Dávid László Nézelődöm a tükörben, Megcsodálom magam benne, Nem alatta, nem fölötte, Régóta, hogy látszom benne! Látom magam a tükörben, Csodálom a lelkem benne, A testem és a szellemem, Tükörképem látszik benne! Nézlek Téged a tükörben, Mégis magam látom benne, Te vagy az én Iker Lelkem, Az életem, a szerelmem! Látlak Téged a tükörben, Mégis magam nézem … Olvass tovább
Ödi rendes gyerek. Túl a 30-on és tele vidámsággal. Van két remek testvére, egy kedves felesége, egy nagyszerű kislánya és egy nagyszerű kisfia. Érti a viccet, imádja a sört és egy kicsit bogaras… Annyira, hogy szinte elválaszthatatlan a Volkswagen bogarától. Ödynek keresztelte azt is. Bár a bogár sokáig kissé szívbeteg volt – baj volt a … Olvass tovább
Csodálatos férfi Pera, Olyan, mint egy szupernóva, Hírlevéllel föllelkesít, Erőt, energiát ad, fölbuzdít! Végig libabőrös vagyok, A szavait míg olvasom, De ha sokat ír, fáradok, Kicsavar, mint egy citromot. Néha jókat ötletelünk, Álmainkról beszélgetünk, Egymást emelgetjük újra Fellegekbe, csillagokba! *Pera Novacovici temesvári születésű, szerb származású román pszichológus, román nyelvű személyiségfejlesztői könyvek szerzője Dávid László, Marosszentgyörgy, … Olvass tovább
Mottó: „A juhásznak jól megy dolga, Egyik dombról a másikra Terelgeti nyáját, fújja furulyáját, Bú nélkül éli világát.” (magyar népdal) Nagytatám egyike volt azoknak az embereknek, akiket gyermekkoromban nagyon szerettem. Néha el-elnáspángolt*, valódi mogyorófavesszővel, de a fájdalom hamar elmúlt, és a szeretetem újra előbukkant iránta. Sajnos nem volt teljesen egészséges, diétáznia kellett. A finom zöldségleves, … Olvass tovább
Mottó: Édesapám, édesapám Elmentél egy szép délután, Váratlanul csak itt hagytál, Elmentél, és nem búcsúztál. (saját költemény) Egyéves lehettem, amikor legelőször megláttam, megismertem édesapámat. Bukarestben voltunk, az apasági tárgyaláson. Édesanyám állapotos maradt édesapámtól, majd meg is szült engemet. Édesapám, István azonban, különböző okok miatt, nem vette feleségül őt. Így születtem én. Szóval a román fővárosban … Olvass tovább
Fény és árnyék az életem, Fény és árnyék: így születtem, Fény és árnyék: nappal és éj, Fény és árnyék: hit és remény! Fény és árnyék a hivatásom, Fény és árnyék az alkotásom, Fény és árnyék: versek és prózák, Fény és árnyék: mesék és mantrák! Fény és árnyék a kapcsolatom, Fény és árnyék minden vonzalom, Fény … Olvass tovább
Hip, hip, hurrá! Szilveszter van, Örvend ennek emberfia, Eltelt már az óesztendő, Szép volt, jó volt, vígaszt keltő! Hip, hip, hurrá! Mulatozunk, Disznókarajt falatozunk, Melléje finom körítést, Savanyúságot, majd sütit, Bort, pálinkát, finom pezsgőt. Öleljük a kéményseprőt, Malac farkát, zöld lóherét, Legyen tovább is szerencsénk! Hip, hip, hurrá! Itt az Új Év, Hozzá erő és … Olvass tovább
Szokásom szerint a facebook-on lógok, mint amikor nincsen, amivel eltöltenem a szabad időmet. Ismerőseim újévi jókívánságait, fényképeit olvasgatom, nézegetem. Van-e köztük valami különleges, rendkívüli? Már csak egypár óra van hátra a régi esztendőből. A facebook-on is alig lézeng valaki. Csak a szokásos ismerőseim, akik állandóan fent vannak a közösségi hálón. Éjjel-nappal, hétköznap-hétvégén, akár ünnep, akár … Olvass tovább
Csönd van. Sötétség. Légy sem hallatszik. Szikra sem látszik. Hosszú az éjszaka. Mintha sohasem akarna véget érni. Vagy talán túl rövid? Éktelen csörömpölésre ébredek. Olyan zaj van, hogy talán még a holtak is fölkelnének sírjukból. Ha itt lennének. Ha hallanák… – Ébresztő! Ébresztő! Ébresztő! – kiabálja torka szakadtából a szakaszvezető. Közben az öreg katonák, a … Olvass tovább
Kettőezer-húszban Én sikeres voltam, Három könyvet nyertem, Pályázaton, persze. És mi lesz az új évben, Kétezer-huszonegyben? Máris tudom, remélem, Amit kérek, megélem! Erős, egészséges leszek, Mert továbbra is így élek, Boldogságot, szeretetet, Adok, kapok, mert így kérek! Bőség, siker kéz a kézben, Együtt járnak-kelnek szépen, Álmaim valóvá lesznek, Így remélek és így érzek! És hogy … Olvass tovább
Csodásan telik az idei karácsonyom. Mint három évvel ezelőtt, 2012-ben, amikor Brassóban és Hosszúfaluban voltam látogatóban a szüleimnél, rokonaimnál, édesapámnál. Azzal a különbséggel, hogy most itthon vagyok, a saját otthonomban, ráadásul egyedül. De remekül érzem magam! Tegnap csak déli 1 óráig dolgoztam, utána hazajöttem, majd bevásároltam és vizet hoztam a forrásról. Ebédeltem, takarítottam, zuhanyoztam, és … Olvass tovább
Mottó: „Érints meg még egyszer, lassan. Úgy alszom el. Legyen függöny mögött a világ. Érints meg még egyszer, lassan, érzékenyen, és kívánj jó éjszakát.” (Balázs Fecó: Érints meg) Ma reggel havazott, amikor megébredtem és felkeltem. Friss lepel borította be a tájat: a házakat, a fákat, az utakat. A föld mintha menyegzőre készülne. Új ruhát öltött. … Olvass tovább
Tüneményes ez az éj, Most születik meg a fény, Kisded gyerek képében, Minden ember lelkében. Ég a gyertya, világít, Ott, ahol erős a hit, Hála van és szeretet, Áldás, boldogság, béke. Fehér hó, karácsonyfa, Friss dió, piros alma, Száncsengő meg csodás dal, S bor édes, kalács puha. Marosszentgyörgy, 2020.november 17.
Táncolnak a hópelyhek Fönt a csodás égen, Mintha angyal lebegne Odafönt a menyben. Aztán leereszkednek Sötétből a fénybe, Bár máris itt a reggel, Nap még nincs az égen. Leszállnak tenyerembe, Ujjaimra lépnek, Alig hogy megérkeznek, Olvadoznak szépen. Mások vidáman, frissen Landolnak a földre, Belepik a környéket Csodás, új lepellel. Táncolnak a hópelyhek Szívemben, lelkemben, Eggyé … Olvass tovább
– Ne haragudjon – szólított meg tegnapelőtt az utcán, miközben hazafelé bandukoltam, egy illuminált állapotban lévő iparos. Éppen társával baktatott csöndesen, hogy nyugovóra hajtsa elnehezült fejét, mikor szemébe akadtam, akár másnak a szálka. – De tényleg, ne haragudjon… – kezdte újból. Hét ágra sütött a nap, őbenne pedig magasan járhatott az alkoholmérő higanyszála, hisz vitorlás … Olvass tovább
Árva gyermekek vonaton Elutaznak messzi, nagyon, Vásárhelyről most indultak, Holnap Bukarestbe jutnak. Üldögélnek, gondolkoznak, Fagyipénzhez hogy juthatnak? Nemsokára ismerkednek Híres román sakkmesterrel. Polihroniade* asszony Utazik ő is vonaton, Az árváknak jól vág eszük, Tudják, hogy lesz fagyipénzük. Felajánlják nagymesternek Sakkozzanak hármat-négyet, Aki veszít, az fizessen, A győztesnek csak egy-egy lejt. Nosza, kezdődik a csata, A … Olvass tovább
Jolán a második gyermekét várta, és már csak néhány hete volt hátra a szülésig. Egy hideg tavaszi reggelen korán ébredt fel város végi otthonában, s miután megetette és fölöltöztette négy éves kisfiát, elindult vele kézen fogva otthonról, hogy elvigye őt az óvodába. Éjszaka vékony, tükörsima jég keletkezett a tornácon, s ahogy Jolán rálépett, mindkét lába … Olvass tovább
Tollpihék a levegőben Hálószobát mind megtöltve, Gyermekeknek örömére, Párnacsata emlékére. Tollpihék a levegőben, Az udvaron szállnak, szélben, A ludak ma verekedtek, Egymást megtépázták éppen. Tollpihék a levegőben, Keresztül-kasul a téren, Az angyalok megjelentek, Embereknek segítettek. Dávid László, Marosszentgyörgy, 2020. október 27.
Nevetgéltünk, kacarásztunk Ebéd előtt sétálgattam Elől-hátul az udvaron, Hatalmas fák árnyékában Jól éreztem magam nagyon. Hátra mentem egy műhelyhez, Közben bámultam az eget, Nagy fákat és madarakat, Zöld lombokat, sok fűszálat. A műhelynél megfordultam, Visszafelé araszoltam, Amikor egy nagy kanyarban Találkoztam egy férfival. Ismerkedtünk, beszélgettünk, Közben nagyokat nevettünk, Milyen volt a régi világ, Napjainkban mi … Olvass tovább
Szép napsütéses nyári reggelre virradt a város. Leszálltam az autóbuszról, és körülnéztem a téren. Az egyik padon egy öregember szundikált. A napsugarak vidáman simogatták ősz haját, ránctalan arcát, tisztelettel melegítették sebhelymentes, meglepően sima, szinte úri kezét. Rokonszenves volt, hát mellé telepedtem. – Nem látta, hányas ment el? – riadt föl álmából az öreg, miután a … Olvass tovább