utolsó tánc A férfi, hogy elkerülje a kíváncsi tekinteteket és magára vonná a figyelmet, a kórháztól nem messze, egy kis utcában várta lányt, akinek éppen lejárt a műszakja. Miközben a lány áthaladt a parkolón, összetalálkozott egy önkéntesekből álló nőcsoporttal, akikkel kölcsönösen üdvözölték egymást, és pár mondat erejéig beszélgettek. Egy idősebb nő megkérdezte, … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Körülöttünk az üresség Az ablak előtt álltam a nappaliban, és az utcáról beszivárgó zajok forrását kerestem. A zúgás, a dübörgés, a dudálás, a sziréna hangja különös dallamba sűrűsödött a fürdőszobából kihallatszó hajszárító hangjával. A feleségem szárította a haját, közben egy régi dalt dúdolgatott, ami nekem is tetszett. Hirtelen a dúdolás abbamaradt, csak … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi : A hóember “Úgy állt ott előttem, mint egy nyomozó, aki ki akar hallgatni”. Amikor Fabiana arra a különös napra gondolt, amely megváltoztatta az életét, ez volt az első mondat, ami eszébe jutott, s évekkel később már csak mosolygott, de akkor nem volt kedve mosolyogni. Sőt, ellenkezőleg. Tél volt, egyike azon teleknek, amilyenre … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Hová tűnt Mary Mary két és fél éves volt, és a falucska utolsó házában lakott az anyukájával és a nagymamàjàval. Egyik délután kint voltak a kertben, és a pár napja felszedett vöröshagymáról pucolták le a màr megszàradt földet, majd fonatokat készítetek belőlük. A két kutya, Dolli és Zorro elnyúlva feküdtek az árnyékban. … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Az ideális nő Alex minden alkalommal, amikor elment a sötétüveges kirakat előtt, lelassította a lépteit, hátha lát valamit odabenn, de kénytelen volt beérni a reklámüzenettel. „Itt megtalálja az ideális nőt, olyat, amilyet kíván.” Néhány barátja délibábnak nevezte a bolondok számára, hogy egy mesterségesen megalkotott nő, egy droid, képes lehet arra, hogy egy … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Karàcsonyi gyilkossàgok Giovanni, Ahmed, Gomez, Martina és Sarah régóta barátok voltak, és valamennyien ugyanannál a nemzetközi cégnél dolgoztak. Szórakozni is együtt jártak, és eltervezték, hogy a közelgő karácsonyt is közösen ünnepelik meg, részben azért, mert Ahmed, Gomez és Sarah a nagy távolság és kevés szabadság miatt nem tudtak hazautazni. Két héttel az … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Illúziók Még fél óra volt hátra, Alberto Porri ügyvédnek találkozója volt egy ügyfelével, Laura Gallival. Az ügyet szivességből vállalta el annak ellenére, hogy nam tartozott az ő szakterületéhez, és hamarosan kiderült, hogy eléggé bonyolult az eset: rossz bánásmód, tettlegesség, emberrablás, gyilkossági kísérlet, egyszóval van elég bizonyíték, ami meggyőzi a bírót a pédaértékű … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A karácsony más nap, mint a többi Mindenki izgatottan várja a karácsonyt, s azt gondolja, vagy reméli, hogy ez a nap más lesz, mint a többi. Egy nap igazán boldognak lenni. De reggel, amikor felébredsz, rájössz, hogy ez csak egy újabb nap. A tévé bekapcsolva, az asztal reggelihez terítve, az apád vagy … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – És akkor megjelentek a csillagok Miután az egész napot a latin nyelv bonyolult változatainak feltárásával töltöttem, mélyen fáradtnak éreztem magamat, és úgy döntöttem, sétálok egyet a tenger mellett futó sétányom, s megnézem, ahogy a hullámok összecsapnak az éles sziklákon. Vacsora után kiléptem a házból, s fáradt elmémmel gépiesen elindultam a magam elé … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A bicikli Volt egyszer egy fiú, aki meglátott egy gyönyörű biciklit a kirakatban. Nagyon vágyott rá, és mivel közeledett a születésnapja, a szülei megvették neki. Felszállt rá, és boldogan tekert arról álmodozva, hogy bárhová eljuthat, akár a világ végéig is. Vidáman padálozott, cikázott a tömegben, és teljes erővel csengetett, hogy térjenek ki … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Világvége? Csend van körülöttem. Felkelek, készülődök, de valami nincs rendben. Minden néma. Hol vannak a tipikus hangok, amelyek a reggelt kísérik? Miért nem hallom a villamost a házam előtt? Miért nem sír a szomszéd kisfiú, mert nem akar iskolába menni? A kutya sem ugat a második emeleten, mert szeretne kimenni a kertbe. … Olvass tovább
Halloween-buli (mese) Egyszer régen egy messzi-messzi kastélyban kis halloween-szörnyek éltek. Ezek a szörnyek minden évben az év legfontosabb bulijára, a Halloweenre készültek. Október 31-én este nagyon elfoglaltak voltak a denevérek elrendezésével a mennyezeten, és a sütőtökök kihelyezésével az ablakokon. Amint a fekete tarantula befejezte a szoba díszítését, csatlakozott a barátaihoz, hogy megbeszéljék, melyik ruhát vegye … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Az utolsó levél a fán Késő ősz volt. Egy fa már minden levelét lehullatta, csupán csak egy maradt fenn, mely nem akarta elhagyni a fát, mert barátok voltak. A fa hiába kérte őt, hogy menjen a többiek után, hogy a leveleknek ez a dolga, de hiába beszélt, a levél maradt. Nem volt … Olvass tovább
Míg a halàl el nem vàlaszt Agata temetése érzelmi csendben zajlott, a részvétnyilvánításokat és a rituális kifejezéseket alig suttogták, mintha nem akarnák megzavarni az elhunyt örök álmát. A temetés gyorsan lezajlott, és a résztvevők gyorsan elbúcsúztak Arturótól, aki ott maradt, továbbra is a sírkövet és Agata komoly arckifejezését bámulta a fotón az esőben. Nem sírt. … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Nevess még Késő délután volt, a nap már lefelé araszolt a tenger felett, bearanyozva az égboltot. Katia a házuk lépcsőjén ült, és azon gondolkodott, mit fog csinálni a szabadsága alatt. Nem volt különösebb programja, de érezte, hogy ez a nyár más lesz. Felkelt, és elindult a tengerpart irányába. Az utcák többnyire kihaltak … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Esőben A lány esernyő és autó nélkül volt, a taxik délibábnak számítottak. A Rembrandt kiállításra indult a Pinotéca di Brerá-ba, amikor eleredt az eső, mely pillanatok alatt felhőszakadássá változott. A Corso Venezia egyik ősi épületének kapujában bújt meg, hogy menedéket keressen. Ez is egyike volt azoknak az épületeknek, amelyekről azt tartották, hogy … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Bizsu, a mágikus macska Bizsu nem akármilyen házimacska volt, mert különleges erővel bírt; bármire volt szüksége, csak koncentrálnia kellett. Olyankor a vörös bundája erős fénysugarat bocsátott ki, amitől pontosan az jelent meg, amit a macska gondolt. Senki sem tudott a varázslatáról, még a kis gazdája, Beatrice sem, aki egy nagyon édes hatéves … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Pomme de terre Giuseppina gyümölcsöt és zöldséget árult a piacon. A pult, ahol dolgozott, a testvéréé, Pedroé volt. Huszonkét éves korában kezdett el segíteni neki, azóta harminc év telt el, és még mindig ott dolgozott. Minden nap öt órakor felkelt, zöldségeket válogatott, dobozokba, ládákba rendezte azokat, majd Pedro kis furgonján elindultak a … Olvass tovább