Merénylet

Mire gondoltam az utolsó percben vagy pillanatban ? Fogalmam sincs, nem emlékszem rá. Egyedül ültem a kétszemélyes kis asztal mellett a kávéház zsúfolt teraszán. Körülöttem nők és férfiak, különböző korú emberek és néhány fiatal gyerek. Kávét ittam és a többiek sort vagy valami szódát. A pincér fagylaltot hozott, művészi színes alkotást. Szép fiatal nőt szolgált … Olvass tovább

Átváltozás

Egy pillanatnyi nem létezés mielött elvesziti öntudatàt s egy végtelen sötétségbe zuhan. Egy fekete lyukba. A nem létezés pillanatai. Emlékek nélkül. Nincs idő sem. Magyaràzat. Semmi. Felébredése olyan hirtelen mint az elsüppedés a puha sötétségbe. Egy új létezés. Kezdetben mintha vilàgitő szentjànos bogarakat làtna cikkàzni az éjszakàban. Időnként mozdulatlansàgba dermedt elvillanó fények, majd ujra cikkàznak … Olvass tovább

A levél

A nyugdijasok kedvelt találkahelye volt a hall. Minden reggel pontosan tizkor ott várták Rossi úrat a házfelugyelőt, hogy kiossza a postát. Bouber, Cazenave, Noradin és Marceau majdnem egyidőben érkeztek mindég. Beaulieu asszonyság jó utolsó volt öt perces késéssel. Mikor kilépett a felvonóból már elmesélték egészségi problémáikat mint az álmatlanság, a hólyag és légcsőhurut, a reumatikus … Olvass tovább

Afrikai karcolatok 3/1

1. Én bosszantalak, te bosszantasz… hogy honnan nézzük a kérdést ez a lényeg. Az állami hatóság vagy a szegény polgár szemszögéből. A hatóság, — egy rongyos ingbe burkolt rendőr, fején egy kékre festett, amerikai adományból származó acél sisak nagy fehér PS monogrammal mint post scriptum, foltozott civil nadrágban s egy piszkos zoknival fekete, magassarkú spanyol … Olvass tovább

A padlás

Egy egészen másik világot talált a padláson. A padlásablakok szűrte nappali fény titokzatos hangulatot varázsolt. A nyitva maradt lépcsőajtón keresztül látta a délutáni napfényben fürdő konyha egy részét, míg ő a félhomályban maradt a tető alatt. Meleg kápráztatta a levegőt. A poros gerendákról csüngő pókhálók, mint könnyű szellemujjak cirógatták arcát. Egy háromágú lámpa izzó nélkül … Olvass tovább

A kapu

Szokása szerint korán kelt fel, hogy megkóstolja a reggeli harmat mosta gyümölcsöket. A kert végén a napfényben fürdő hatalmas műhely épülete mintha elnyomná a málnabokrokat. Egy pillanatra megállt a veranda utolsó lépcsőjén és mélyet szippantott a friss levegőből. Figyelmét az épület tetején ragyogó fény keltette fel. Úgy csillogot, vibrált, mintha élne ! Gondolkozni sem volt ideje … Olvass tovább

A levél

A nyugdíjasok kedvelt találkahelye volt a hall. Minden reggel pontosan tízkor ott várták Rossi úrat a házfelügyelőt, hogy kiossza a postát. Bouber, Cazenave, Noradin és Marceau majdnem egy időben érkeztek mindég. Beaulieu asszonyság jó utolsó volt öt perces késéssel. Mikor kilépett a felvonóból már elmesélték egészségi problémáikat mint az álmatlanság, a hólyag és légcsőhurut, a … Olvass tovább

Vonatnéző

Fullasztó hőséggel árasztotta el a földet az óriási vörös nap, s a régen mélykék ég, ember emlékezett óta vörös volt. Hátát, háza omladozó falához támasztotta. Mozdulatlan, hunyorgó szemekkel, — egy ideje rosszabbul látott, mint fiatal korában, — nézte a semmiből jövő síneket eltűnni az ismeretlenben. Évek óta nézte a vonatokat. Így ülve, mint most, háta … Olvass tovább

Menekülés

Lakàsa valóban kicsi és szűk volt. Egy szobàs. Mivel konyha és fürdőszoba is volt, garçon lakàsnak keresztelték. Szàmàra appartement volt. Szűk és kevés hely maradt mozogni benne a túl nagy, elhizott férfinak. Hasa kiömlött nadràgjàból és ingét nem tudta rendesen begombolni. A bútortok között a kis szobàban nehezen talàlt helyet magànak. Nem csak teste, szive … Olvass tovább

Vonatnéző

Fullasztó hőséggel àrasztotta el a földet az óriàsi vörös nap, s a régen mély kék ég, ember emlékezett óta vörös volt. Hàtàt, hàza omladozó falàhoz tàmasztotta. Modulatlan, hunyorgó szemekkel, — egy ideje rosszabbul làtott mint fiatal koràban, — nézte a semmiből jövő sineket eltünni az ismeretlenben. Évek óta nézte a vonatokat. Igy ülve mint most, … Olvass tovább

A forradalmárok

Csak ketten maradtak akávéház teraszán. Mikor a napok óta hirdetett tüntetés közeledett, a vendégek zöme már elment. Utcájuk, ahol üldögéltek, párhuzamos volt a felvonuló tüntetőksugárútjával. Csak egymásnak hátat fordító két házsor választotta el a nyugodt utcát a forrongó úttól. Jól hallották a tüntetés zaját. A bömbölő hangszóróktól remegtek a falak, nem csak a fülük, és … Olvass tovább

Homokóra

Hertzsprung 63 professzor meglepte Moebiust. Annak ellenére, hogy már régen megszokta a több milliárd fényév területen szétszóródott emberiség legtöbbször lényegtelen és ritkán lényeges kérdéseit, néhány nano-pillanatig attól félt, hogy neuronjai rövidzárlat áldozatai lesznek. — Ismételje professzor úr ! Hertzsprung 63 nem szokta meg, hogy ismételje parancsait. A világegyetem kutató-intézet, amit tíz éve vezetett, a mindenségben … Olvass tovább

Afrikai varàzslat

Afrikai varàzslat A Tshatsiról elnevezett katonai tàbor közepén volt a börtönünk. Hosszú földszintes épület néhàny irodàval és a mi fogdànk. Elég nagy egy nappali szobànak, de kicsi 26 ember szàmàra. Csak két nyilàsa volt : egy vasajtó és a ràcsos, üveg nélküli ablak. Az épület bàdog teteje a forró napsütésben a helyiséget gőzfürdővé vàltoztatta ahol … Olvass tovább

Cyber szerelem

– Nem, ne ítéljük el a házasságon kívüli kapcsolatokat. Nem tudjuk, hogy miért. Faber hosszasan nézte teacsészéjét. A forró víz gőzölgött és a teazacskóból színes felhők gomolyogtak. Rodriguez zavarban volt. Maga sem értette, hogy miért siránkozott Faber vállán családi problémáiról. Alig néhány hónapja a felesége jelezte, hogy megismerkedett egy férfival és a szeretője lett. – … Olvass tovább

A temető

– Érzed a hervadt virágok illatát a sírokon, kérdezte a férfi az ajtóban állva és társnője karjához ért. – Ostobaság Reth. Régóta elzárt papírok parfümjét érzed, válaszolt a nő. Nem temetőben vagyunk, és tekintete a falak menti könyvekkel telt polcokon siklott át. – Ez az, könyvek. De ha sírok előtt jársz és a neveket nézed, … Olvass tovább

A bacillusok

– Ismeri a bacillusok szentimentális életét ? A biológus Ben Molnar kérdése félelemmel töltötte el Jack Stilwellt, a nyári vakációban ismert barátját. Váratlanul toppant Ben laboratóriumába. Nézte a lombikokat, mikroszkópokat és a számítógép képernyőjén egy meghatározhatatlan valami lusta és lassú mozgását. – Persze, hogy nem. Nincsenek érzelmeik mert nem emberek, volt Jack zavart válasza. – … Olvass tovább

Születésnap

Mintha a fákat érintené az égen Metallah. A Triangle csillagkép legkisebb bolygóján « Beausoleil kettőn » látható volt a látóhatár görbülete. Jónás, egy nőtlen férfi számára túl nagy házban élt. A villa mindennel rendelkezett ami egy ember kényelmét szolgálta az egész évben zöldelő park közepén amit művészien elrendezett bokrok és fák élénkitettek. Öt éve remeteként … Olvass tovább