Négy szál lila krizantém

– Szerinted ez só vagy cukor? – kérdezte Karesz a vele szemben ülő Miklóst. – Lakatosnál sose lehet tudni – kapta fel az üvegcsét. – Akkor mégis mit csinálsz? – Szerinted? Miklós szórt egy kicsit a tenyerébe a kérdéses fehér anyagból és megnyalta. Értetlenül pislogott néhányat, majd elszörnyülködve törölte a kezét nadrágjába. – Na mi … Olvass tovább

Elefántcsonttorony

Elefántcsonttorony a világ, Vonuljunk el együtt bele! Szabaduljunk egymás zajától Anélkül, hogy válni kellene! Elefántcsonttorony a világ, Védekezik önmagától, Mert néha mi is fejünk vesztjük A néma csönd lármájától. Elefántcsonttorony az ember, Elvonul egy saját világba, De visszatér, mert megunja majd, Hogy csak üljön, örök magányban.

Temető

Sétáltál már temetőben? Olyan, mint egy letűnt város. Nagyobb a halandóérzet Talán, mégis barátságos. A sírkövek nem beszélnek – Mármint hagyományos módon, De a hantok mind regélnek Valamit, ami bár ódon, Tanulhatunk még belőle, Csak hallani kell meséit Annak a sok holt elődnek, Aki a föld mélyén nyugszik.

Tisztulás

Esik az eső, elmossa a gondot, Feledteti felünk mind, mi elromlott, Tiszta lapot nyit elménk erdejében, Emlékeink nagy-nagy rengetegében. Máskor is esett már, talán rémlik is: Homályos, hogy elmosott… vajon mit is? Örizem az érzést – szívem megszorul, Rendszerint megtelik, aztán túlcsordul. Esik az eső, de ami vízálló, Megmarad, bár nincs rajta kopásgátló. Elmúlt egy … Olvass tovább

Kiscsillag

Kiscsillag, Kiscsillag, Mit láthatsz odafent? Mit csodálsz minden nap, Fekete végtelent? Kiscsillag, Kiscsillag, Milyen messze lehetsz? Hány fényév távolság Áll köztünk szüntelen? Kiscsillag, Kiscsillag, Milyen hatalmas vagy? Melletted a Föld csak Parányi pontocska? Kiscsillag, Kiscsillag, Jó éjszakát neked! Még ha nem látlak is, Tudom, hol van helyed.

Part

Amikor először megláttam őt, már tudtam a nevét. Egyedül ült a homokos parton, figyelte a tengert. Fújt a szél és hangosan zúgtak a hullámok, de az emberek hiánya miatt mégis úgy éreztem, csend van. Mellé ültem, és meg sem fordult a fejemben a helyzet furcsasága: hogy én még nem is jártam soha a tengernél. – … Olvass tovább

Bolyongó

Sivatagban bolyong a jámbor, A szél mit sem hagy nyomából. Elfújja, mint percet az idő, Továbbáll a jámbor, jő jövő. Egyedül halad, se víz, se étek, Testéből már majdhogy kiszáll a lélek… De nini! nem messze – oázis zöldell tán? Utolsó reményfény ragyog fel arrább. Utolsó szándékból utolsó erőt vesz, Vánszorog négykézláb, kúszik csak előre. … Olvass tovább

Hermelin

Hófehér pamutként lepi el a tájat Zúzmara, dércsipke takarja a fákat. Némaság, téli csend, sehol sincs susogás, Nem lakja senki már a vadonpalotát. Hopp, valami moccan, kicsi fej bukkan ki, Két fekete gombszem környékét tekinti. Okos ábrázata, tudja, hoogy mit csinál, Fehér hermelinszőr takarja a hasát. Hátán már sötétebb, de így is beolvad, ,,Egyszínű világba … Olvass tovább

A védelmező

Hatalmas kövekből épített fal állt a lovaggal szemben. Bár igen erős monstrum volt, néhol furcsán kanyargó, széles mélyedések lepték el. Meredeknek sem nevezhető, az ember zavartalanul átgyalogolhatna a mélyedéseken. A lovagnak nem az átkelés volt a célja. Egyébként sem tehette volna meg, hiába lankás az építmény, hasítékait ugyanis egy fenséges, óriási sárkány okozta. Beláthatatlanul hosszú … Olvass tovább

Induló

Valami süvít, valaki szól, Valami édes, valami sós, Valaki siet, hallga’ hát Az indulás dalát! Valaki marad, valaki megy, Valami kettő, valami egy, Valami három, hallga’ hát Az indulás dalát! Valaki úszik, valaki száll, Valami halad, valami áll. Valaki kiált: hallga’ hát Az indulás dalát! Valami rövid, valami kár, Valami hosszú, valami fáj, Valaki már … Olvass tovább

Esőtánc

Gyertyafényvilágban úszva Kincset rejt a kis pagoda: Sárgás-barnás őszi tájban Menedékért járnak oda. Súlyos felhők gyülekeznek, Megtelik a szürke égbolt. Párban csöppennek a cseppek, Szél hátán szökkennek párszor. Sűrűsödve zubog a víz, Párásabb a pagoda már. Tető alatt, gyertyafényben Kezdődik elrejtve a tánc. Ritmusát az eső adja, Dallamát is. Dörög az ég. Vigyázz, ifjonc! Lány, … Olvass tovább

Lúdlopós dal

Volt egy legény, útra kelt, Ludat lopni indult. Anyja integette el, De nem sokat búsul. Hej, mivelhogy az anyja Küldte ludat lopni, S jobb ez, mint másik libát Feleségül venni. Járt, keresett a legény: Kinek van szép ludja? Lám, akinek nagy, kövér, Lakat alatt tartja. Hej, nem lenne akadály, Ha csak lakat lenne, De a … Olvass tovább

Csatazaj

Patkó dobban, Tójég rian, A víz fölött Sok nyíl suhan. Lovag harcol, Egykor délceg Lova lassan Mén vesztébe. Sisak horpad, Villan a Kard, Villan ellen Hasztalan pajzs. A hulló test Tompán dobban, De többé már Meg nem moccan. Végbe döf nyíl, Íjhúr pereg, Üteme gyors. Vesztő zene. Mit számít egy Szív verése? Vérvörös az Élet … Olvass tovább

A kis Halál

Egy kisváros szélén kissé kopottas, öreg kocsma állt. Törzsvendégei, akiken kívül más nem járt arra, szintén éltesek voltak. Mások inkább a belvárosi ivókat látogatták, közelebb mindenhez, ahová mindennapi életük vezette őket. Az Asszonyka – így hívták az öreg kocsmát – vendégei útja nem vezetett a város belsejébe. Többnyire egyedül lakó, leszerelt katonák, háborút járt veteránok … Olvass tovább

Szökés

A pénztárgép nyekkent, ahogy a mögötte álló nő kinyitotta. Várakozva nézett az előtte álló férfira, aki kapkodva tapogatta végig zsebeit, majd egy rongyos kis pénztárcát húzott elő. Zalán fintorogva vette tudomásul, hogy igen le van égve. Feszült volt és nem akart semmit a boltban hagyni, így kártyáját felmutatva jelezte, hogy azzal fizet. Visszaérve a parkolóba, … Olvass tovább

Altató

– Énekelj! A kisfiú egyre többet ismételgette kérését. Akkor is, miután édesanyja már eloltotta a lámpát és betakarta. Mikor a nő az ajtó felé lépett és megfogta a kilincset, feltolta magát és várakozóan gyűrte le takaróját. – Utána alvás! – adta meg magát az anyuka. Sóhajtva takarta vissza kisfiát, miközben halk énekbe kezdett. Letelepedett az … Olvass tovább

Hópehelytánc

Tél eleje, hideg van már, Estefelé hajlik, Mindenki megy hazafelé És besötétedik. Az égen felhő gyülekszik, De nem látszik lentről. Nem mintha bárki felnézne csak, Hogy lásson felhőt. Hanem, mikor lehullanak Az első kis pelyhek, ,,Esik a hó!” – kiáltozzák Mindenhol gyermekek. Lengő szoknyatánc a műsor Könnyű levegőben, Leesnek, majd elolvadnak A fehér hópelyhek. Rövid … Olvass tovább

Futás

A lány elgondolkodva bámult maga elé. Végre egy kis szabadidőhöz jutott, de sehogy sem tudta, hogyan tölthetné el tartalmasan. Hümmögve agyalt, alkalmanként biccentett maga elé, néha fejét rázta. – Te vagy a fogó! – lökte meg hátulról valaki hirtelen, de óvatosan. Meglepetten nézett a fiúra, mire az vigyorogva fordított neki hátat és futni kezdett. – … Olvass tovább

Tűzhely

Pattan a szikra a kályha szájából, Lobban a vörös láng a száraz fából. Táncol az árnyék, végigfut a falon, Nézi egy gyermek előtte a padlón. ,,Ég, lángol a tűzhely – kezdi énekét – Melegít, s így nem árt meg a hideg tél. Kis családunk álmos, fekszik aludni, Nem ügyel a tűzre ilyenkor senki.” Én is … Olvass tovább

Térkép

Ödön és Vilmos, a vidéki testvérpár egy alkalommal úgy döntött, nyaralásukat Budapesten töltik. Vonattal utaztak a Nyugati pályaudvarra, majd onnan egy busszal egyenesen szállásukig mehettek. Nem vacakoltak a dolgokkal, gyorsan elfoglalták a szobájukat, majd indultak is felfedezni a fővárost. Sajnos nem voltak elég figyelmesek és az ismeretlen épületek között hamar eltévedtek. Ekkor felidézték a tanácsokat, … Olvass tovább