Feketén, fehéren
Fekete, fehér alapon, egy sorban ülünk a vonaton. Üteme szívünkben zakatol, feketén, fehéren valahol. Világot látunk az utakon. Ti, ti, társ, útitárs, utamon. Szó, mi, szó, utazunk, zakatol. Feketén, fehéren a vonaton.
Mecséri Éva
Szökőkút
Ezernyi cseppje táncol kezemben, szökőkút gyöngye fut, szalad. Szívemben fénye, sebes kis lénye, szabad vizével elszalad. Utol sem érem, egekbe ér fel, táncához hív el, oly szabad. Utat mutatva, kutat kutatva, csodák csudája, elszalad. Szökök utána, vízen is járva, kezembe hátha megmarad.
Élet kenyere
Nagyon éget a kemence, igen erős annak füstje. Nem szeretem dolgokban, nehézségben, poklokban. Az élet mégis varázslat, kenyeret süt parázsban. Van ereje, melege, benne sül meg kenyere. Szeretetből kelesztve, Jóistennel vezetve. Nékünk adott sorsokkal, közössé tett poklokban, átsegített gondokkal. Szeretettel segítve, tenyerembe eresztve, együtt sülve, kelesztve.
Ne feledd
Ne feledd, hogy nem vagy egyedül, Jóistennel minden kiderül. Kint a rétnek sok virága, nyílik néked vidámságra, míg vidámságod nem hagy egyedül. Ne feledd, hogy nem vagy egyedül, Jóistennel minden kiderül. Míg az élet tanít téged, jóban bajban vezet téged, ha segítésed nem hagy egyedül. Sok sorstársad van tenéked, tárt karokkal várnak téged, megértésed, segítséged, … Olvass tovább
A napom
Pom, pom, pom kalapom. Gond, gond, gond, gondolatom. Elgurult a kalapom. Gondtalan a napom.
Távlatok
Megfigyeltem közel, távol, napkeltéből, napnyugtából, mint a hold és nap az égen, összeérnek tengelyükkel. Mikor éppen közeledünk, akkor mindjárt távolodunk. Mint a vágyak napos égen, karnyújtásra látszik minden. Ám, ha bánat sújtja lelkünk, távolodni látszik éppen. Közel, távol nincs az égen, amint körbe járunk éppen. A naplemente is békés, megnyugtatja lelkünk fényét. Közeledve távolodunk, távolodva … Olvass tovább
Nem mondhatod
Nem mondhatod, hogy sehogy, hisz mindig lesz majd valahogy. Nem mondhatod, akárhogy, a létezés is valahogy. Nem mondhatod, hogy bárhogy, ha tévedésed látod. Ha céltalanul állsz ott, nem mondhatod: kivárod. Mit nem tudunk, nem mondhatod. Ám tudhatod, ha akarod.
Rajtad áll
Ami rajtam áll, az rajtad áll. Rajta hát! Rajtra ám! A felelősség rajtunk áll.
A remény jövője
Mit hoznak a holnapok? Jó napot, vagy rossz napot? Reményteljes tegnapok, jövőt látó holnapok. Amit meglátsz előre, megvalósul jövőre. Reménységed jóba vesd, nehogy a rosszat szeresd. Rászánsz sok szép perceket, idődet és tettedet. Reményteljes pillanat, üdvözítő gondolat. Sorsunk is, és jövőnk is, isten által lehet kincs. Együtt is és külön is, egyek vagyunk külön is. … Olvass tovább
Minden az egyben
Mindennek eljön az ideje, az időnek forog a kereke. Folyó percpatak a kezünkben, folydogál egyre csak előre. Mindennek eljön az ideje, reménynek, veszélynek eleje. Múló perc, igazság tükrében, meg van ott írva mind előre. Vissza mész vajon a jövőbe?
Hullik a forgács
Nincsen új a nap alatt. Fontos a tapasztalat. Gőzerővel, győz-erővel, gyarlóságunk lefarag. Összegyűlve, gyülekezve, tapasztalttá hevülve, szeretetből mi marad? Bölcsesség és akarat! Isten vezetésével mindig győzelmet arat!
Boldogságsüti
Szeretetből megélek, szeretettel míg élek. Szívből, szívvel zenélek. Együtt eszünk belőle, benne van a szívünkben. Boldogsága, békéje, amit látunk belőle.
Szerető
Kit szeretek? Mit szeretek? Ha szeretek, megszépítek. Szerető szívvel építek.
A lényeg
Az itt a lényeg, hogy futnak a fények. Sorsok, remények, ha mindig remélek. Utamat kíséred.
Időtlen
Túl az időn, túl a percen, szép emlékek mit mesélnek? Messzi idő távlatán, gondolatod merre jár? Mesél a hold, mesél a táj. Amerre jársz, mit találsz? Amit örökre szívedbe zársz.
Ha tudnád
Ha tudnád mit tartok a kezemben. Ha tudnád mit látsz a szememben. Ha tudnád merre száll a gondolatom. Múló percek szárnyán száguldozom. Tavaszra várok, vagy tél köszönt be éppen? Évszakok csodái, mit mesélnek nékem? Miről? Amitől olyan nagyon boldog vagyok!? Mitől oly szép az ég, ha a nap ráragyog? Vagy, ha esőcsepp fényébe pillanthatok. Ha … Olvass tovább