Uram, adsz még erőt?

Uram, adsz még erőt, hogy Éljek, vagy lemorzsol enyészet? Még verset írnék… * Uram, csak tudnám, hogy a Csutkám vajh’ kopasz szemét lesz-e? Még verset írnék… * Uram, megveszekedett Kétségek között nem élhetek. Még verset írnék… * Uram, az is fontos, hogy A jövőben termékeny leszek? Még verset írnék… * Uram, bízhatok benne, Hogy olvasóim … Olvass tovább

Forrónyár

Apevában és versben írt a szerzőpáros… Nyár, Forró Éjszaka. Kandikáló Hold, csillagos ég. A nap, a tüzét kihányja, mint fölrobbant ördög-katlan, Mióta reggel fölkelt, csak melegít, de folytonosan. ** Oly Nyugodt A tenger. Hullámot csak Kezünk korbácsol… Napok óta csinálja, már szik sem bírja, annyira pusztít. Úgy tűnik, ahhoz, hogy visszafogja magát, kicsit sem konyít. … Olvass tovább

Természetről…

Tavasszal minden Kivirágzik, új élet! Növény pompázik. Kirándulók serege Megy kicsit a hegyekbe. * Nyári melegben Izzadnak a fenyőfák. Tűlevél szúrós. Pókháló borítja és Meghízott pók sem kevés. * Szépséges a rét, Ott nyáron heverészni Oly’ nagy élvezet. Vándor és kiránduló. Vágy erre irányuló! * Nyáron cajozni, Suhanni az út felett Emelkedőnek… Lefelé versenyezni. Tudd, … Olvass tovább

Hah!

Megy a felhívásom… (3 soros-zárttükrös) Hah! Hogy én a szerető emberiséget mennyire akarom… Mindennap meditálok ezen és így telik majd’ minden napom… Hah! Hogy én a szerető emberiséget mennyire akarom. * Így aztán egyedül vagyok, tollamból kisercenget a magány, Pedig én keresem az együttműködést, mint utcai vagány… Így aztán egyedül vagyok, tollamból kisercenget a magány. … Olvass tovább

Eszemben jársz, Elvira!

Vágyódok szerelmesen… (Hívogató!) Folyvást eszemben jársz, Elvira! Ez továbbélésem záloga. Veled élnem? Döfi… Üres élet? Krigli… Felejthetetlen vagy Elvira. Kapcsolatunk felett borult ég, Másnak tán’… nekem nem semmiség. Erdőn-mezőn látlak, Délibábként hívlak… Bandukolok semmiben, ez vég. Bánatból van az életutam, Épp’, hogy aludtam… csak vonzódtam… Hiányzol mim bánat, Ne döntsd életfámat. Szerelmetes Drágám, Te vágyam… … Olvass tovább

Hajnalpirkadatom

(3 soros-zárttükrös) Kisírt szemmel várom a hajnali pirkadatot, Mert lelkem hiába várja, sors-pirkadatot… Kisírt szemmel várom a hajnali pirkadatot. * (Anaforás, 10 szavas duó) Életemben, csak alig egy-két halovány pirkadat volt, Lelkem, imát mormolt. Éltemben lelkemnek, sohasem volt mit, nyugodtan habzsolni, Nagy vesztes volt. * (Senrjon) Milyen lét? Hol nem nyílik! Virág… Kertben egér rágcsálgat. … Olvass tovább

Nyári haiku csokor… 3/3.

Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban… Éjjeli szellő Az arcot simogatja. Felüdülés nincs. * Ragyogó éj-fény Megnyugvást nem ad. Hőség. Ventilátor szél… * Ventillátorból Meleg levegő táncol… Nincs hűs fuvallat. * Fák a holdfényben. Fátylas holdsugárt terít. Meleg esővíz. * Langyos széllel kel, Sárgás-vörös pirkadat. Új napra virrad… * Hőség tombol, Tünemény napsugarak. Hőgutaveszély. * … Olvass tovább

Nyári haiku csokor… 3/2.

Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban… Az állatvilágról. Hajnalhasadás, Kakas már kukorékol. Élet-ébresztő! * Kéményen gólya Tollászkodik így reggel. Csőrmosakodás. * Víztócsa csábít, Fürdő gerlepárokat. Tisztaságkényszer. * Pacsirtaének. Érett búza, zöld kender. Mező illata… * Lankás magaslat, Beborítva tölgyessel. Pihegő galamb. * Vonul a pókhad, Hálókat építenek. Fenyő, légymentes. * Mezei egér. Mezőn, szénaszag lebeg. … Olvass tovább

Nyári haiku csokor… 3/1.

Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban… Pirkadat lángja Sarkallja tovább napot. Felhőtlen, kék ég. * Séta, pipacs, rét, A harmat könnyként ragyog. Idegnyugtató. * Reggel, ha kardot Ránt, meglódul nap-sereg. Hőség alakul. * Hőség úgy tombol, Tünemény napsugarak. Hőgutaveszély. * Gondolat lézeng, Ölelő kéz meg izzad. Száradó kórók. * Piros a pipacs, Kint a mezőn, … Olvass tovább

Apák napjára

Lelkemben nem szelíd árny borítja az te utad, Bizony, már régen kiapadt a szeretet kutad… Lelkemben nem szelíd árny borítja az te utad. Kisfiú voltam… benned volt a szeretetem lángja, Mire serdülő lettem, kialakult egy nagy máglya… Kisfiú voltam… benned volt a szeretetem lángja. A Te élted úgy alakult, ki kellett lépned a családból, Anyám … Olvass tovább

Apám drága…

Apám drága, elég nagy baj az már nekünk, Hogy még életedben, nem tettél jót velünk. Ezt tanultad tán’, vagy megörökölted nagypapámtól? Elvetted lélekélelmemet, mint idegen szájtól. Erzsi feleségeddel nekem, semmi bajom nem volt, Akkor ő miért gyűlölt engem? Gonosz egy némber volt. És az meg, amit Te követtél el, csúcs disznóság volt. Csütörtökön volt az … Olvass tovább

Vakember visszanéz…

A vakember visszanéz, De nem lát se rosszat, se szépet… Sorsrontó élet! A vakember visszanéz, Fölismeri múltja hibáit! Reménytelenség… A vakember visszanéz, Sok emléke gyorsan föltolul! Újra… nincs remény… A vakember visszanéz, Lelke, emlékekben fürdőzik. Halványult képek… A vakember visszanéz, Magában sorol… szép emléket! Újra, lélekben… A vakember visszanéz, Látja is, hogy ő fehér-botos… Sors … Olvass tovább

Fölénk borul az alkonyat…

Fent sötét van és csend, együtt ölik meg az elemnő fény lelkét, Csak szórja, csak hinti le égi porát, saját lelke sötétjét. * (HIAQ) A kéklő hegyeket… Lenyugvó napkorong még fest. Bíbor, a csúcs színe! * A bíboros palást, Alkony elől elmenekül. Messzi a láthatár. * Fény, föld mögé borul, Naplemente vége után. Bíbor, befeketül. … Olvass tovább

Lassan elengedi az óvoda…

A negyedik, lányunokám még pár napot jár óvodába, Mert ősszel –amit nagyon vár- már menni fog az iskolába… A negyedik, lányunokám még pár napot jár óvodába. Már hullnak kifelé szép számmal a tejfogai, Első, középső négy mik elsőnek hullottak ki. Az óta máshol is már bőn foghiányos, Rásütöm a jelzőt, az óvodás sármos. Pár hetet … Olvass tovább

Életbe beballagunk…

(Septolet) Ballagunk… Elballagunk… Életbe beballagunk! Gyerekkor, Fiatalkor… Minden múlik, minden változik, Életében ember, sokszor álmodik! * (Senrjon) Életszakasz ideje, Lejárt, már újabb szelek fújnak. Még esernyő sincs… * (Apeva) Ma Már csak Ilyesmi: Hogy ballagás. Minden múlt polcán! * (HIAQ) Elballagás, múlás. Ezen időszaknak vége. Létrész már elmúlás. * (Senrjú) A homokóra Sem áll meg! … Olvass tovább

Életút

Vagyok én árva, Énekli Madárka Fent van az ágon, Dalol… fájón. Nekem mondja. Mondanivalója… * Az erdő Lombja Mesélő. Nekem susogja, Mily’ ember sorsa. Virág illata, Vak rosszat hozza. * Néznek levelek, Milyenek Emberek… Azonos vagyok, Vajh’ haldoklok? Létem köntöse leng, Lelkem folyvást eseng. * Álmaim csúcsa A jólét Húsa. Körtáncom egyedül Vágyom rendületlenül. Képzelgek … Olvass tovább

Óh! Te Remény…

Állítólag a remény hagy el utoljára (3 soros-zárttükrős) Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni, Ha volna otthon hol, lehet lepihenni… Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni. Ha Volna Valaki, Ki haza vár… Oda röpülnék! * Nincs meleg otthonod. Hazád, házad, álmod se tán’… Oly üres vagy, hideg. * Szomorúság gázol lelkembe, mint elevátor fémfalai, Mert … Olvass tovább

Jelenben élsz… ami nincs!

Meditációs hétköznapi pszichológia… A pillanat amiben, a jelenben most élsz, amiben nem lanyhulsz… A jelenedet, elhagyta a pillanatnyi jövőd és rágondolva lanyhulsz… Mindegy, hogy milyen vagy, milyen a sorsod, (Senrjú) Időd bontogat Téged és nem Te időt. Jövőd megjött! Huss! (Senrjon) Nem uralod idődet, Mert az nincs is, csak pillanat. A múlt meg örök. (3 … Olvass tovább