Zsolozsma

Összes megtekintés: 73 

Összes megtekintés: 73  Zsolozsma Lépteim kopognak a hideg kőlapon, Szívem együtt dobban, ritmusát elkapom. Cipelem a lelkem, magamban egyedül, Istenhez kiáltva, vele szembeszegül. Miért az imádat, ha nem nyújtasz kezet, S rakod rám vigaszul újra a terheket? Feszületed előtt, íme, térdre rogyok, Tudom, önző vagyok, meg bűnös és konok. De dicsérlek mégis, csak adj végre jelet, … Olvass tovább

Tavaszi remény

Összes megtekintés: 96 

Összes megtekintés: 96  Tavaszi remény Zsenge fűzfa ágán a rügy kipattan, fényt hordoz az ég, forrót, mint a katlan, álmodó napfényben a reggel ébred, hamisan kacsint, mohó vággyal éltet. Tavaszi remény a szélnek integet, hálaadó imát mond, hogy itt lehet, magasztos örömmel, hittel, lázasan ölel körbe, üde szívvel, gáncstalan. Feledve már a tél szikrázó éle, fagyos … Olvass tovább

Emlékvihar

Összes megtekintés: 53 

Összes megtekintés: 53  Emlékvihar Régi időknek emlékét még őrzöm, Sikerülhet-e a múltat legyőznöm? Megfakult lelkek dörömbölnek értem, virágok szirmát mindhiába téptem. Felnőtt a gyermek, csak nagy ritkán látom, lelkem mélyére rejtem a vakságom. Érzem még most is, csak ringatnám féltve, karomban tartva, megriadva érte. Furfangos idő, messzire szaladtál, ott maradtam állva a célszalagnál. Mindig előttem fogyott … Olvass tovább

Új napra virradt

Összes megtekintés: 94 

Összes megtekintés: 94  Új napra virradt Új napra virradt, búcsút int az éj, óceán mélyén a hullámtaréj, pokol kapujában alattomos ördögöket rejt a tengerszoros. Fodrozódik a víz, úgy támolyog a hajó, hull reá a sok mocsok, vérvörös villámokkal lengedez az égbolt, robajlása megsebez. Riadt a remény, sírva menekül, örvények sodrában elnehezül, tengersírba száll alá az élet, … Olvass tovább

Álmaimban

Összes megtekintés: 47 

Összes megtekintés: 47  Álmaimban Álmaimban bújtattalak, vigyáztam rád minden éjjel józansággal, szenvedéllyel, hogy majd egyszer meglássalak. Álmaimban rejtettelek, őriztelek csak magamnak, de álmaim fönnakadnak, ha szívedért versengenek. Álmaimban titkoltalak, nem tudott rólad senki sem, szemed fényét még őrizem, várnak még a napsugarak. Álmaimban eldugtalak, nem talál rád élő lélek, mások elől rejtenélek, soha többé ne lássanak.

Tavaszváró

Összes megtekintés: 93 

Összes megtekintés: 93  Tavaszváró Tavaszt vár szegény otthontalan a langyos szél borzolta fényben, tűnik a reszketés nyomtalan, s nem kell, hogy fagyhaláltól féljen. Kábán ül egy elhagyott padon, szívét a napfénynek kitárja, várta a percet, várta nagyon, hogy testét a meleg átjárja. Feledve minden hideg napot, a lelkét maró fájdalmakat, érzi a rejtett áhítatot, nincs benne … Olvass tovább

Kilenc ördög (kiegészítettváltozat)

Összes megtekintés: 52 

Összes megtekintés: 52  Kilenc ördög Kilenc eleven kisördög kilencféle képen dörmög. Nincsen köztük egyetértés, csak idegbaj, gyomorvérzés. Egymás torkát átharapnák, röpülnek a kődarabkák. Csatatér az ördög háza, egyiknek sincs lámpaláza. Vérre menő csaták dúlnak, régi sebek előbújnak. – Ördög vigye ezt a házat! mindenre van magyarázat. Nem kell rögtön falra mászni, egymást mindig hajkurászni! Kössünk békét! … Olvass tovább

Kilenc ördög

Összes megtekintés: 66 

Összes megtekintés: 66  Kilenc ördög (gyermekvers) Kilenc eleven kisördög kilencféle képen dörmög. Nincsen köztük egyetértés, csak idegbaj, gyomorvérzés. Egymás torkát átharapnák, röpülnek a kődarabkák. Csatatér az ördög háza, egyiknek sincs lámpaláza. Vérre menő csaták dúlnak, régi sebek előbújnak. – Ördög vigye ezt a házat! mindenre van magyarázat. Nem kell rögtön falra mászni, egymást mindig hajkurászni! Kössünk … Olvass tovább

Jégretesz

Összes megtekintés: 115 

Összes megtekintés: 115  Jégretesz (Téli világ) Hó marta földön szél sikolt, jégtüskék között kavarog, fázósan ég a telihold, hunyorgó fénye fölragyog. Mozdulatlan a holt vidék, sejtelmes az éjjel csendje, sírnak a fagyott hópihék, mintha a tél könnye lenne. Nem múlik el még zord világ, fájó rabságból nem ereszt, bilincsben mondott halk imák nem oldják föl a … Olvass tovább

Álomtündér

Összes megtekintés: 169 

Összes megtekintés: 169  Álomtündér Nap sugara aranyszárnyon repül feléd, játszik neked mesébe írt álom zenét, tündér oson fényruhában a ház fölött, pajkos kedvvel a kéménybe beköltözött. Összesúg a kandallóval, kormot szitál, parázs között duruzsolva, úgy invitál vendégségbe, puha paplan ágy-melegbe, álmot csempész a hétalvó gyermekekbe. Hold szép szeme ezüst fényben feléd repül, gyermekszívek zegzugában elszenderül, álomtündér … Olvass tovább

Tűzvihar

Összes megtekintés: 133 

Összes megtekintés: 133  Tűzvihar Az ég alján vörösen lángol, baljósan izzik az alkonyat; tűz-palástot az égre ráncol poklot festő, rőt olajnyomat, bogár sem rebben halk szárnyakon, madárdal lapít,ül a csendben; szótlanul hallgat a szánalom, jajszót az égre minek mentsen? Viharfelhőt kerget a néma időbe zárt hangtalan este, majd sikolt, mint érces sziréna, mely a csatákat felkeresve … Olvass tovább

Vörös alkonyat

Összes megtekintés: 61 

Összes megtekintés: 61  Vörös alkonyat Vérvörös lángot ír az alkonyat, hűs fényvirág simítja arcomat, zsibbadt testű álmomból fölemelt; terít le rám fekete, holt lepelt. Sötét éjjelt ígérve körbevesz zúzott kőként lehulló fény-retesz, távoli világok rejtett arca üzen ma hadat, hív véres harcra. Álmodom kegyetlen, rémes csatát, halva látom ifjaink színaranyát. Jó szóra riad a vad képzelet; … Olvass tovább

Téli zsoltár

Összes megtekintés: 227 

Összes megtekintés: 227  Téli zsoltár Jégvirágot fest a fénybe a morcos télidő. Súg hűs titkot a kéménybe rejtező, szédítő csodákkal telt büszke fény, örömre váró új remény. Arany szárnyak légörvénye simul gazdagra, szegényre, embert Istennel békítő. Rég időknek illatában fürdőzik a jövő. Karácsonyi fenyőfában a múltból felnövő meghitt koraesti fények igaz szívek mélyén égnek. Gyermekkorba visszajártam, … Olvass tovább

Hajnalpír

Összes megtekintés: 72 

Összes megtekintés: 72  Hajnalpír A hajnalpír vörösen csillan, rám tekint egyre kíváncsibban zord felhők közül. Álmomból ébreszt fel kacagva, szór színes fényt a szilvamagra, kertemben táncol. A néma házat beragyogja, a kócos szellőt karonfogva az égbe röpül. Emlékét még őrzöm magamnak, bíbor fényben izzó aranynak tüzében lángol.

Éjjel-nappal

Összes megtekintés: 83 

Összes megtekintés: 83  Éjjel-nappal Kérleli lelkemet alkonyi szellő, szárnyakon omlik a fénybe szökellő mámoros élvezet, ábránd, festve az égre szivárványt. Távoli álmokat üldöz az éjfél, hajnali tollpihe hagyna faképnél, várom a reggeli áldást, isteni, égi ajánlást. Végleges irgalom adna ma nyugvást, mert az a baj, noha kedvelik egymást, mégsem az éjszaka győzött, nyert a Nap, ő … Olvass tovább

Az álmok erdeje

Összes megtekintés: 67 

Összes megtekintés: 67  Az álmok erdeje Álmok erdejében, a lombozat felett zümmögő bogarak zaja csendesedett, hallgat a madárdal, szótlanul szunyókál, megáll a pillanat minden fordulónál. Minden virágszálban csendesül az erdő, nem kerget álmokat, nem mozdul a felhő, békés nyugalomban csak az árnyék mászik, az idő a léttől lassan különválik. Álmok erdejében, időtlen világban hervadt a fénysugár, … Olvass tovább

Egy veszekedés margójára

Összes megtekintés: 103 

Összes megtekintés: 103  Egy veszekedés margójára Szemem előtt a színek összefolynak, agyam mélyén szivárvány lendül, könnyű léptű fájdalmak táncot ropnak, szívem szíveddel összecsendül. Arcodon egy könnycsepp álmokat kerget, ereklyéit a múlt időknek, mit az emlékezet még visszaperget, lelkedbe égve őriződnek. Parttalan bánattal miért nem szakít? kiált a józan-ész szülte fény, minden együtt élt pillanat gazdagít, van … Olvass tovább

Téli világ

Összes megtekintés: 163 

Összes megtekintés: 163  Téli világ Fehér felhőfoszlányt görget maga előtt a hópelyheket szállító, hideg szekér, remeg a jégvirág, a faggyal egybenőtt, egy kisgyermek kezébe mégis belefér. Kisfiú álmodik magának karácsonyt, mint afféle szófogadó, rendes gyerek, de a rossz emlékek égő fénye ráront, szívében csikorognak a homokszemek. Hideg téli estén mereng a holdvilág, pislákol a csendben, köszönni … Olvass tovább

Alkonyóra

Összes megtekintés: 76 

Összes megtekintés: 76  Alkonyóra Ásít az alkonyat, unva már álmait; feledésbe merült sok pókhálós emlék, mint ha múlt időknek kőszobra állna itt, szendergő homályba rejtőzve el nemrég. Suhan a pillanat, morcosan integet a búskomor ruhát viselő házaknak, keresve elásott, ködbe fúlt kincseket, de a rongyos percek ellene lázadnak. Nem jön a megváltó borongós éjsötét, boldogtalan óra, … Olvass tovább

Őszi vihar

Összes megtekintés: 119 

Összes megtekintés: 119  Őszi vihar Bőszen integet, sudár fák között vágtat a bús szél, kerget boldogan tépett levélruhába öltözött avart, s görget tovább sárfoltosan. Ökörnyálból fon magának hálót, fűzi föl a szeptemberi égen, mint a mágus a titkos varázsszót, mit tudunk, de nem láthatjuk mégsem. Viharmadár keringve rikoltoz, vijjogva kerget sötét álmokat, felhők közt suhan, árnyakat … Olvass tovább