Ha itt az idő

Ha itt az idő és szól fentről egy angyal, – Készülj, már az óra lassan lejár! Megkérem én az angyalom, ne siessen oly nagyon, mert sok munka vár még rám. Földi emlékeim, itt nem hagyhatom. Készülődök és pakolgatok mindent, mi szebbé tette földi életem. Gyűjtök a patakból gyöngyös csobogást, Szél hátáról zizegő levelet, virág szirmát, … Olvass tovább

Angyal az úton 71 rész: Férfi büszkeség

– Már megint butaságot beszélsz… a boldogságot nem is fogod meglelni soha, ha csak az anyagi javak hiányán jajongsz. Csak akkor találod meg, ha szeretve érzed magad, és ha szereted önmagadat. Ki volt az a csinos kishölgy a kapcsolattartásin? – tette fel a tanár váratlanul a kérdést. – Az a hölgy volt itt, akiről meséltem. … Olvass tovább

Angyal az úton 70. rész: Én már örökre boldogtalan maradok

Ettől a naptól nem járt ki a közösségi szobába, se a konditerembe. Ha letelt a kötelező napirendje, csak feküdt a zárkában és órákon át egy pontot figyelt a mennyezeten. Bezárta a lelkét a külvilág felé. Nem akarta magának se bevallani, mégis a tudatalattijában égette a felismerés, hogy azt az embert üldözte el örökre az életéből, … Olvass tovább

Isten, keress nekem menedéket/ a háború gyermek áldozatok emlékére/

Isten, keress nekem menedéket, egy helyet hol egyedül lehetek fullasztó könnyeimmel. Vigyázz lelkemre, gyógyítsd meg hitem hogy bízni tudjak újra benned. Mert most nem hiszek. Felszállt a lelkem, őrjöngve üvölt és követel. Magyarázatot. Mi volt a bűnöm, mit vétettem? Visszatapostam a múltamba, kerestem, de az útvesztőkben benn rekedtem. Újra gyermek voltam, anyám ölébe bújva hallgattam … Olvass tovább

Angyal az úton 69. rész: Te nem értesz semmit

Arra sem emlékezett hogyan jutott ki a börtönből, végig dühöngött a parkoló felé vezető úton. Gyűlölte Benjámint a lekezelő viselkedése miatt. Gyűlölte azért is ahogy ránézett, ahogy beszélt hozzá, ahogy kirúgta, mint egy kocsmatölteléket a türelmét vesztett csapos. Hát itt a vége, nincs tovább! Beült az autóba, de nem indított, túlságosan idegesnek érezte magát a … Olvass tovább

Még az Isten is

Éjszaka álmodtál egy útról, amin indulni kell reggel, mikor a Nap még ott túl a völgyben álmosan hempereg. Már öltözöl, benned dúl a méreg, mi kényszerít, nem érted, önmagad kényszere, hogy ott légy te is a téren. Fázósan iszod a zaccos kávéd, erőt gyűjteni ott az emlék, a tehetetlen kilakoltatott, ki búcsúzik, lelke összetört. Sehonnan … Olvass tovább

Angyal az úton 68 rész: Rideg elutasítás

Most ott állt és nézte a lányt, aki elmélyülten figyelte a szomszédos asztalnál ülőket. Igaziból még sose nézte meg úgy, mint most, hidegvérrel, teljes nyugalommal. Eddig, ha találkoztak mindig érzelmi viharban élt, felfokozott tudatállapotban, semmit se valóságosan reagált le. Sára is úgy élt a képzeletében, mint egy alakváltó, aki néha gonosz lidérc néha jóságos tündér. … Olvass tovább

Angyal az úton 67. rész: Börtön etikett

A szombat reggel visszafojtott neszekkel álmosan ébresztette a várost, engedte aludni a későn kelőket. Sára behunyt szemmel a délutánon gondolkodott, amikor elindul majd a börtönbe. Róza kinevette amikor elszólta magát, hogy rossz előérzete van. Szerint feleslegesen majrézik. – Kisanyám, hidd el a fazon örülni fog, hogy foglalkozol az utódaival. Nem normális, ha másként látja. Mert … Olvass tovább

Már fáradok

Már fáradok, sokáig nem hittem el, hogy ilyen nehéz lesz az élet. Ha tehetem, elbúvok csendes árnyú fák alá, nézem, hallgatom a mikrovilágot kívül-belül. A levelet cipelő hangya erejét csodálom, szeretném átvenni óriási terhét. Nem csak az öregség, nem csak a világ elől menekülök, hanem önmagam elől is. Talán belülről szóló hangtól választ kapok, a … Olvass tovább

Angyal az úton 66. rész: Engedd tanulni másképp

Sárát teljesen lefoglalta hétközben a tanfolyam, a szombat délutánjait pedig a kislányok, akiket rendszeresen látogatott. Meghitt kapcsolat bontakozott ki köztük az idő múlásával. Az otthonvezető megengedte, hogy minden alkalommal kivigye őket sétálni. A novemberi hideg miatt a gyerekek legnagyobb örömére a közeli cukrászdába kötöttek ki minden alkalommal. Ilyenkor sütit és üdítőt rendelt Sára, amíg eszegettek, … Olvass tovább

Világvége szindróma

Ha nem becsülted eddig az életed, miért reszketsz, mi ez a félelem? Földbe vájt alagutat álmodsz, hová nem ér el a fenti világ, se morajló égi zene, se tornádók pusztító ereje, se tűzvihar, talán a dübörgő hullámok is átugorják, vacogó fogadtól hangos üregedben újra tanulod az imát: Vigyázz rám Istenem, többet nem vétkezem, add vissza … Olvass tovább

Angyal az úton 65. rész: Miért vonyitanak a kutyák?

Hajnalodott. Benjámin felébredt a kívülről beszűrődő zajokra. Egész éjjel fázott a vékony takaró alatt. A sátor ponyvája minden neszt átengedett, mintha kint feküdt volna a hidegfényű csillagos égbolt alatt. Egy tücsök a védett sátorponyva alatt talált menedéket, kitartóan versenyt muzsikált a rabok szuszogásával, horkolásával. Feszült és ideges lett a falu felől hozzájuk sodródó kutyavonyítástól. – … Olvass tovább

Angyal az úton 64. rész: Mindig érezd, hogy szeretnek

Sára pakolgatott a monitorja körül, közben azon morfondírozott, hogy rátrafált Róza, tényleg csak a kényszer miatt járt be dolgozni, csak azért, mert szüksége van a pénzre. Szerencsére a hitelük már nem kötötte oda mióta eladták a lakást. Átlátta mit művel az emberi életekkel a teljes eladósodás, amiből nincs kiút. Nincs jó megoldás, segítség részükre. Ha … Olvass tovább

A hajnal nem hoz enyhülést

A hajnal nem hoz enyhülést, kitárt ablakomból nézem az elsárgult kertem, hol torzóként virít a trombitafa virága. Sárga, tépett levelei fonnyadtan lógnak, szirma hull, haldoklik, vízért kiállt. Énekes madár repte lassú, trillája suttogó, szomjúság gyötri, hozzám repül. A vízzel kínálom, melyben megcsillan a felkelő Nap fénye, éget… a madár mohón oltja szomját. én közben könnyezem… … Olvass tovább

Angyal az úton 63. rész: Hamarosan lelépek innen

Benjamintól szerette volna minél előbb megszerezni az engedélyt, ezért kikereste a börtön telefonszámát. Sejtette, hogy csak úgy, nem lehet besétálni egy büntetés végrehajtó intézetbe. Jól gondolta. Sorban kapta a felvilágosítást, hogy a szükséges átvilágítás után, kap egy formanyomtatványt, amit ki kell töltenie, amennyiben kapcsolattartónak jelentkezik. Elbírálás után a megkapott engedéllyel mehet látogatni az előírt időben. … Olvass tovább

Angyal az úton 62. rész: Mi szabadlelkűek vagyunk

Amikor hazaért, azonnal felhívta az anyját és részletesen elmesélte a két kislánnyal való találkozást. – Tudod anya, csak egy baj van, gyűlölik az apjukat. Úgy érzem, valami nagyon elromlott a családi életükben. – Csodálkozol? – hallotta az anyja válaszát – Ott minden elromlott, másként nem lennének állami gondozásban. Úgy gondolom, hogy gyerekként nem érthetik még … Olvass tovább

Kilakoltatás

A végzés tegnap jött. Lassan bontotta, a boríték zörgött, reszkető keze alatt. Szédült… vegyél mély levegőt… mondogatta, közben olvasta halálos ítéletét. Csak ült, mint a szobor, a szó a fájdalomtól megfagyott. – Anya mi baj? Görbült a gyermek szája, ijedten nézte anyja fakó szemét. Ő csak mosolygott, – Semmi fiam, semmi. Csak jött egy levél. … Olvass tovább

Honnan ez a nagy okosság mama ?

Nincs olyan, hogy ne derüljön ki az igazság. Így lett ez Évi esetében is. A nagylány mindennap elindult otthonról a közeli városba, ahol a szakképzése folyt. A megszokott időben haza is ment, de Nórinak feltűnt, hogy nagyon megváltozott. Nem vett részt a család életében, arra hivatkozott, hogy kimosta az agyát az egész napi tanulás. Bement … Olvass tovább

Angyal az úton 61. rész: Az ajtóban ott állt az angyal

Ahogy teltek a napok Sárában is egyre nőtt a szorongás. De hisz csak két gyerek, nem értette miért ideges. Nem idegenek, a parkban már találkoztak. Ismerik egymást, tudja, hogyan néznek ki… és látta akkor éjszaka a félelmet a szemükben. Belül azért helyt adott a realitásnak, hogy az a helyzet ott nem éppen ismerkedésről szólt. Azt … Olvass tovább

Égi hírvivő

Fent az űrben napszél fúj csillagport, lent a földön északi fény bolyong. Hajlik, fénylik, vakít. Félelmetes. Hírvivőt küld a világegyetem. Te kicsi ember, porszeme vagy égi hatalmamnak, ma áttörök a védőpajzsodon, sérülékeny világod habzsolom, fényárban fürdetem a földi életed, megszerzek tőled mindent, amit féltesz! Te kicsi ember, számold az időd, mit tékozlón gyűrtél, mint olcsó … Olvass tovább