Horák Andrea Kankalin
@Kankalin
Irodalmi színtereken leginkább Kankalinként ismernek az alkotótársak és az olvasók. Már akkor grafomániás lettem, amikor megtanultam a betűket, ám csak 2009-ben kezdtem komolyabban írással foglalkozni. A versek világában érzem jól magam, de újabban kedvet kaptam prózai művekhez is. A kötött formákat – elsősorban szonetteket – részesítem előnyben. Hiszem, hogy van helyük napjaink költészetében. Az utóbbi időben kitérőt tettem a szabad versek felé; különleges utazás ez, és én szívesen kirándulok számomra ismeretlen területekre, mert vonzanak a kihívások. Szeretek játszani ritmusokkal, a szabályok között felhőtlennek és szabadnak érzem magam. Fontosnak tartom a kritikát, mert hozzásegít a folyamatos tanuláshoz, fejlődéshez, szélesebb látókört eredményez, emeli az alkotások színvonalát. Az írás számomra menedék, biztonságos sziget. Olyan terület, ahol komfortosan érzem magam, ki tudok kapcsolódni. A levegővételhez hasonlítom, vagy betűk, szavak harmonikus dalához. Hiszek a szavak gyógyító erejében, „mert erősugár a szó, ha megfogant”. Irodalmi tevékenységem szerteágazó, több helyen publikálok, ezek közül kettőn szerkesztői feladatot is vállaltam. Egy kötetem jelent meg Csillagokba írva címmel (2018). Minden eddigi tevékenységemet "Csillagokba írva" saját irodalmi blogomban rendszereztem. https://csillagokbairva.blogspot.com/
Verselő versek
- Humusz
- Kétszer
- Panoptikum
- Faragj magadhoz
- Hajnali disztichon
- Üzenet a jövőnek
- Télidill
- Kolduskarácsony
- Boldog új esztendőt!
- Ős(z) szonett
- ajándék
- Nyári lenge…
- Ősz hunyorog
- JelMeztelen
(Archív) pályázati versek
Beküldött versek
- Micsendünk
- Múzsacsók
- Tabula rasa
- Szabaduló
- Menedék
- ŐszinTétlen
- Signum
- Fényhozó
- CSodaVáró – (trilógia)
- Kortalanul
- Sodrásban
- Valahol
- Kulcstalan
- Homokszemek
- Hibernálva
- Intim
- Sikátor
- Didergető
- Aqua vitae
- Csipkelődő
- Poétézisek
- Őszelő
- Lélekoázis
- Tibor napján
- Ár
- A Szonetthez
- Tűnődések
- Satnyár
- Csak egyszer
- Titokszonett
- Ha szállni vágysz
- A köd mögött
- Kristályomhoz, szabadon
- Engesztelő
- Marasztaló
- Infúzió sárgadinnyére és öröklétre
- Nem akarok mást
- Monogram
- Holdfénybe merülve
- Íriszedben
- Komoly szonett
- Elveszett szonett
- Télige(n)
- Boldog új évet!
- Karácsonyi üzenet
- Egy(s)ég
- Csalogató
- Érverés
- Rongyélet
- Tavaszt mesélj…
- SzerelmesÉnek
- Elveszetten
- Álmodtam, nagyot…
- Gondűző szonett
- Nincs évszak, csak fétis…
- Tiéd a tél
- Fantáziálom
- Csakrám
- Élet-óceán
- A szavak ereje
- Gyöngy(szemem)
- Őszlegény
- Virágesőm
- A Locsoló(k)nak…
- Végtelen…
- Zafír
- XXI. századi ballada
- Mesélj nekem
- Hétezer szív dobban
- Tüzes pokol
- Rajtavesztesz
- Útravalóm
- Mondd, miért van…
- Őszi billog
- Horizont
- Röpülni…
- Még álmodom ébren…
- Őszmosoly
- BűvÖlet
- Nyárfosztott
- Hangtalan
- Eldúdollak…
- Évnyitóm…
- Valami történt…
- Most szól, nem vár…
- Profánk
- Nekem az Ősz…
- Nyártemető
- Tavasz, maradj!
- Novemberi eső
- Nyugtató…
- Szétszaladt szonett
- Csillagokba írva
- TélcsengŐ
- Alázat
- Canticum meum – Az én dalom
- Álomébredés
(Archív) pályázati prózák
- Szoftverkozmetika
- Varázsoljunk!
- Üzenet (őszre, virágra, szívre)
- Közel hozzád
- Böszme
- Gondolatba zárt világ
- Évszakok: Negyedik történet (Hat (haibun)
- Utcazenészem
Beküldött prózák
- Képzeld el…
- ESÉLY
- Szeánsz
- Van egy Angyal
- Karácsonyaim tükrében
- Örökmécseseim
- Hangulatok – Holtomiglan…
- Ha eljő az Éj
- Modern Hamupipőke
- Viharos – végletek kint, bent
- ATTILA és én
- Radnótiról – gyermekszemmel, őszintén
- Írunk – vallomás az irodalomról
- Tükörjáték életre, halálra
- Digitalizált anziksz – madártávlatból
- Kicsordult
- Szívillat
- Szárnyak
- Nőnapi anziksz-férfival, bacilussal, harmóniával
- Mert hazudni kell
- Fénytörés (haibun)
- Madárdal (haibun)
- 22:33
- Év végi anziksz – egy kalapos férfival, boszorkánnyal…