Balogh Kata

Éreztétek már úgy, hogy nincs tovább? Hogy a szíved sok kis millió darabra törik össze? Aztán jön valaki,aki ha csak egy nézésével is de összerakja az összetört szíved?De mégis, hiába van a közeledben,mert ahogy feléd közeledne,valami visszatart, de egyben vonz is.Olyan mint egy mágnes.Ahogy a tükörből a szemébe pillantasz, megszűnik a világ körülötted,nincs más csak … Olvass tovább

Februárban rontottál be az én szürke kis világomba .Jöttél a fekete esernyőddel;fölém tartottad ;pedig nem is ismertél. Mikor hideg szél fújt;óvtad minden léptemet .Kézen fogtál;majd lassan körbe fontad lelkemet. Március.A hónap mikor ráébredtem nem kell félnem tőled.Hisz csak egy megtört álarc hullott le szemeim előtt.Csak egy meggyötört szív kezdett el dobogni;pont olyan mint az én … Olvass tovább