Hűsége köt

Összes megtekintés: 2 

Összes megtekintés: 2  Magyarnak lenni, egy a milliókban. Hűsége köt eltanult szavaknak, nekem adta anyám, adta, hogy óvjam. Csak annyit kért, szeressem szabadnak, s ha bűnömül lenne, Istennek gyónjam, hol a jó ered, meg nem tagadnak. Magyar a fohász, családomért ima, bennem szakad föl, szívem a temploma. Magyarnak lenni, egy a milliókban. Hallom, óda zeng… máshol … Olvass tovább

Hűsége köt

Összes megtekintés: 20 

Összes megtekintés: 20  Magyarnak lenni egy a milliókban. Hűsége köt eltanult szavaknak, nekem adta anyám, adta, hogy óvjam. Csak annyit kért, szeressem szabadnak, s ha bűnömül lenne, Istennek gyónjam, hol a jó ered, meg nem tagadnak. Magyar a fohász, családomért ima, bennem szakad föl, szívem a temploma. Magyarnak lenni egy a milliókban. Hallom, óda zeng… máshol … Olvass tovább

Ember volt…

Összes megtekintés: 20 

Összes megtekintés: 20  Már megszokottá vált, hisz naponta láttam, a didergését a rongyos kis kabátban, az éhezését az elkéklő ajkakat, szántam az embert, mi belőle megmaradt, de bosszantott a makacsul tehetetlen, a mogorva magánya a szeretetlen. A mivé lett büszkesége koldulása, az akarata tudatos pusztulása. Az alkohol bűze, a rátapadt mocsok. Szenvedéllyé válik, ki ennyire konok? … Olvass tovább

Ugyanaz és más ok

Összes megtekintés: 30 

Összes megtekintés: 30  Mindenkinek van egy olyasféle verse, amit már megírtak, mintha része lenne. Gyermekkorban séta, múltra nyíló ablak. Visszanézett csínye gondtalan nyaraknak. Meszeltfalú emlék, megörökölt dalok, elpazarolt vágyért megvádolt csillagok. Régi ház… vadrózsát szelidít a kertje, egy nyikorgó hinta belesír a csendbe. Megsárgult papírok, egy nagyi receptje. Fiókban levelek, szerelem szonettje. Egy holtomiglan, egy elárvult … Olvass tovább

Otthonunk

Összes megtekintés: 12 

Összes megtekintés: 12  Neked Én, nekem Te. Sok érzés a házunk. Egy fontos részlete, hogy igazat játsszunk, ahol vársz, én várlak. Szabad szövegértés, nem tiltás, nem zárak. Út van, visszatérés. Indulsz, én indulok, el sosem tévedek, mert ha feléd tartok, s mikor melléd érek, otthon vagyok megint.

Babaváró

Összes megtekintés: 40 

Összes megtekintés: 40  Üres még a kiságy, puha babafészek. Ringatott a kincse még az anyaméhnek. Kis szív jelez, dobban: “Már én is itt vagyok, láss meg engem benne, ha anya mosolyog!” Pocaklakó élet növöget világra. Szégyenlős a titok. Fiú lesz, vagy lányka? Minden rendben, súgnak ultrahangos képek, békésen mocorog, “Kis türelmet kérek!”

Mi

Összes megtekintés: 44 

Összes megtekintés: 44  Veled volt az a későn ébredés lélekmérgezés után. Csöndemet kínáltam, míg adtad a tiédet. Egymásra lelt… hittem, rég kiégett, szelíd vonzás érezni nem feled. Nincs más én, az vagyok, aki voltam, őszinték az éjek, a nappalok. Ajándék az egymásra nyílt élet, mely ma is ifjú, nem számol évet, nem tépik szét a zajló … Olvass tovább

Mindig megtalállak

Összes megtekintés: 82 

Összes megtekintés: 82  Esett a hó… januári éjjel fekete gyász fehéren érkezett. Tudtam, hogy jön, itt volt az a vészjel. “Így ért a hajnal”, mondták részvéttel, “elmentél”, a tested elengedett. Csendé()let(t) az utolsó lehelet, lelkembe égett az utolsó kép. Ma első, ha kimondom nevedet, hiába a megóvott szeretet, s hiába sok másik számtalan szép. Mi lett … Olvass tovább

A tél farsangja

Összes megtekintés: 40 

Összes megtekintés: 40  Tegnap még tavasznak öltözött a tél, de elunta göncét, a foltosat. Hóbundába járna, maszkján csipkeszél, porcukorral szór szürke pontokat. Jégcsapokkal díszít, hízik jégpáncél, de olvad, törik, napfény fosztogat. Foltozgat a szél, dúdolva hősködik. Tavasz lesz vagy tél? Ő mindig csőszködik. Farsangra készülve télidő táján báli ruháján dolgozik a fagy. Szakad a dérfodor félkész … Olvass tovább

Jótevők

Összes megtekintés: 22 

Összes megtekintés: 22  Parányi szikra, a szív teremtménye, mint villanás a balsors szigorán, legyen bármily apró, élénk a fénye, ragyogás, hol a remény halovány. Osztani, fokozni, szorozni kéne, érteni a jót az élet jogán. Mindenkiben ott van hajlam a jóra, hiszen létezik a kezdetek óta. Bár szelíd, nem rab, nem úr, nem is szolga, volt (v)érző … Olvass tovább

Valami kéket

Összes megtekintés: 100 

Összes megtekintés: 100  Olyat fess, mi mindig szabad! Mozdulatot égszínére, kék madárra tárt szárnyakat, merészet a szelídségre! Olyat fess, mi mindig szabad, ahol nem rab gyöngesége! Ne szánakozz, mert az szürke, kék legyen, a kék az büszke! Fess, őszintét, tisztaságot, feléd nyíló kék virágot! Örök küzdő törékenyet, szíveddel fessen az ecset! Kék vonalat fehér lapra, téphetetlen … Olvass tovább

Vagyok

Összes megtekintés: 22 

Összes megtekintés: 22  Ott van az a fény minden áldott reggel, hol megélni születnek a vágyak. Szakadni próbál szokott kételyekkel, nincs annyi kulcs, ahány ajtót zárnak. Egy végiggondolt bárcsak… Kinek kell mind? “Vagyok!” Pöccintett porszem a mának. Lépcsőfokok várnak, ez itt a földszint, a lift előtt már túl sokan állnak.

Vigasztalan

Összes megtekintés: 32 

Összes megtekintés: 32  Sírok között jár a novemberi szél, mégsem a testem, a lelkem fázik. Legördülő könnycsepp a gyertyafénynél, nincsen rá szó, mennyire hiányzik. Keresnék csodát valamilyen résen, de nincsen… a jelenből hibádzik. Nem keresek angyalt leszálló ködben, színes emléket a fekete földben. Még fájnak a látott, utolsó képek, még eleven a rám szakadt bánat. Még … Olvass tovább

Lüktetés

Összes megtekintés: 114 

Összes megtekintés: 114  Imát mondok. Imát az életért, a halandó testért, a lélekért. Imát örömért, imát ha félek, bánom bűneim, amikor vétek. Gyónásom könny, szívem az oltárom. Fohászom kérés; hű ragaszkodás, könyörgés, féltés, összetartozás. Amíg eleven, ebben kell hinnem, nem hallja más, csak én és az Isten. Ritmus az ima, szívdobbanásom. Hallania kell, erős az ütem! … Olvass tovább

Én lélegzem benne

Összes megtekintés: 86 

Összes megtekintés: 86  Az én kudarcom volt, elvesztett kísérlet. Megsebzett, megkarcolt az a tett ígéret. Másról, de magamnak szólt, “Szelíddé teszlek!” Majd kiégett minden, tudtam, halni kezdek. Ennyi volt. Csak így, a szememet becsuktam… de bedobbant a szív, s újra elindultam. Kihunyt az a csillag, a jéghideg fényű, magamnak az eskü ma már más törvényű. Ez … Olvass tovább

Lehajtott fejjel

Összes megtekintés: 45 

Összes megtekintés: 45  Lehajtott fejjel A vers itt marad. Csak én, én múlok el… Mennybe vágynék, ha kapnék szárnyakat, de lehet, hogy maga az ördög visz el, ha bezárul a kéklő árnyalat. Álmodtam róla, hogy magával cipel. Úgy hitte, fázom, s jó, hogy rám akadt. Emlékszem, nem féltem. Az élet ilyen. Hamisak, igazak… hiszem, nem hiszem. … Olvass tovább

Kész szavak

Összes megtekintés: 58 

Összes megtekintés: 58  Kész szavak Még aprókat lép, nyomokat követ… Gyűjtöget. Formáz magának, nekem. Gyermeki bájjal szór hang-gyöngyöket játszva, futva, vagy épp lábujjhegyen. Magánhangzók ülnek bukfenceken. Lassan fűzve, szemezgetve készül, puszik közt egészül a nyelvtana. Tőle változik, valami szépül. A nevem, a korom legszebb szava, ahogyan megszólít: “Mama, mama!”

Üzenetváltás

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  Üzenetváltás Üzenet vár az asztalon, pálcikafiú rajzlapon. Grafitszívében: “Szeretlek!” Szebbé tett nap, valaki vár! Másik felem, pálcikapár. Érzéssel ki is színezlek. Van még itt hely, írni muszáj, magányos a pálcikabáj, rajzolt kezeid keresnek. Pálcikalány a vázlaton, “Én is téged!” a válaszom. Tudjuk, hogy életre kelnek.

Csak úgy, ahogy volt…

Összes megtekintés: 80 

Összes megtekintés: 80  Csak úgy, ahogy volt… Mosolyról írni könnyekkel küzdve, napsütésről viharfelhők alatt. A hét színről szakadó esőben, gólyahírről holt terű mezőben, csobogásról, hol meder elapadt. Idillről, hol a hiány felszakadt. Az épről, ami éppen széthasadt. Lomb-árnyékról kiszáradt fák között. Tiszta, kék égről misztikus ködben. Nyíló virágról, hol sivár a föld. Madár daláról, hol nem … Olvass tovább

Tavasz az erdőn

Összes megtekintés: 57 

Összes megtekintés: 57  Tavasz az erdőn /Járvány idején/ Fél Az, ott… lassul a világ, míg idekint gyorsul, nyílik. Éled a föld, a vadvirág. Tavasz van! Messzire hírlik. Száraz, holt avarban illat, ibolyák kéklő mosolya. A szél most madárdalt ringat, bók kering, “Vár a nyoszolya!” Öltözik erdő, a cserjés, dúsul a lomb, erősödik. Boldog a zaj, a … Olvass tovább