Hódi KrisztiánAz élet Az egész pusztán játék, csak ülsz egy asztalnál. Ellened fordul, kit eddig vigasztaltál. És kártya perdül, kártya mén, Lassan téged is elhagy a remény. Várod az osztást, nem terem semmi, Már bedobta… késő visszavenni. Az osztó oszt, s téged elkap a sírás, Tudod, hisz rajtad a világítás. Bajban vagy, mutatnod kell valamit. Pillantás, … Olvass tovább
MI Távolodunk, mint két égitest. Oly régóta hanyatlunk. Eljött az utolsó mondatunk, Mit a tollam egy vonallal kifest. Közelebb voltunk a vártnál. Nem kellett volna. Szívem halkan szólna; Szeretetem erősebb volt a vágynál. Odaadtam kabátom, ha fáztál. Benned elbújhattam Veled boldog voltam. Mint soha senki, te úgy láttál. Hamar elmentek az évek, Sötét lett az … Olvass tovább
Meztelen vagyok Meztelen vagyok, ruhám elvesztettem. Egyedül sétálok, talán eltévedtem. Meztelen vagyok, semmi sincsen rajtam. Teljesen védtelen, egyedül, magamban. Tegye fel kezét, ki ártatlan volt végig! Tegye fel kezét, ki nem nevetett mindig! Nézzetek egymásra! Nézzetek körbe! Nevess ki bátran! Tiporj a földbe! Meztelen vagyok, bánatom levettem. Szívedben egyedül magamat kerestem. Szíved már másé, magamat … Olvass tovább
Az élet Meztelen vagyok, ruhám elvesztettem. Egyedül sétálok, talán eltévedtem. Meztelen vagyok, semmi sincsen rajtam. Teljesen védtelen, egyedül, magamban. Tegye fel kezét, ki ártatlan volt végig! Tegye fel kezét, ki nem nevetett mindig! Nézzetek egymásra! Nézzetek körbe! Nevess ki bátran! Tiporj a földbe! Meztelen vagyok, bánatom levettem. Szívedben egyedül magamat kerestem. Szíved már másé, magamat … Olvass tovább
MI Távolodunk, mint két égitest. Oly régóta hanyatlunk. Eljött az utolsó mondatunk, Mit a tollam egy vonallal kifest. Közelebb voltunk a vártnál. Nem kellett volna. Szívem halkan szólna; Szeretetem erősebb volt a vágynál. Odaadtam kabátom, ha fáztál. Benned elbújhattam Veled boldog voltam. Mint soha senki, te úgy láttál. Hamar elmentek az évek, Sötét lett az … Olvass tovább
Mit válasszak? Mit válasszak? Halálom napját vagy az életet? Itt állok előtte. Mint a 4 évszak; Halkan tovább sietek. Fellendült érzelem. El is hervad hamar. Bánom én vagy nem bánom, Kezem az, mely betakar. Mit válasszak? Csókod ízét, szemed fényét? Érted mindent feláldozzak? Temessem el egymagam énjét? Ó dehogy fogom! Dehogy fogom! Becsületemből senkinek sem … Olvass tovább
Csak egy álom Várod rád s gondolok a télre. Nem várhatok tovább! Értsd meg kérlek, vége! Nem kapsz többet vacsorát! Hiányzik a fejed, hangod, Az ölelkezős pillanatok. Kérlek téged. Adj egy választ! Mit akarsz még? Kérlek, válassz! Gyere ide, bújj hozzám! Fogd a kezem! Nézzél rám! Szemeidben ezernyi tűz, Tomboló vágyam mindent elűz. Ajkad lassan … Olvass tovább
Ennyi volt Távolodunk, mint két égitest. Oly régóta hanyatlunk. Eljött az utolsó mondatunk, Mit a tollam egy vonallal kifest. Közelebb voltunk a vártnál. Nem kellett volna. Szívem halkan szólna; Szeretetem erősebb volt a vágynál. Odaadtam kabátom ha fáztal. Benned elbújhattam. Veled boldog voltam. Mint soha senki, te úgy láttál. Hamar elmentek az évek, Sötét lett … Olvass tovább