Farsang idején (mókás vers Emiliának)

Összes megtekintés: 46 

Összes megtekintés: 46  Itt van a farsang, áll a bál, gondban van a kis zsiráf. Ő is menne jelmezbálba, sajnos nincs még maskarája. Hosszú lába, karcsú nyaka, nem lehet ő Csipkerózsa. Haja sajnos nem fekete, Hófehérke is feledve. Mókás lenne egérkének, könnyű röptű cinegének. Medvének meg túl sovány, – legyen talán indián? Mamácskája kitalálja, legyél kincsem, … Olvass tovább

Téli csoda

Összes megtekintés: 100 

Összes megtekintés: 100  Hótündér járt a földön, a kopár téli tájon, hogy varázspálcájával, csodát varázsoljon. Puha fehér hópihék szállnak fűre, fára, fehér paplan simul a zöld fenyőágra. Kerekeskút zsindelyét, jégcsap rojtozza, Kopasz faágakat hócsipke borítja. . Minden mozdulatlan, egy madár sem rebben, havas táj szépsége, rabul ejti lelkem.

Így vártuk Őt…

Összes megtekintés: 83 

Összes megtekintés: 83  Elmúlt a csillagszórós, hó nélküli karácsony. Új év ismét kopogtatott, holdvilágos ablakon. Most nem köszöntötte, tűzijáték színes fénye, petárdák sem durrantak a mámoros sötétben. Otthonunk csendjében énekeltük himnuszunkat. koccintottuk – ha volt kivel, pezsgős poharunkat. Így vártuk Őt, az újat, reméljük, otthonunkban örömöt, vidámságot, hoz majd, s elküldi a tavalyi rosszat.

Egy sorsfordító nap története

Összes megtekintés: 161 

Összes megtekintés: 161  Három hét várakozás után, végre telefonáltak. Holnapután délelőtt kilenc órára várnak állás interjúra. Végtelenül boldoggá tett a hír, mert véletlen egybeesés miatt, pont holnapután jár le az álláskereső segélyem. Mindenhogyan be kell mennem a munkanélküli központba, így legalább egy füst alatt mindent elintézek. Már nagyon jól jönne egy biztos munkahely, kilenc hónap munkanélküli, … Olvass tovább

Advent csendjén…

Összes megtekintés: 43 

Összes megtekintés: 43  Advent van, pihenj egy kicsit, figyeld a lelked rezdüléseit. Egész évben siettél, hajszoltad magad, mikor sírt a lelked, meg sem hallottad, pedig sokszor jelezte, állj meg, lassíts, vesztedbe rohansz! Most pihenj, kérlek, foglalkozz vele, a karácsonyi készülődés ne egy rohanás legyen! Öleljen át egy kicsit a csend, figyeld magad, figyeld a lelkedet, és … Olvass tovább

Karácsonyra jár az idő…

Összes megtekintés: 69 

Összes megtekintés: 69  Karácsonyra jár az idő, csend honol a téli erdőn, bokor alján reszket a nyúl, még a harkály sem kopácsol. Őzek állnak összebújva, vaddisznók sem visítoznak, havas ágon mókus ugrál, porhó hullik amerre jár. Hófelhőkön szél lovagol, elbújtak a kis csillagok, reggelre meghízott a hó, szán hozza az ennivalót. Széna, alma, kukorica, bőven jut minden … Olvass tovább

Hópehelytánc: Tizenhatodik történet

Összes megtekintés: 85 

Összes megtekintés: 85  Abban az évben nagyon korán beköszöntött a hideg tél. November végére vastag hópaplan takarta be az egész falut, a dombokra felkúszó szőlőskerteket, szántóföldeket, réteket. A háztetők is fehér kucsmát kaptak, és olyan hideg volt, hogy a kémények reggeltől estig fehér füstöt pipáltak az ég felé. Az ötéves Rózi szinte az egész napot a jó … Olvass tovább

Hópelyhecske

Összes megtekintés: 83 

Összes megtekintés: 83  Csak egyetlen tánc adatott meg neki, míg a hófelhőből a Földre érkezik. Kíváncsian néz lefelé, vajon milyen odalent, örül-e majd valaki, ha a vállán megpihen? Mi lesz ha nem szereti, s lerázza a sáros földre, és fujjogva néz utána, szemtelen kis hópelyhecske! Játszadozik a gondolattal, de megszólal az égi zene, melynek vidám dallamára … Olvass tovább

Váróteremben

Összes megtekintés: 75 

Összes megtekintés: 75  Van a messzeségben egy váróterem, amelynek nincs oldala, se teteje, sem ajtaja, sem virágos ablaka. Mégis, mindig tele van utazókkal, ám innen nem indulnak a vonatok. Az utazók egyre csak jönnek, jönnek, vég nélküli sorokban hömpölyögnek, reszketve várakozik a többség, de van akin nem látszik összetörtség. Ők örülnek, hogy elérkezett ez a nap, … Olvass tovább

Útra kél az Ősz

Összes megtekintés: 65 

Összes megtekintés: 65  Kalapjával integet, ráérősen ballag, őszi pókhálókban, itt-ott fennakad. Nem akar sietni, sok még a tennivaló, szüret ideje van, potyog már a dió. Deres hajnalokon fázósan didereg, szakadt kabátján, ki-be sétál a hideg. Mikor az utolsó levél, lehull a fáról, egy nagyot sóhajtva, hosszú útra indul. Zúzmarás réteken, kopasz erdőkön át, lyukas bakancsával, dagasztja … Olvass tovább

Tollpihék: Huszonkettedik történet: ( liba mellesztés )

Összes megtekintés: 45 

Összes megtekintés: 45  Anya már napok óta figyelte a libákat. Mikor reggelente kiengedte őket az udvarba, alig lebbentették meg szárnyaikat, máris elhullajtottak egyet-egyet hófehér tollazatukból. A könnyű nyári szél meg felkapta ezeket a tollakat, játékosan pörgette, forgatta, majd letette a szénakazalra, feltapasztotta a kerítésdrótra. Itt van az idő, meg kell melleszteni őket, – mondta anya. Ebéd … Olvass tovább

Álmos hajnalon / versírás mankóval /

Összes megtekintés: 91 

Összes megtekintés: 91  “Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még” aludt a hajléktalan a kartonpapír alatt. Kóbor macskák éhesen lopakodtak a közeli pékség hátsó ajtaja felé, remélve, nekik is jut pár meleg falat. Álomittas emberek, lehajtott fejjel siettek a villamosmegálló felé, gondolatban még félbeszakadt álmaikat szőtték tovább. Gépies mozdulattal léptek előre, mikor a villamos nyikorogva megállt. Görcsös … Olvass tovább

Csend és vihar: Csendben elköszönt…

Összes megtekintés: 50 

Összes megtekintés: 50  Csendben elköszönt a virág illatú Nyár, bárányfelhő párnáin lustálkodik a napsugár. Korán pihenni tér, reggel későn ébred, ködfoltos hajnalokon, nyújtózkodik egyet. Teli tarisznyával megérkezett az Ősz, ecsetjével színesre fest lombos fát, s mezőt. Hosszúra nyúlt estéken néha dühbe gurul, csattogó villámokkal, dúl az égi háború. Tomboló szélviharral fákat földre hajlít, hullám hegyet épít, … Olvass tovább

Csend és vihar: Tizenharmadik történet

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  Szeptember végi alkonyatban csendben üldögélnek a félhomályos teraszon. A rattan asztal közepén üres dunsztos üvegben gyertya ég, melynek fénye visszatükröződik  a mellette álló boroskancsón. A kancsóban sötétbordó színű, saját termésű bor rubintosan csillog. A férfi tölt belőle a kancsó mellett álló talpas poharakba, és az egyik poharat az asszony felé nyújtja. Ő mosolyogva … Olvass tovább

Őszi levelek: Tizenhetedik történet

Összes megtekintés: 49 

Összes megtekintés: 49  Szeptemberi ködös reggelek, a kurtább nappalok, már felkészítik a természetet a nyugalomra, pihenésre. A fák is érzékelik a változást, ezért szép lassan  ők is készülődnek a télre. Levél ruhájuk szépen színesedni kezd, és egy-egy hűvösebb reggel után libegve, lebegve szállingóznak a föld felé. Csodálatos látvány a fák alá hulló levelek színkavalkádja.  Senki emberfia  nem … Olvass tovább

Ősz van

Összes megtekintés: 72 

Összes megtekintés: 72  Ősz van Ágakat ringató őszi szél dúdolja, altató énekét sárguló lomboknak. Sok fonnyadt falevél, kavarogva repül, Hol víztócsába, hol száraz fűre kerül. Megfakult színekkel, összevissza törve, csöndnek muzsikáját hallgatják örökre.

Zenél az őszi szél…

Összes megtekintés: 84 

Összes megtekintés: 84  Zenél az őszi szél… Zenél az őszi szél, húzza lassan, gyorsan, táncolnak a levelek, pörögnek, forognak.   Pompás színekben libegő kavalkád, mikor a földre ér, csodás a látvány.   Langy napsugárban mártóznak kéjesen, zörgősre száradnak, festői szépségben.

Anyánkról álmodtam…

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  Anyánkról álmodtam… Anyánkról álmodtam, olyan volt mint régen, sütéshez készülődött, konyhája melegében. Fehér kötényt kötött, haját kendő takarta, kerek szitájával, lisztet szitált a tálba. Ősi mozdulatokkal, könnyedén dagasztott, de időnként megpihent, – valahol fájhatott.   Úgy megölelném, fájdalmát enyhítve, már nem tudom elérni, messze van, messze…   Csillagösvényen ment, angyalok kísérték,  hajlott alakjára, … Olvass tovább

Egy kirándulás emlékei

Összes megtekintés: 99 

Összes megtekintés: 99  Pár napja szűkebb hazám, a szívemnek, lelkemnek kedves Zala megye dimbes-dombos tájain kirándultunk. Csoportunk minden évben szervez kirándulást, az ország különböző tájaira, most "itthon" maradtunk. Kicsi a megyénk, de nem szűkölködik látnivalóval.  A koronavírus-járvány megjelenése  óta ez volt az első alkalom a találkozásra. Zalaegerszegről indult a buszunk, kanyargós úton értünk fel a Kandikóra, … Olvass tovább

Nagy kaland…

Összes megtekintés: 79 

Összes megtekintés: 79  Nagy kaland… Vidáman ébredt, nagy kaland várja, gomba szedésre hívta a szomszédja. Hajnalok hajnalán, gyalog indulnak, unalom űzőnek, pálinkát kortyolnak. Messze az erdő üres lett a flaska, pihenni térnek útszéli bokorba. Álomba kábulva, hangosan horkolnak, kíváncsian nézi őket, a tűző nyári Nap. Delet harangoznak mire felébrednek, azon tanakodnak, hogy merre menjenek. Haza nem … Olvass tovább