MINT A DUDVA!

Összes megtekintés: 32 

Összes megtekintés: 32  M. Laurens MINT A DUDVA! Furcsa, kificamodott világban élünk, a gyanakvás úgy nő, mint a dudva. Tudod kedves olvasó, az a baj, hogy lassan már mindent és mindenkit megfertőz a politika. Bebújik az ágyunkba, no-meg az agyunkba is. Gyanakodva nézünk a hentesre is amikor megkérdi: “uram választott? … Mármint, hogy a szárnyát vagy … Olvass tovább

BIRKÁK

Összes megtekintés: 138 

Összes megtekintés: 138  M. Laurens BIRKÁK Süket fületeknek, Feleslegesen bégetek, Ha az értelmes szóból, Ti Birkák, semmit sem Értetek. Tudós ordasok, régen leírták, Eljönnek majd, meglátjátok, S visznek majd titeket mind: Birkák! Nincs kivétel, hiába reméltek, Nyakatokon marka lesz a végnek. Az ősi pergamen pedig így szól: Majdan, mindőtök hanyatt vetve, Lábaitokkal égre meredve, Levágják rólatok … Olvass tovább

HERVADÓ SZÉPSÉG

Összes megtekintés: 130 

Összes megtekintés: 130  M. Laurens HERVADÓ SZÉPSÉG Egy díva emlékei Mondd, hová tűntek lelkemből a vágyak? A hajnalra gyűrt lepedőjű ágyak, Az ölelés, a sok-sok szerelmes szó, A réges-rég feledett tavalyi hó. Mondd, hová tűnt szépséges ifjúságom? Úgy illant el, akár egy kósza álom, Hová lett belőlem a tűz, szerelem, Mosolyom már nem kell: a kutyának … Olvass tovább

EGY KÖDÖS TÉLI NAP

Összes megtekintés: 84 

Összes megtekintés: 84  M. Laurens EGY KÖDÖS TÉLI NAP Lám, mennyire levertté is tesz egy ilyen bús, ködös téli nap. Ha kinyújtanád mindkét kezed, tán jégcsapnak képzelnéd magad. A befűtött, meleg szobából lesed, hogy a hó csendben esik, s az ablakodon a jégvirág apró szirma: verejtékezik. Budatétény, 2018-2021.

OSZTJÁK AZ ÉSZT!

Összes megtekintés: 35 

Összes megtekintés: 35  Osztják az észt itt lenn, hűvös halomba, Agyam görcsbe rándul vadul sikoltva, S magyarázzák, mitől fénylik a setét, Bennem meg: két majom játssza az eszét. Az egyik mondja: okosodj vén marha, Lukas zsebedtől kinek hízik marka? S ha ki is lóg feneked a gatyádból, Legalább szellőzik sok jó-tanácstól. S így szól a másik … Olvass tovább

MOST A SENKIK JÖNNEK!

Összes megtekintés: 50 

Összes megtekintés: 50  MOST A SENKIK JÖNNEK! A sok hasztalan talpnyalónak, Hízelgő, törtető, túlbuzgónak, Bársonyszék jutott: Én bezzeg, a béka segge alatt Sem vagyok. Itt lent, kavarog a “Magyar Élet”, Már csak a hülyék remélnek. Álmaikat kergetik, s amit hazudnak nekik, azt mind Beveszik. A senkik csapatostól jönnek, Mivel nincs mit, nem köszönnek. S hangoskodnak Szabadon: … Olvass tovább

FELEDD AZT KI GYÁVA

Összes megtekintés: 44 

Összes megtekintés: 44  FELEDD AZT KI GYÁVA Azt mondtad egykoron: én vagyok a csúcs. Elérhetetlen, mi megmászásra vár. Most ajtó van közöttünk és rajta zár, Elveszett mára már a mennyei kulcs. Féltem a léttől és a bűntől mi sújt, Eldobtam mindazt, ami teherrel jár, S elfeledtem örökre mi hazavár. Miattam gyertyát, soha többé ne gyújts. Ne … Olvass tovább

BÜSZKE PARIPÁK KÖZT…

Összes megtekintés: 84 

Összes megtekintés: 84  BÜSZKE PARIPÁK KÖZT… Karom gyenge, lábam roskatag s fáradt, a mosoly is már régen arcomra száradt, s vagyok immáron önmagam árnyéka, aligha költő, csak Pegazus megkopott játéka, poémáimnak is csak fölös tömege, büszke paripák közt: egy kehes gebe. Budatétény, 2020. augusztus 4.

LÁTOMÁS

Összes megtekintés: 26 

Összes megtekintés: 26  LÁTOMÁS Napok végén, álmatag kullogva Vonulnak el kis lakom előtt. Színtelen, arctalan bandukolnak, s nem láthatnak a redőny mögött. Nem látják, hogy lélek jár a réten, És feljöttek már a csillagok, Nem értik, hogy virágzanak a fák, És fénybe borultak ablakok. Nap mint nap jönnek, sűrű sorokban, Hívja őket mennyország vagy pokol, S … Olvass tovább

ÁBRÁNDJAIM

Összes megtekintés: 46 

Összes megtekintés: 46  ÁBRÁNDJAIM Oly nagyszerű felhők fölött szállni, S ábrándjaim angyalává válni. Hogy viseljem e nagy angyalságot, E hatalmas égi szabadságot? Oly magányos lenn a földben lenni Kísérteni sem ül mellém senki, Hogy éljem meg e nagy némaságot, Ezt a bezárt, setét, rút világot. Ködbe vesznek köröttem az árnyak, Nem suhognak már az angyal szárnyak. … Olvass tovább

A GYŰLÖLET FÖLDJÉN ÉLEK

Összes megtekintés: 70 

Összes megtekintés: 70  M. Laurens A GYŰLÖLET FÖLDJÉN ÉLEK A gyűlölet földjén élek én, Hol harag és irigység az úr, Hol ember embernek farkasa, És másokat a mocsokba gyúr. Itt nem hallgat meg senki senkit, A hang kerüli a füleket, Hogy ki, kinek lehet kutyája, Azt olykor, sejteni sem lehet. Az agyak bezárultak már rég, A … Olvass tovább

AZ ELFEKVŐBEN

Összes megtekintés: 48 

Összes megtekintés: 48  M. Laurens AZ ELFEKVŐBEN A takarító ma is jön. Savanyú, Közömbös szürke arccal ránk vigyorog. – Teremtőm, a megszokás mekkora úr. – Munka és halál, már köznapi dolog. Neki ez csupán mindennapos robot, S az elfekvő csak átmeneti tünet. Miközben felmos, magában így morog: “A doktorok már leírták mindüket”. Budatétény 2020. június 26. … Olvass tovább

KÉT MÉTERRE EGYMÁSTÓL

Összes megtekintés: 73 

Összes megtekintés: 73  KÉT MÉTERRE EGYMÁSTÓL Hemzseg az utca, a vének rohangálnak, a fiatalok szerint, csak egy-helyben járnak. Én is állva rohangálok, várok a soromra, Mert… a patikus jóember, sohasem goromba. – Mi kéne bátyám? – szólt hozzám, – Jaj fiam, ha én azt most tudnám! Jöttem világot látni e védett korban, Mert… otthon rémüldözni, már … Olvass tovább

UTCÁRA VETVE

Összes megtekintés: 74 

Összes megtekintés: 74  UTCÁRA VETVE [a velünk élő nyomor] A sorsunkat fillérekért eladták, Bundájából is kilopták a medvét, A humánumot röhögve gúnyolták, Így vették el végleg, teremtőnk kedvét. És pénztárcáktól dagad a büszkeség, A vagyon akárcsak egy védőburok, Átkozott tégláiból sosem elég: Én a nyomorult, csak ingyen koldulok. Pár kartondoboz jut este ágy helyett, S ítélkeznek … Olvass tovább

A RANDA VARANGY DALA

Összes megtekintés: 74 

Összes megtekintés: 74  A RANDA VARANGY DALA (mások voltunk egykor mindannyian) Kis hal voltam egykor, amolyan csepp kis ebi, de eljárt felettem a kor, s most ülepem két láb fedi. Csodás, piciny farkam már csak holmi emlék, azt álmodom este halkan, – bárcsak csuka lennék. S feltör belőlem kesergőn: Varangy vagyok, Brekeke… Bús, rekedtes hangon zengőn: … Olvass tovább

KARANTRÉM

Összes megtekintés: 64 

Összes megtekintés: 64  KARANTRÉM Megnyitott a karantén, Benne a sok karantrém. Ki karon fogva fűvel-fával, Pofán röhög fogsorával. Karantén-karantén, Benne a sok karantrém. Zárva ajtó szegzett ablak, Üres már a kerti paplak. Nincsen puszi drága Sára, bezárt minden ima háza. Nincsen más, csak karantén, Benne a sok karantrém. Terjed a sok rémhír mára, Párásodik minden száj … Olvass tovább

A HATVANNYOLCADIKRA

Összes megtekintés: 74 

Összes megtekintés: 74  A HATVANNYOLCADIKRA Ismét egy évvel öregebben! De szeretnék harminc lenni, Sok szép leányt megkergetni, Nagy peckesen járni kelni, S hat forintért Bak sört venni. Míg a söröm iszogatnám, A muszklimat mutogatnám, Dicsekednék minden jánynak, Mekkora van Miklóskának. Budatétény 2020. Április 21. József Attila bocsássa meg nekem!

ÖNKÉNTES KARANTÉNBAN MAGAMMAL

Összes megtekintés: 120 

Összes megtekintés: 120  ÖNKÉNTES KARANTÉNBAN MAGAMMAL Én: Hogy van maga bennem? Már rég ültünk le így ketten Már épphogy majdnem elfeledtem. Magam: Köszönöm kérdésem megvagyok! Valóban régen láthatott, Maga: ki szintúgy én vagyok. Én: Hát igen! Ritkán nézek manapság tükörbe, Nem mintha bajom lenne belőle, De szemtől szembe magammal: Hátrább kissé az agarakkal!! Magam: Netán fél … Olvass tovább

CSAK KACAT VOLTAM

Összes megtekintés: 108 

Összes megtekintés: 108  CSAK KACAT VOLTAM Csak kacat voltam teremtőm kezében, Néhanap babrált rajtam, javítgatott, Kis fényt keresett bennem, a setétben, Aztán mégis feladta, és eldobott. Csak kacat voltam teremtőm kezében, Most a sarokban, sorstársakkal vagyok, Együtt keressük a fényt, a setétben, S együtt álmodunk: sok kacat csillagot. Budatétény 2020. március 25.