Hamu
Hamu Tegnap adtál tüzet, forrót Ma oltottál szívet, lángot Nem kértem a lángot ízzon Mégis hamu lett, hogy fájjon
Mészáros Ildikó
Ha én madár volnék
Koncz Zsuzsa: Ha én rózsa volnék dalára …….. március 15-e tiszteletére írtam egy másik szöveget. Szeretném, ha valaki felénekelné. A HM tagok között biztossan van sok jó hangú énekes is, talán sikerül a tervem. Idáig három verseskötetem jelent meg, azokat díjként felajánlom. Közreműködésedet kérném ebben a témában, melyet előre is köszönök. a zenei rész megtalálható … Olvass tovább
A „Fájdalom” üzenete
A „Fájdalom” üzenete Búslakodik a fájdalom Tudom – nem szerettek pedig én vállalom magam! Sokszor félelem szorítja torkom, szaladnék – de tudom itt kell maradnom! Figyelek Jelt adok Nem futhatok el, mint a kóbor fény a házfalon Hidd el! – tudok vigyázni rád Kacagj! Nevesd csak ki az Élet fájdalmát, mint egykoron – téged – … Olvass tovább
Szeretlek Szerelem
Szeretlek Szerelem Szeretlek Szerelem! Fonj glóriát! Tombolj! Légy őrült! – bűvös némaság Tébolyult elme nem gondolkodik Száguld, s vágya szenvedélyre csábít Kereslek éj – nappali fényében Azúrkék ég és folyó vizében Kereslek a Sors sodró árjában Hangjegyek repülő dallamában Mond! Imám eljutott hozzád? Csendben Vagy remegő viharöleléssel? Sötét az est. Részegült fényt látok Ó! Fagyos … Olvass tovább
Meghasonlás
Meghasonlás Hegyet mászol. Magasat. Kapaszkodol – de egy kődarab aláhull Nézel fel, a csúcs még távol Nézel le, a föld már távol Démoni erők táncolnak A két „part” között a hídon remegve állsz Állsz Lábakkal Neked van Nekem nincs Belső, kozmiszi rakétám beindítom Elképzelem az utat Igen, az utat. Fel Kezemmel hasítom a levegőt, sikere … Olvass tovább
A „Fájdalom” üzenete
A „Fájdalom” üzenete Búslakodik a fájdalom Tudom – nem szerettek pedig én vállalom magam! Sokszor félelem szorítja torkom, szaladnék – de tudom itt kell maradnom! Figyelek Jelt adok Nem futhatok el, mint a kóbor fény a házfalon Hidd el! – tudok vigyázni rád Kacagj! Nevesd csak ki az Élet fájdalmát, mint egykoron – téged – … Olvass tovább
Gondolataim Rólad (Hazám)
Gondolataim Rólad (Hazám) Nekem szép vagy! – akkor is Ha ostorok csapásától sebhelyessé lészen orcád Ha csillogó szemeidet könnyeid fátyla járja át Nekem szép vagy! – akkor is, ha Tüzes, kipirult orcádon a lázrózsát borogatják A csapzott, kócos hajadról veríték gallyát szaggatják Veled vagyok! – ha A homlokod barázdáit fájdalmas gondok szelik át Délceg, büszke … Olvass tovább
Kóbor dallam
Kóbor dallam Kóbor dallamot hordoz a szél, melybe a hosszú út során szalma, s törek is keveredett Vigyázok e kóbor dallamra, mert múltam egésze, itt-ott töredéke: Életem Dallamok hangjegyeiből fészket építek- puhát, meleget, jó erőset, hogy ne legyen soha árva fészek Szeretetmosollyal bélelem, Nap és Hold világítja- az lesz mécsese S míg álmodom a szellő … Olvass tovább
A magány kertjében
A magány kertjében Megbotlott vágyad nyomában rekedt hangos felém loholt, és egy sarokra mutatott a torzképű gondolatod Látod? Ott a helyed! Távol a vacogó fényű világ! Itt vihar nem ér, szél sem fúj és nincs reszkető dobbanás eltörött szavai hamis, érzéki táncot lejtettek s őrült hangját csitították a megveszett szenvedélynek borzongó világ kertjében keserű fürtök … Olvass tovább
Szeretet-falat
Szeretet-falat Hűs, zöldellő pázsitok között a forró álmok játékosan szaladgáltak Kezem nyújtom- Érinteném az álmot éhes kíváncsisággal, de suttogó léte – édes bizsergést hagyva- gyorsan elszállt Kócos múltja szédülő vágta – mégis – nyugodtan integet a felhők zsámolyán Huncut kacsintás Tudat és lélek felszabadult dorombolása Kezét nyújtja, és láss csodát! Az érintés hatalma… A forró … Olvass tovább
Karácsonyi fények
Karácsonyi fények Karácsony Szeretet ünnep Távolból hallik a templomi ének Nyugalom, csend, békesség Hópehelykabát alatt sírdogál egy kisveréb Siratja sorsát és barátját, a fenyőfát Egy perc! – jönnek és kivágják ! Elindulok Lépteim csillagfények kísérik Megsimogatom a fenyőt Kezemre hull egy megfagyott könnycsepp Tőlem nem kell félnetek! Tűleveletek büszkén emeljétek! Megkönnyebbült sóhaj, Forró kézfogás a … Olvass tovább
Az utolsó akkord
Az utolsó akkord (Liszt Ferenc emlékére) Brokátfüggöny redőin cikáz a nap És erejét megfeszítve tör utat Bársony-illatú, fáradt dermedt arcán Megáll és mélyen hallgat a pillanat Lázas, néma csend döbbenés-fájdalma Belehasított az éj palástjába Düh villámlását belekomponálta A hangjegyek ÉLET s HALÁL harcába Ájult dallam-rapszódiák figyelnek És várják a következő akkordot A csodált kéz vezette … Olvass tovább
Hajad érinteném…
Hajad érinteném… Hajnali csillagtáncot járó bozonttá lett hajad Nézem színét, szélfútta doromboló, megtört fényét Érinteném, megsimogatnám, de vörös zuhataga gyilkosként mered rám Hulláma tajtékzik az őrült szélben, eltévedt a vágy tengerében Hódításra indul a gyönyör romjain – egyedül, árván Egy érintés csupán – kócos-lelke robban, s megnyugvást talál Mészáros Ildikó
Vándorló világ
Vándorló világ A föld forog tarisznyával hátamon topogok szabad vagyok elindulok vándorutamon meddig jutok? lában, netán lelkem megy végig az úton? porában otthagyom lábnyomon? A föld forog – én maradok zsebemben térkép aluszik vezet felébredve megmutatja a földet, az eget vaj’ melyik jelenti az Életet? vándorol a világ utat keresve és csak forog, forog körbe … Olvass tovább
Sóhaj
SÓHAJ Vastüdő sóhaja füstöt ereget Kormos lett az ég alja Nincs kegyelem Fekete lélegzete könyörtelen Elsötétít mindent: A Napot, a Földet Szorítása nem enged, de egy pici parázs öntudata ébredezni, izzani kezd Lángra kap valaha a Vastüdő érzéketlen katlana? Mészáros Ildikó
Lépteim
Lépteim A védtelen csend (észveszejtőn) roppanva ropog lábam alatt – a semmi létből nagyot harap egy pillanat … eltűnik a ködtakaró alatt figyelek … a koppanó csók akarat-neszét hallgatom rejtély zugai szótlan némasággal titkot árulnak Harangzúgás kóbor-álma felébredt elindul … megkeresni léptem-igazát Sikoly-remény várja Mészáros Ildikó
Augusztusi csillagok
Augusztusi csillagok Sötét az éj a csillagok ragyognak Nézem őket, vajon mit mondanak? Mit üzennek nékem, fáradt vándornak? Oly jó volna titkukat megfejteni, válaszukat érteni, de ők csak mosolyognak Értem én!- így hívnak! Köztük hét csillag fényesebben ragyog – ez a göncölszekér – világítják az utat, jelzik – szállj felénk! Lehajtom az égi leplet, s … Olvass tovább
Holnapok tükrében
Holnapok tükrében Holnapok tükrében – talán – a tegnap is szép lesz virágeső – tócsa közepén, szeretet – gyűlölet helyén Mondd! Ugye így lesz? Jó lenne elbújni a Holnapban – s mint gondtalan kisgyerek – játszani a homokban A Holnaptól a Ma csupán egy éjszaka – utazol – s a percek szekerén a Holnap tükrében … Olvass tovább
Elhagytak
Elhagytak Elfojtott dühök, indulatok és jajok (kik nálam vertetek tanyát) Vörösen izzó megtört fénnyel a perzselő éjben hová futtok? Nem kértem- nálam pihenjetek, kérés nélkül foglaltátok el szívem Kemény, edzett legények voltatok! – de lélektelenül vívtatok „Méltóság” !?- nem ismerte ajkatok A „Sors” hiába figyelmeztetett, – nem hallgattátok meg Visíthattok most már szabadon, és zsibbadó … Olvass tovább
Gondolatok
Gondolatok A gondolataim porba hullottak eső áztatta szél cibálta nap égette idő marta emberek taposták gépek gázolták Kerestem – nem leltem Gondolataim! Hová bújtatok? Térdre borulva, kezem kulcsolva kérem: Maradjatok! Gondolataim! Ne sírjatok! tépetten ázva, fázva betegen, öregen, nyomorékon (is) az enyémek vagytok! Poros szívetekbe friss harmatot penget gitárom Hajnal-pír remény-dala (ugye látjátok?) kottát rajzol … Olvass tovább