Napsugár

Összes megtekintés: 19 

Összes megtekintés: 19  Napsugár Arany felhőkben jár a nap, álmot repít az égre, sugara karcos fényt harap, mintha örökké élne. Röppenő este szárnyain nyaram emlékét hordja, múltba révedő álmaim hűs szellő űzi, bontja. Lehull az éj nesztelenül, a nap már tűnőfélben, szívemben majd megtelepül a csend, a futó fényben.

Lehullott levél

Összes megtekintés: 29 

Összes megtekintés: 29  Lehullott levél terít le szőnyeget, Bíbort fest a fény, a szíve fölreped, Színes paletta ont le rám bánatot, Szomorú őszben szívedet átadod. Csendes esővel siratott múlt üzen, Halvány emléked elindul nélkülem, Ködös tájakon bolyong majd egyedül, Csillagok között az éjjel elvegyül. Fagyos télidő jövője meglegyint, Írom a neved, kimondom szó szerint. Hiányzol, – … Olvass tovább

Fényjáték

Összes megtekintés: 45 

Összes megtekintés: 45  Fényjáték Fejem fölött ezüst fények égnek, az ösvényen lomhán mendegélnek az álmokat kergető csillagok, melyekkel újra összeolvadok. Kéz a kézben, tovább együtt megyünk, utunk végén majd megpihenhetünk, messze távol a hajnal integet, az ébredés talán még szép lehet… Jöhet még újra reménnyel álom, szivárvány csüng le a fénynyalábon, simít a napfény viharra csendet, … Olvass tovább

Az éj udvarán

Összes megtekintés: 48 

Összes megtekintés: 48  Az éj udvarán Az éj udvarán, csillagok között, csordul a holdfény háztetők fölött, röppenő sugár ring le a falon, elterül csendben, vár hallgatagon. Szellő sem mozdul, alszik az árnyék, elmúlt időknek emléke átég, szívemben táncol, pörög a fényben, kerget egy álmot, mozdulva ébren. Sírok a holdnak ezüst könnyeket, ígér majd nyugvást: éjjelt, könnyedet, … Olvass tovább

Tavaszi zsongás

Összes megtekintés: 91 

Összes megtekintés: 91  Tavaszi zsongás Virágot bont az orgonabokor, fehér csipkében táncoló fodor röppen az égen, illatos réten, méhek raját hordja tenyerében a tavaszi égbolt. Lila szirmait tárja az égre, festi a napfényt ibolyakékre, szárnyal a földön, hogy testet öltsön zsongó madárdalban, tündököljön egy csillogó fényfolt. Tavaszt ígér a karmazsin felhő, tarka virágról suttog a szellő, … Olvass tovább

Zsolozsma

Összes megtekintés: 47 

Összes megtekintés: 47  Zsolozsma Lépteim kopognak a hideg kőlapon, Szívem együtt dobban, ritmusát elkapom. Cipelem a lelkem, magamban egyedül, Istenhez kiáltva, vele szembeszegül. Miért az imádat, ha nem nyújtasz kezet, S rakod rám vigaszul újra a terheket? Feszületed előtt, íme, térdre rogyok, Tudom, önző vagyok, meg bűnös és konok. De dicsérlek mégis, csak adj végre jelet, … Olvass tovább

Tavaszi remény

Összes megtekintés: 84 

Összes megtekintés: 84  Tavaszi remény Zsenge fűzfa ágán a rügy kipattan, fényt hordoz az ég, forrót, mint a katlan, álmodó napfényben a reggel ébred, hamisan kacsint, mohó vággyal éltet. Tavaszi remény a szélnek integet, hálaadó imát mond, hogy itt lehet, magasztos örömmel, hittel, lázasan ölel körbe, üde szívvel, gáncstalan. Feledve már a tél szikrázó éle, fagyos … Olvass tovább

Emlékvihar

Összes megtekintés: 39 

Összes megtekintés: 39  Emlékvihar Régi időknek emlékét még őrzöm, Sikerülhet-e a múltat legyőznöm? Megfakult lelkek dörömbölnek értem, virágok szirmát mindhiába téptem. Felnőtt a gyermek, csak nagy ritkán látom, lelkem mélyére rejtem a vakságom. Érzem még most is, csak ringatnám féltve, karomban tartva, megriadva érte. Furfangos idő, messzire szaladtál, ott maradtam állva a célszalagnál. Mindig előttem fogyott … Olvass tovább

Új napra virradt

Összes megtekintés: 71 

Összes megtekintés: 71  Új napra virradt Új napra virradt, búcsút int az éj, óceán mélyén a hullámtaréj, pokol kapujában alattomos ördögöket rejt a tengerszoros. Fodrozódik a víz, úgy támolyog a hajó, hull reá a sok mocsok, vérvörös villámokkal lengedez az égbolt, robajlása megsebez. Riadt a remény, sírva menekül, örvények sodrában elnehezül, tengersírba száll alá az élet, … Olvass tovább

Álmaimban

Összes megtekintés: 37 

Összes megtekintés: 37  Álmaimban Álmaimban bújtattalak, vigyáztam rád minden éjjel józansággal, szenvedéllyel, hogy majd egyszer meglássalak. Álmaimban rejtettelek, őriztelek csak magamnak, de álmaim fönnakadnak, ha szívedért versengenek. Álmaimban titkoltalak, nem tudott rólad senki sem, szemed fényét még őrizem, várnak még a napsugarak. Álmaimban eldugtalak, nem talál rád élő lélek, mások elől rejtenélek, soha többé ne lássanak.

Tavaszváró

Összes megtekintés: 83 

Összes megtekintés: 83  Tavaszváró Tavaszt vár szegény otthontalan a langyos szél borzolta fényben, tűnik a reszketés nyomtalan, s nem kell, hogy fagyhaláltól féljen. Kábán ül egy elhagyott padon, szívét a napfénynek kitárja, várta a percet, várta nagyon, hogy testét a meleg átjárja. Feledve minden hideg napot, a lelkét maró fájdalmakat, érzi a rejtett áhítatot, nincs benne … Olvass tovább

Kilenc ördög (kiegészítettváltozat)

Összes megtekintés: 42 

Összes megtekintés: 42  Kilenc ördög Kilenc eleven kisördög kilencféle képen dörmög. Nincsen köztük egyetértés, csak idegbaj, gyomorvérzés. Egymás torkát átharapnák, röpülnek a kődarabkák. Csatatér az ördög háza, egyiknek sincs lámpaláza. Vérre menő csaták dúlnak, régi sebek előbújnak. – Ördög vigye ezt a házat! mindenre van magyarázat. Nem kell rögtön falra mászni, egymást mindig hajkurászni! Kössünk békét! … Olvass tovább

Kilenc ördög

Összes megtekintés: 62 

Összes megtekintés: 62  Kilenc ördög (gyermekvers) Kilenc eleven kisördög kilencféle képen dörmög. Nincsen köztük egyetértés, csak idegbaj, gyomorvérzés. Egymás torkát átharapnák, röpülnek a kődarabkák. Csatatér az ördög háza, egyiknek sincs lámpaláza. Vérre menő csaták dúlnak, régi sebek előbújnak. – Ördög vigye ezt a házat! mindenre van magyarázat. Nem kell rögtön falra mászni, egymást mindig hajkurászni! Kössünk … Olvass tovább

Jégretesz

Összes megtekintés: 101 

Összes megtekintés: 101  Jégretesz (Téli világ) Hó marta földön szél sikolt, jégtüskék között kavarog, fázósan ég a telihold, hunyorgó fénye fölragyog. Mozdulatlan a holt vidék, sejtelmes az éjjel csendje, sírnak a fagyott hópihék, mintha a tél könnye lenne. Nem múlik el még zord világ, fájó rabságból nem ereszt, bilincsben mondott halk imák nem oldják föl a … Olvass tovább

Álomtündér

Összes megtekintés: 149 

Összes megtekintés: 149  Álomtündér Nap sugara aranyszárnyon repül feléd, játszik neked mesébe írt álom zenét, tündér oson fényruhában a ház fölött, pajkos kedvvel a kéménybe beköltözött. Összesúg a kandallóval, kormot szitál, parázs között duruzsolva, úgy invitál vendégségbe, puha paplan ágy-melegbe, álmot csempész a hétalvó gyermekekbe. Hold szép szeme ezüst fényben feléd repül, gyermekszívek zegzugában elszenderül, álomtündér … Olvass tovább

Tűzvihar

Összes megtekintés: 124 

Összes megtekintés: 124  Tűzvihar Az ég alján vörösen lángol, baljósan izzik az alkonyat; tűz-palástot az égre ráncol poklot festő, rőt olajnyomat, bogár sem rebben halk szárnyakon, madárdal lapít,ül a csendben; szótlanul hallgat a szánalom, jajszót az égre minek mentsen? Viharfelhőt kerget a néma időbe zárt hangtalan este, majd sikolt, mint érces sziréna, mely a csatákat felkeresve … Olvass tovább

Vörös alkonyat

Összes megtekintés: 54 

Összes megtekintés: 54  Vörös alkonyat Vérvörös lángot ír az alkonyat, hűs fényvirág simítja arcomat, zsibbadt testű álmomból fölemelt; terít le rám fekete, holt lepelt. Sötét éjjelt ígérve körbevesz zúzott kőként lehulló fény-retesz, távoli világok rejtett arca üzen ma hadat, hív véres harcra. Álmodom kegyetlen, rémes csatát, halva látom ifjaink színaranyát. Jó szóra riad a vad képzelet; … Olvass tovább

Téli zsoltár

Összes megtekintés: 216 

Összes megtekintés: 216  Téli zsoltár Jégvirágot fest a fénybe a morcos télidő. Súg hűs titkot a kéménybe rejtező, szédítő csodákkal telt büszke fény, örömre váró új remény. Arany szárnyak légörvénye simul gazdagra, szegényre, embert Istennel békítő. Rég időknek illatában fürdőzik a jövő. Karácsonyi fenyőfában a múltból felnövő meghitt koraesti fények igaz szívek mélyén égnek. Gyermekkorba visszajártam, … Olvass tovább

Hajnalpír

Összes megtekintés: 66 

Összes megtekintés: 66  Hajnalpír A hajnalpír vörösen csillan, rám tekint egyre kíváncsibban zord felhők közül. Álmomból ébreszt fel kacagva, szór színes fényt a szilvamagra, kertemben táncol. A néma házat beragyogja, a kócos szellőt karonfogva az égbe röpül. Emlékét még őrzöm magamnak, bíbor fényben izzó aranynak tüzében lángol.

Éjjel-nappal

Összes megtekintés: 79 

Összes megtekintés: 79  Éjjel-nappal Kérleli lelkemet alkonyi szellő, szárnyakon omlik a fénybe szökellő mámoros élvezet, ábránd, festve az égre szivárványt. Távoli álmokat üldöz az éjfél, hajnali tollpihe hagyna faképnél, várom a reggeli áldást, isteni, égi ajánlást. Végleges irgalom adna ma nyugvást, mert az a baj, noha kedvelik egymást, mégsem az éjszaka győzött, nyert a Nap, ő … Olvass tovább