Ich Bin

Wen das Geblinke des äußeren Weltlichtes trügt Wen des Goldes und Silbers Geglitzere blendet Wen innen Getöse, Gedröhne und Krach zum Schweigen bringt Wen bloße Körperlichkeit und Leidenschaft schwindelig macht Wen grauer Nebel in tiefen Traum versetzt Wen leere Worte und Versprechen und toter Glaube blendet Wen Kreuzeswegs Entscheidung ängstigt Wen sagende Menschenmenge verdummt Wen … Olvass tovább

Vagyok

Akit a külsőleges világfény villogása ámít Akit arany és ezüst vakító csillogása csábít Akit belül robaj, dübörgés és zaj némít Akit puszta testiség és szenvedély szédít Akit szürke köd mély álomba szenderít Akit üres szó és ígéret és holt hit vakít Akit keresztút döntéshozatala félelmit Akit megmondó emberek tömege butít Akit korszellem bűzlő halálszaga hódít … Olvass tovább

Üresség volt

Üresség volt, miután itt hagytál Nem értettem, miért tetted ezt Mindenütt voltam, csak nem magamnál Nem értettem, miért tetted ezt Üresség volt, mikor itt voltál Most már felfogom, miért történt Melletted nem váltam szabaddá Most már felfogom, miért történt Az ürességet teljességgel töltöm Életemnek újra értelmet adván Szellemruhámat ismét magamra öltöm Életemnek újra értelmet adván … Olvass tovább

Szeretne

Megismertem egy leányzót, neve Édes ezen a Földön Nálam magasabb és fiatalabb, egy huncut kis ördög Várom, hogy írjon nekem és végre had olvassam Közeledünk egymáshoz lassan s óvatosan Had olvassam, amit kienged magából Amit leolvas magamról Mit szeretne Szeretne?

Nem mondom

Nem mondom, hogy szeretlek, sem hogy kedvellek Csak fogom csendben két kezed, és némán figyellek Orcámon forró lehelet, szívembe zárva visellek Döntésed csak egy lehet, amilyen vagyok úgy kellek-e Bejártam egeket s földeket Csak hogy most itt legyek Hogy foghassam két kezed Hogy egy legyen két lehelet

Néha a könnyek is hazudnak

Néha a könnyek is hazudnak Mikor kicsordulnak szemedből Az enyémet Te még nem láttad Mert elfojtottam előtted Csak ha szemed csillogását Felveszi a sós csepp burokja Akkor hiszem ajkad mondását S ölellek magamhoz szorítva Könnyezünk egymásra tekintve Ujjaink összekulcsolva ölünkben Szívünk kamrája újra megtelve Most már nevetünk örömünkben

Medrét keresi

Medrét keresi szavam, melynek bensőm az otthona Van-e más, ki szaval, kivel az ár együtt sodorna Ha lenne is, vajon hová született, hol él és lélegzik Szíve dobogását, magjának énekét belém bélyegzik Ki ilyet tesz, az képes adni-venni amit csak lehet Ki ilyet vesz, az tőlem végtelennyire távol mehet Ki ilyet fogad, azt testvéremnek hiszem … Olvass tovább

Lelked fénye táncol orcámon

Lelked fénye táncol orcámon Mikor reggel rám mosolyog szép szemed Két lábad táncol tornácon Tekinteted rólam le nem veszed Elvarázsolsz s leszek szerelmes Menekülni előled többé nem fogok Te vagy a hozzám kedves Ez ad nekem hozzád ezer okot Ésszel ezt már felfogni nem lehet Pedig erőlködtem nagyon Hagyom, jöjjön minden ami jöhet Szerelmed csapjon … Olvass tovább

Kis-csillag

Kivel a csillag felé szállok, lábam nyomán nincsen álom. A havon futunk mind a ketten, rád a sugár alig cseppen. Húzlak fel magammal, férj el, a világból te is kérhetsz. Állok, várok, nem remélek, kicsi csillag hol vagy, kérdem. Válaszom: Kicsi csillag voltam egyszer régen De már felnőttem Hölgyem, kérem Mögöttem árnyas-fényes évek sora számos … Olvass tovább

Kip-kop kisvilág

Kip-kop kisvilág, kopogok! Remélem meghallod odabent és mielőtt odakint megfagyok, kinyitod nekem a nagy, súlyos faajtót és beengedsz melegedni a jó meleg tűz mellé. Talán együtt rakjuk meg száraz fával, recsegve-ropogva felszáll magosba lángja, mely láng a mi lángunk, mely tűz a mi tűzünk, mely fa a mi fánk, mely ajtó a mi ajtónk, mely … Olvass tovább

Kinek?

Hát kinek szóljon, ha nem éppen te neked Te mint én papírra veted, nem pedig lenyeled Mi mást mondjon, mint az, ami belülről fakad Kerestem eleget, világon más senki nem akad Ha szívedbe tán nem is, de füledbe betalál Ottan majd kezdi fürkészni útját és helyét Időre ha félreteszed, s véled, hogy tovaszáll Már rég … Olvass tovább

Ki életében nem látott árnyékot, az nem ismeri a nap fényét

Nagyon sok helyen jártam, sok mélypontot megéltem Ismerem a boldogság érzetét, mikor minden jóra fordul Volt idő napfény nélkül, akkor arra gondoltam Ennél csak jobb lehet, és elnevettem magam Ha nem éreztem volna saját bőrömön a sötét időszakot Akkor nem érinthettem volna meg érted egy csillagot Ki nem taposott széttört szerelem szilánkjain, az még nem … Olvass tovább

Kérdés

Kálnay Adél: Kérdés Lehet-e jónak lenni egy rossz világban, sétálni télen kigombolt kabátban, szalonnát szúrni fagyos ágra, nem vadászni nyúlra fácánra, koldus kezébe kenyeret nyomni, csábítók között hűnek maradni, házad kapuját kitárni, hadd jöjjön hozzád akárki, kisgyerek könnyét letörölni, senkivel soha nem pörölni, dermedt verébért hajolni porka hóba, más baját sosem hozni szóba, békét, nyugalmat, … Olvass tovább