A kávéscsésze

A kávéscsésze – Felmondok! – közölte Aliz a kolléganőjével a kávézóban, ahová munka után beültek csevegni. – Te megbolondultál? Két hete könyörögtelek be, és már eleged van? – támadt rá Klaudia. – Mit fognak gondolni rólam? Mi bajod van? – Nem bírom elviselni a főnököt! – Sejtettem! – nevetett fel hangosan a barátnő. – Nem … Olvass tovább

Ünnepi fények: Hatodik történet: Veszélyben a Karácsony!

Szél fúj, hó hull, Madarak fáznak cudarul. Havas fenyőfák dülöngélnek, Meleg házakból szól az ének. Meleg házakból szép ének szól, – Ugyan, kislányom, mit olvasol? – Kedves Édesanyám, Bibliát olvasok, S mindeközben a Karácsonyra gondolok – Kedves kicsi lányom oly szomorúan mondod, Mondd meg, kérlek, nékem, melyik részt olvasod? Olvasás mellett örülnöd kéne, Mert holnap … Olvass tovább

Búcsú

Szakadó esőben vártam egy útkeresztetődésen Közben égtem a döntésképtelenség tüzében. Melyik úton induljak, kit válasszak? Hogy véget érjenek eme fájdalmak. Beültem mellé, illata bolondított mint bolond gomba Ezt az illatot éreztem álmaimban is titokban. Íriszeibe nézve szívverésem egyre csak gyorsult, zakatolt Majd gyöngéden, reszkető kézzel átkarolt. Megálltunk, az idő is megállt vele – pont úgy, … Olvass tovább

Mese, ami nem volt

Ha egyszer elsétálsz, miért keresel? Múltat így a szívem hiába reteszel. Mesénk csak kitépett noteszlapok Semmibe vesző üres kéziratok. Nem is mese volt, se eleje-se vége Meg sem jelent múzsád képe. Pacák jelzik befejezetlen sorainkat Csak az álom az, ami tovaringat. Lehúnyom szemem, nincs amit írni Egy érzéki csalódás kezd újra hívni. De hogyan hív … Olvass tovább

Mese, ami nem volt

Ha egyszer elsétálsz, miért keresel? Múltat így a szívem hiába reteszel. Mesénk csak kitépett noteszlapok Semmibe vesző üres kéziratok. Nem is mese volt, se eleje-se vége Meg sem jelent múzsád képe. Pacák jelzik befejezetlen sorainkat Csak az álom az, ami tovaringat. Lehúnyom szemem, nincs amit írni Egy érzéki csalódás kezd újra hívni. De hogyan hív … Olvass tovább

A diófa meséje

Fújja a szél a diófa levelét Jó volt kedvesem, amíg engem szerettél. Akkor nyár volt, szívünk csak úgy lángolt Most viszont köpönyegből veszek fátyolt. Hamis mosolyoddal láncoltál magadhoz Hamis csókkal hajoltál ajkamhoz. Hamis volt szíved minden egyes dobbanása Faragtatik jajszóval szerelmünknek fejfája. Esik az eső gyászosan, csendesen Lehull a diófának minden apró levele. Könnybelábadt szemem … Olvass tovább

Nélkülem

Mindig is boldog akartál lenni Minden létező szabályt megszegni. Holdfényben szívem csak egyet suttog Ha nélkülem is, legyél boldog. Törj előre, mint fogságból a vad Szárnyalj sebesen, mint büszke sas. Lelkemben minden éjjel az kattog Ha nélkülem is, legyél boldog. Röppenj az égig, mint kalitkából a madár Érjen új szerelem, mint egykor július hajnalán. Magányos … Olvass tovább

A diófa

Fújja a szél a diófa levelét Jó volt kedvesem, amíg engem szerettél. Akkor nyár volt, szívünk csak úgy lángolt Most viszont köpönyegből veszek fátyolt. Hamis mosolyoddal láncoltál magadhoz Hamis csókkal hajoltál ajkamhoz. Hamis volt szíved minden egyes dobbanása Faragtatik jajszóval szerelmünknek fejfája. Esik az eső gyászosan, csendesen Lehull a diófának minden apró levele. Könnybelábadt szemem … Olvass tovább

Lélektükör

Kerti paradicsom volt a helyünk, az almafa alatt, hány meg hány nyarat átszerelmeskedtünk alatta, és még mindig itt vagyunk egymásnak. Ez nem olyan szerelem, mint a többi, ez nem ért véget egy-két esztendő alatt. Még mindig fűti szívünket, arcunkat lángba borítja. Hanyat vágódtunk a selyemfűbe és a puha mohára, majd beszélgettünk a következő célunkról. Álmodoztunk … Olvass tovább

Vidd el

Lágyan simogató nyári szellő Szikrázó estéken tekergő Miért futsz oly sebesen? Hadd szólítsalak neveden! Te vagy, ki a világ baját elviszi Amerre eljársz minden változik. Vidd el az én búmat is messzire Így lelkem vihara majd megpihen. Vidd el a sok keserűséget Amit egy gaz okozott. Vidd el a kétséget Mit szívemre halmozott. Nyoma se … Olvass tovább

A fekete gitár

Sötét, fekete éjben halk zene szól Szomorú az ének egy fekete gitárból. Barna lány pengeti lassan, simogatva Sír a gitár hangosan, zokogva. Barna lány lelkének apró rezdülése Gitárja húrjának fájdalmas feszülése Vérző szíve a csendben segítségért kiált De az éjben csak a fáradt eső szitált. Magányában a lány könnyet ejtett Valakibe a hite nemrég elveszett. … Olvass tovább

Kékvilág

Kék az asztal, kék a szék Ki látott ilyent még? Kék a kutya, macska Ponty, balin, harcsa! Kék a levél, kék a fa Mi történhetett itt ma? Miért öltözött minden kékbe? Erdő, mező, a madár fészke? A feje tetejére állt a világ? Az ég a földre esett talán? Hiszen nem is kék a világ! Csak … Olvass tovább

Veszélyben a Karácsony!

Szél fúj, hó hull, Madarak fáznak cudarul. Havas fenyőfák dülöngélnek, Meleg házakból szól az ének. Meleg házakból szép ének szól, – Ugyan, kislányom, mit olvasol? – Kedves Édesanyám, Bibliát olvasok, S mindeközben a Karácsonyra gondolok – Kedves kicsi lányom oly szomorúan mondod, Mondd meg, kérlek, nékem, melyik részt olvasod? Olvasás mellett örülnöd kéne, Mert holnap … Olvass tovább

Mamám tyúkja

Nagymamának van egy tyúkja, Tavasszal a macska hozta. El is múlt a vacsi-remény, Sajnos megszidódott szegény. Meg is nőtt a csibe mára, Cirmosnak lett jó barátja. Együtt futnak elé s hátra A világnak csodájára. Itt egy szúnyog ott egy morzsa, Egy-kettőre felkapkodja. Belekukkant néha-néha Cirmos cica tányérjába. A macskával nem törődik, Szépen tyúkká cseperedik: Megnő … Olvass tovább

Vallomás magamnak

Mint a csillogó tó vize, mely kékeszölden nyugszik, Úgy nézel rám szemeiddel, melyben az enyém elveszik. Természetes szépsége igézően hat rám Ha szenvedni látom őket, könnyekkel teli az éjszakám. Ajkaidnak teltsége forró csókot követel E pillanat szenvedélyessége hozzádcövekel. Megszűnik körülöttünk minden, csak mi létezünk Ajkaink szétválásával egymásnak vétkezünk. Ölelő karjaidban megszűnik minden gondom Szerelmes szívünk … Olvass tovább

Mivé lettem?

Kezed kezemhez ér, megfogod és megcsókolod Szívverésem erre felgyorsul, elrabolod Nem merek szemeidbe nézni, mert rabul ejt Olyant látok, amit senki sem sejt. Arany virágszálad lettem, üde és illatos Szerelem mezején, ami pacsirtától dallamos Tajtékzó óceánban békét hozó vízirózsa Bánattól egyre hajló fiatal mogyorófa. Boldogságom hiába csak te adod Éltető hajnali harmatot előlem mégis elvonod … Olvass tovább

Rigó

Nem igaz szerelem, ha nem fáj-mondják De nem látják lelkem mélyén, csak jósolják. Ám jóslatokban hinni olyan, mint száraz ág Hajladozik, míg le nem töri a valóság. Gyermekkori nevem Feketerigó, hogy miért? Nagyapám hívott így fekete szemeimért. De ahogy telt az idő, a rigó tovaröppent Mint jó nagyapám felett a keserves élet. A rigó párra … Olvass tovább

Tied maradni

Ó rengeteg erdők kik csak suttognak oly sötét rejtélyeket, melyeket senki emberfia nem tud. Szeretnék a szél lenni, ami fuvallatával messzire repíti ezeket s így örökre elvész Szeretném hallani egy suttogásban a te titkodat Mélyen, vaksötétben elkapni lelked egyik hangfoszlányát Igazgyöngybe zárni féltve őrzött titkod: szeretsz-e még? Nyílj meg, mint tulipán az eső után és … Olvass tovább

A Néma Tulipán

Vihar közeledik újra, csendesen várom végzetem Erősödik a szél, kiszívja belőlem minden életerőmet Hajdanán kerted egyetlen virága voltam, kit féltve őriztél Tán megfeledkeztél rólam, ezért szaggat a szél Zuhanni szeretnék a sötétségbe de földbegyökereztet tekinteted Csupán cseppenként szeretsz, mégis rabul ejt Simogatásodra az ég is kiderül felettem Szép szavaidra kinyílok teljesen De megint elhagysz. Alakod … Olvass tovább