sorsok a szavakban (ők nem haltak meg)

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  kitért a Tisza ki tudja mi elől s én itt állok a kanyar ölelésén merengek az őrt álló fák alatt a vízen s a Kárpátok népén Petőfivé leszek alföldi gyerek róna füve bújik talpaim alatt megrészegít a szitakötők tánca melyekben bíbort pirul a pillanat a fák alól a pusztába lépek tavasz van de … Olvass tovább

Horizont

Összes megtekintés: 72 

Összes megtekintés: 72  Elgémberedett, fáradt a horizont, az éj árnyaitól szennyes a fehérség, hideg erdősáv- jászolban vajúdva, új napot szül a ma, felsír a reménység. Rózsaszín testű fellegek hajóznak, azúr tengerben aranyfény kacsint, s míg a feszült villanydrótok lazulnak, újra szeretek élni, élni, megint. Soványka köd foszlik, semmivé lesz minden szürke, s minden árnyék, a csonka … Olvass tovább

Majális

Összes megtekintés: 40 

Összes megtekintés: 40  A mosoly narancssárga, nemzeti tolvajok színe, országot ölel a határ, de belül nincs semmije. Ellopva föld, és a gyár, nincs hely a nagy tó körül, a kín adóforintja alapítványba repül. Neked marad a munka, bérből a minimális, közmunkabér, ha más nem, munka nélkül majális. Ez a demokrácia kétharmados gyümölcse, e balga, bolond népnek, … Olvass tovább

Lélekfűző (reflexvers)

Összes megtekintés: 80 

Összes megtekintés: 80  Valaki más tolla ír, betű készül ,sor szalad, milyen furcsa ez a vers, benne találod magad. Más festette fájdalom görcse, kínja benned ég, átrohan a mellkason lüktet ,mint egy szív-nyakék. Valaki más tolla fest, szivárványt és feketét, milyen furcsa ez a kép, benne leled magadét. Más gondolta, érezte, hófehérre feketén, mikor szemed olvassa, … Olvass tovább

Költészet napján 2021

Összes megtekintés: 94 

Összes megtekintés: 94  De jó is lenne költőnek lenni! Tollheggyel szántani papír földeken, barázdákból szárba szökő betűk magjaikat szórnák, s nőne az értelem. De jó is lenne költőnek lenni! Verseket suttogni hitetlen szemeknek, arcok dombjára a pírt felültetni, s valami szent hevet adni a szíveknek. De jó is lenne költőnek lenni! Igaz szóval felrázni e becsapott … Olvass tovább

Ibolyák 2021

Összes megtekintés: 94 

Összes megtekintés: 94  Ibolyák az árokban lábujjhegyen, fölöttük cikáz, zümmög a szerelem, mintha frissen lenne az égkék mosva, nincs egy sóhaj sem, mi rajta taposna. Csak a napsugár ragyog, arany fénye hangtalan cuppan kék arcú bibékre, kiknek fejük ring, hercegnőként biccent, sóhajuk sóhajom, heverek itt lent, tenyerembe hajló gyönge fűszálak mosolyt csalnak, elillanó bú-bánat.

ablakszemek

Összes megtekintés: 92 

Összes megtekintés: 92  ablak keresztjén sóhaj függ szegen bújnak a fények földön és egen már vének a kékek és hervad az alkony világnak zaja száll már várja a balkon szürkülő felleg narancsos bőrén szégyenlős napfolt sápadtan pőrén meztelen bokrokon öltözik az este fenyőfák tűhegyén egy rigó kileste

életmorzsoló

Összes megtekintés: 126 

Összes megtekintés: 126  törzstelen fa virág szirom nélkül por sóhaja ég mi sosem kékül húrtalan íj éjbe zárt napóra parttalan híd halott tenger sója fekete köd csend jegébe vájt lék kandallón dér sosem lakott hajlék lebegő szó üres ceruzabél gyűrött papír testen kívüli vér vértelen seb halál nélküli holt hitetlen ég emlék nélküli volt szomjazó víz … Olvass tovább

alkonyi csend

Összes megtekintés: 78 

Összes megtekintés: 78  színeket lop a lomha szürkület bágyadó napsugár hajló ágra ül rózsahintából fogy a lendület csend szőtte hálóba apró nesz repül ásít az idő nyújtózik egy árnyék vérző eperként maszatol a nap édes bíborfény utolsó ajándék nap szemére csúszik a fellegkalap sötét szökik szárba kúszik körbefon itt-ott már vibrál néhány csillagneon

sár

Összes megtekintés: 85 

Összes megtekintés: 85  túl sok vagyok ahhoz hogy valaki lehessek bennem van annyi semmi hogy könnyű csendet fessek furcsa világom fészek eresz alá ragadt sár s leverni jön ki nem ért ki sosem lesz madár repülök szárnytalan betűk emelnek szavak nem trón nem dobogó hová a versem lerak fűre érkezem lengő ágra vagy langy nyári pocsolyába … Olvass tovább

első

Összes megtekintés: 58 

Összes megtekintés: 58  első túl vagyok az első halálon kihűlve mozdulatlan fekszem elbújt dobbanások ülnek a lengő ágabogas csenden semmivé válva a semmiközt visszahullnak rám a betűk szavak mint esőcseppek peregnek tócsák lesznek majd befagyott tavak elenged az idő már nem szorít kisimulnak a vén tenyér ráncai az élet túl komoly súgja halkan és már nem … Olvass tovább

Július

Összes megtekintés: 155 

Összes megtekintés: 155  Július Házfalának dől a nagy meleg, alkony vállán délután piheg, nagy szita a felleg tarka ég, megszűrt napsugár már csak maradék. Szellő szendereg, rigófütty sehol, nyárfa csúcson csendesség honol, lába lengve lóg, széke zöld levél, fönn a koronában bíbor üldögél. Rózsaszín szitál, kékkel elvegyül, ég peremén a nap lüktet sebül, magány ölte vágy, … Olvass tovább

Feketében kék

Összes megtekintés: 41 

Összes megtekintés: 41  Feketében kék A kék húsában csillagfény szegek, keresztként feszül a horizont síkja, villám dárdát döfnek a fellegek, könnyekkel telik a remény sírja. Futó fény hasít, elevent talál, törzsnek tetején koronába csap, égő hársvirágból isten inhalál, s az ember, reszkető ajkába harap. Nincs ima, csak a sötét ég mennydörög, földön a remény, kékje csupa … Olvass tovább

Feketében kék

Összes megtekintés: 43 

Összes megtekintés: 43  Feketében kék A kék húsában csillagfény szegek, keresztként feszül a horizont síkja, villám dárdát döfnek a fellegek, könnyekkel telik a remény sírja. Futó fény hasít, elevent talál, törzsnek tetején koronába csap, égő hársvirágból isten inhalál, s az ember, reszkető ajkába harap. Nincs ima, csak a sötét ég mennydörög, földön a remény, kékje csupa … Olvass tovább

Pusztaság

Összes megtekintés: 72 

Összes megtekintés: 72  Pusztaság Pipacs helyén kóró zörög, sárga fű közt búsul a rög, cickafarkon pókháló leng, eső cseppen, csendben, nem zeng. Sötét a föld, sötét az ég, fényt présel le a messzeség, úgy mint egykor könyvlap között, őszi levél csöndet nyögött. Puszta síkja, akár a tó, fákból szőtt folt, ringó hajó, szép vitorla lombkorona kikötnének, … Olvass tovább

lázálom

Összes megtekintés: 137 

Összes megtekintés: 137  lázálom Apa, gyere, fektess le kérlek, gyújts fényt, látod, hogy félek?! Apa, gyere itt az ágyam széle, miért nem látlak?! Ülj ide végre! Apa, mesélj, valami szépet mesélj, olyan hideg, nyirkos ez az éj, apa, szomjas vagyok, ég a szám, furcsa forróság ez, tán ég a ruhám?! Homlokomra tedd hideg kezed, apa, nem … Olvass tovább

Rózsák

Összes megtekintés: 59 

Összes megtekintés: 59  Rózsák Rózsaszirommal játszik a szél, zöld fűnyeregben a bíbor vörös vágtat a rozsdás orgonák alatt, mint csóvátlan, apró üstökös. Rigófütty borzolta csenden a virágillat törékeny bárka, lassú örvényben keringve merülök alá, úszom utána . Kortyra korty, tüdőm telik, felfeslik a múlt édes íze, rózsatövisnek támaszkodva sajog az ember, megvénült szíve.

jobb pitvaron

Összes megtekintés: 64 

Összes megtekintés: 64  jobb pitvaron velem vagy láb lógatva ülsz a szívemen a jobb pitvaron talpad alatt a billentyű dobol a ritmus monoton de ma túl nehéz minden felkaplak fel a magasba doblak és mikor leérkezel tűsarkad a billentyűn átszalad apró csend s te nem kérdezel tűsarok… most mosolygok magamban tűnődve hogy sosem láttam a lábadon … Olvass tovább