Kószó Ádám Sötét átmegy a lány a fiúhoz este hogy megtalálja eddig kereste bolyong mindenki a vak sötétben legfeljebb csillag fénylik az égen egymásra nézünk s egymásba ment mind olyan cucc amit odalent vágyaknak hívunk nem lehet szükség mert ez olyan, hogy almát, meg körtét néha csak szájjal legtöbbször testtel mondjuk egymásnak a tiéd, vedd el kattog … Olvass tovább
Esős zuhog az égboltból a víz a földre le esernyő nélkül álldogálsz, a megálló csordultig tele különféle tekintetek, közöny az arcokon egy ismerős rád köszön őt is magamnak alkotom a szoba bezárt, lenyelte a kulcsot a külvilág a fény épphogy pislákol, egy moly rágja a bentiek zokniját egy féreg motoszkál, kúszik a bőr alatt magában … Olvass tovább
Billenő tán ma ágyba billenünk mi ketten tán a vágy alatt a szíve vár romantikus kép sodor minket és szív el, tűnünk a füstbe' már rám nézel és spriccel szerteszét a víz a zuhany alatt, pont úgy ahogy az eső mossa a hányást össze a földdel és egy tölgy alá szorul az meg él belőle, … Olvass tovább
Napok nem vagyok se több se jó se szép se nagy csillagok között egy darabka nap magában égitest egy rendszer közepén te meg másik nap gravitálunk te meg én mindenki egy nap ezer bolygó kering köröttük holdak a távcsövek szerint és a probléma hogy mire a fény eljut hozzád már lehet rég kiég és a … Olvass tovább
Nyersanyag a modern kiállításról magamnak Címzett: saját magam Tárgy: modern képek Az idén, második alkalommal megrendezett, tradicionálisnak mondható Modern Képzőművészeti Fesztivál, mely a nagy érdeklődésre való tekintettel elköltözött krajcárból – romkocsma, a szerk. – a képzőművészeti múzeum alagsorába. Már a megnyitóra rengetegen eljöttek, ahol unalmas beszédek, és félrehangolt gitárok helyett nem volt semmi. Elindult a … Olvass tovább
Betűkből tényleg két betű az életünk nem te, én, hanem mi, vagy talán négy, hogy én, te, és kérdezzük, mi mennyit ér, mennyit érne. majd ha az van, hogy csak, akkor lesz ég velünk, addig meg élünk vidáman, és azt kérdezem, mit érzel irántam, mármint úgy pontosan most, hogy és te meg mutatod a melled, … Olvass tovább
Tenger beszél mesébe illő hajnal virágok zúzmara és lenge szél éjjel sötét alakot látok elfordulok hozzám beszél elmosódott arc az esőben szavában ott a kételyek elszív minden teret előlem párnára le arrébb megyek ladikban élünk didereg a lábunk ladikunk stéget lesve mén egy pillanatra egy percre lebegne mocskos szavak színes tengerén leheletekben érzéseket látunk szállnak … Olvass tovább
Tenger beszél mesébe illő hajnal virágok zúzmara és lenge szél éjjel sötét alakot látok elfordulok hozzám beszél elmosódott arc az esőben szavában ott a kételyek elszív minden teret előlem párnára le arrébb megyek ladikban élünk didereg a lábunk a ladikunk stéget lesve mén egy pillanatra egy percre lebegne mocskos szavak színes tengerén leheletekben érzéseket látunk … Olvass tovább
Mi fair (?) de a falon a kép mutat ó, de kár tya vár mér\’ omlik össze sen hányszor? múl t akaró ma gához em léket ütve láncol. jö vőfé l elem a másik fele már hol van? ál momban gond ola sof őr az életben sem mise volt am.
Átnézni kerestem benned én kutattam ezerrel hogy az a pillanat megélni veled kell sok volt a zseb rajtad a pulcsin kabátban benéztem mindenhol de sehol se találtam pedig én csak kételyre válaszra részekre akartam találni benned és mégis te voltál hogy csak úgy kivetted a zsebemből mind kivetted meztelen voltál már álltál egy szobában semmi … Olvass tovább
Falfelé táncba, táncba hívlak keringő, keringő égistestnek csillag, csillag- fény a szemben zápor pedig a szívekben hullik, hullik minden este könnytől, könnytől fénylik újra a súlya már nincs, nincs a szíven azt látom, hogy elindulna nem nyom le már teljes súllyal a fal felé minden csillag a párnába temezetkezne róla már csak évet írnak másnap, … Olvass tovább
Toronyban a fiú néha magával henceg hogy fehér ló, meg hogy szőke herceg és a lány meg, hogy csak arra várna hogy a herceg, hogy a herceg megtalálja a réten meg csak úgy vándor vitézek a lány meg mondja: csak kinézek a lány meg mondja: csak kinézek a toronynak ablakából hova zárta őt a bátor, … Olvass tovább
A végén mindegy a tűzoltó vigyázta a rendőr meg óvta tűzpárbajba keveredett vízzel eloltotta így vetődtek rá a nagybetűs halálra bajba esett gyermek az anyja karjába és a végén mindegy, mind egy földbe' nyugszik egy kőből tábla jelzi meddig volt itt és a végén mindegy, mind egy földbe' nyugszik egy kőből tábla jelzi meddig volt … Olvass tovább
Elszámolás a lelkemben tavasz van mélyszürke felhőkkel a lelkemben apám, az boldog lett más nőkkel a lelkemben anyám meg nappalin végezte a sulit, nincs testvér, csak később, csak egy lett a lelkemben a télben kabátban melegszem páran még bebújnak alá itt mellettem a lelkemben nem mondom azt amit megbánok de így meg nem látok de … Olvass tovább
Cérnával, tűvel a jobb lábamon a kutya alszik a tányéromból a macska eszik a naptáramból épp valaki vár rám mért nem találkoztam vele itt éjszaka egy temetőben sétáltam balomon ott van ezer halott a belső hang, mint hamu urnában álmomban meghaltam, békén hagyott teltek az évek, csak nyolcat ütött az óra túl korán lett volna … Olvass tovább
El is felejtettem, hogy ma ünnepség van. Negyvennyolcas forradalom – hangsúlyozottan nem kerek számú évfordulója -, mely mint az összes többi hasonló esemény: szépen kezdődött, és csúnya vereséggel ért véget. Az idő persze megszépítette, így lett a megemlékezésből ünnepség. Aztán már az sem igazán. Nagy banzáj, valahol még egy körhintát is láttam. Tán egy dodzsem … Olvass tovább
A félelem irányít… a mitől tartás adja meg a miheztartást. Például a buszsofőr, aki időben beér, egy percet sem késik tizenöt éve, pedig a kollégái igen, de ott mindenki rokon a fentiekkel, vagy ilyesmi… Szóval mindig időben jár, nehogy kirúgják, és otthon kelljen lennie az asszonnyal, aki meg csak csesztetné, hogy ilyen nehéz időkben hogy … Olvass tovább
El is felejtettem, hogy ma ünnepség van. Negyvennyolcas forradalom – hangsúlyozottan nem kerek számú évfordulója -, mely mint az összes többi hasonló esemény: szépen kezdődött, és csúnya vereséggel ért véget. Az idő persze megszépítette, így lett a megemlékezésből ünnepség. Aztán már az sem igazán. Nagy banzáj, valahol még egy körhintát is láttam. Tán egy dodzsem … Olvass tovább
Egymás mellett minden nap elmentél minden nap megjöttél teával telt csészét minden nap eltörtél minden nap elmentem később meg is jöttem ha hozzád nézzük ezt mindig más időben ha neked karácsony nekem húsvét volt ha neked kapirgált nekem turbékolt egymással lakunk egymás mellett élünk tévében műsort egymás helyett nézünk a közös perc ajándék sose adunk … Olvass tovább
Űrlány a lány az űrben él se nap, se őszi szél se súly, testképzavar mint lent volt, még tavaly már nem is válogat békát, s királyokat egy éjjel megszökött most csillagok között feledi bánatát s szekéren vágtat át olykor holdra lép s onnan szólna épp hogy oltsd le a villanyt hogyha vissza pillant már ne … Olvass tovább