Tóth Györgyné Összes megtekintés: 112
Összes megtekintés: 112 Gyerekkorom óta kedvenc tartózkodási helyem a konyha, szerettem sütni, főzni, új, számomra ismeretlen dolgokat kipróbálni, annak ellenére, hogy ahhoz a korosztályhoz tartozom, aki köretként csak a krumplit, rizst, nokedlit (galuskát) ismert. Féltve őrzöm nagyanyáink receptjeit, készítem el a hagyományos ételeket, de szívesen használom az új alapanyagokat. Az egyik vasárnapi ebédhez, úgy döntöttem készítek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 86
Összes megtekintés: 86 Elindúlt húsvéti nyúl, tudja merre a tyúkól, mikor a tyúk elaludt, a fészekből kipakolt. Hazavitte fészkébe, bemártotta festékbe, hátizsákba berakta, de elvinni nem tudta. Nem mondták, hogy járvány van, járni lehet, csak maszkban, éjszaka sem osonhat, nem szegi meg tilalmat. Mind megmaradt a tojás, zsákban maradt egy rakás, mit csináljon most vele? Hegyet … Olvass tovább
Összes megtekintés: 130
Összes megtekintés: 130 Kihalt utcán búsan kóborol a szél, Bimbózó rügyeknek rég múltról mesél. Kihalt utcákon, csak szellemek járnak, Élők bezárva szabadságra vágynak. Dúlnak a harcok, a végét nem tudjuk, Erős az ellenség, bár mi nem látjuk. Kórházak megteltek, szállnak sóhajok, Fájdalmas kín között elhaló hangok. Visszakaphatjuk régi életünket, Vendégül láthatjuk kedveseinket? A bezárt ajtók megnyílnak … Olvass tovább
Összes megtekintés: 112
Összes megtekintés: 112 A kert kétféle arcáról szeretnek írni, először talán a szebbik oldaláról szólnék, mennyi örömöt nyújt, tavasztól a fagyokokig, a hóvirágtól a krizantémig, sok színben pompázó dísznövényekkel örvendeztet meg, elbűvölő illatot áraszt a jácint, a szegfű, a háttérben rozmaring bokor, kacsintgat a mellette futó klemátiszra. Az ablakban virágládákban muskátli integet csodás virágjaival. A kert … Olvass tovább
Összes megtekintés: 160
Összes megtekintés: 160 Hópelyhek szállnak, Jégvirág az ablakon, Dér csillan a fán. * Fagyos reggelen Didereg a hóvirág, Dermed a lélek. * Zord szürke felhők, Szél szárnyán tova szállnak, Jeges fény mosolyog. * Lágy szellő suhan, Füledbe halkan súgja, Lesz még szép tavasz
Összes megtekintés: 70
Összes megtekintés: 70 Felnőttek sokszor azt gondoljuk a gyerekek, önfeledten játszanak, nem figyelnek a vitáinkra, ha hallanak valamit, azt úgysem értik hogy is értenék, hiszen kicsik még ahhoz, hogy eligazodjanak a világ dolgaiban. Ennek a hiedelemnek a cáfolata az alábbi eset. Az 1970 es évek elején történt, a kislány szüleivel tanyán lakott a nagyszülökkel. Az apa … Olvass tovább
Összes megtekintés: 92
Összes megtekintés: 92 Az idő kezdete óta, békésen el voltak egymás mellett a fény és az árnyék, A fény ragyogott csillogott, csodás színeket keltett életre. Az emberek szerették, mert tudták éltető ereje van, nélküle sivár és halott lenne a világ. Ő fényessége tudta, hogy minden élőlény rajong érte, még a növények is általa kelnek életre, a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 172
Összes megtekintés: 172 Téli álmot alszik a táj, Még dermedt a csend, szinte fáj. Fagyos a föld, a kert sivár, Az alvó világ fényre vár. Szürke felhőt kerget a szél, Hulló hó a télről mesél. Fagyott rögök közt hóvirág, Álmát őrzi egy rózsaág. Kis virág, küzd a hideggel, A zimankós fagyos téllel. Fehér ruháját felölti, Jön … Olvass tovább
Összes megtekintés: 154
Összes megtekintés: 154 Álomba merülve reszketnek a fák, Színes lombjukat régen lehullatták. Kopár ágak között hegedül a szél, Andalító dallamot zenél a szél. Ágakon jégkristály, fehér zúzmara, Az éj csipke fátylat borít a tájra. Lomha pelyhekben hullani kezd a hó, A didergő fákra, puha takaró. Megdermed a csend, mindenütt fehérség, Sűrű hóesésben, nem látszik az ég. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 189
Összes megtekintés: 189 Libben az szélben az éj sötét fátyla, Lassan elborít, a fájdalom árnya, Csillagok alszanak, álmot ígérnek. Függönyös ablakon néha benéznek. Szobákban fenyők, magányos emberek, Csillagszóró a fán, könnyek peregnek. Kihalt az asztal, ahol egykor ültek, Az ünnep estjének, együtt örültek. Távoli családhoz sóhajok szállnak, Érző szívekben, mind célba találnak. Zárt ajtók mögött is … Olvass tovább
Összes megtekintés: 140
Összes megtekintés: 140 Juditka élete első éveiben szüleivel, a nagyszülőknél lakott az ő tanyájukon, mikor iskolába ment akkor költöztek a városba. Korai éveiben megismert nagyon sok féle növényt a vadvirágokat, amit soha nem tépett le, csodálta a vadvirágos réten élő rovarokat, megtanulta, hogy csak nézni szabad, megfogni tilos, mert vagy őt bántják például a méhek, darazsak, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 124
Összes megtekintés: 124 Hó hullik táncoló Pelyhek szállnak Ősz szakállára. * Tél társa hópehely széllel táncol, viharral pörög * Tél hideg hajnalán pihe puha pelyhek táncolnak * Szél szárnyán hópelyhek, násztáncukat pörögve járják * Itt a tél, áll a bál, szél dalol, hópihe táncol.
Összes megtekintés: 134
Összes megtekintés: 134 Ködbe burkolózik, csendes a temető, Holtaknak nyughelyét nem zavarja élő. Már nem égnek gyertyák, sorban kialudtak, Szomorú koszorúk, lassan elhervadtak. Még az fényes Nap is eltünt az égboltról, Örök mosolya is lehervadt arcáról. Ledobta magáról bíborszín palástját, Felvette helyette, gyásznak sötét fátylát. Bánatát megőrzi, sötétben vándorol, Nem tudhatja senki, szívében mit gyászol. Tavasznak … Olvass tovább
Összes megtekintés: 124
Összes megtekintés: 124 Hatalmas tölgyfák, csendben siratják, ragyogó múltat, mikor virultak. Napfényben úsztak, esőre vártak, párat leheltek, vidáman éltek. Savas esőtől, száradva tőből, szomorú ágak hervatag gallyak Sóhajt az erdő, árva esendő, szép múltat őrzik, bús jövőt félik.
Összes megtekintés: 270
Összes megtekintés: 270 Csendben üldögél elázva, Várja éjnek átkos álma. Nagy fa árnya átölelte, Sír magában árva lelke. Ősz a ködbe burkolózik, Nyárfa lombja már lehullik. Vadgalambok összebújnak, Varjak élelemre vágynak. Vércse vijjog, ázva fázva, Alszik ő, a csendre vágyva. Álma édes, angyal ének, Óvja hóban és esőben. Várja hajnal érkezése, Pirkadatnak égi fénye. Ébredése oly … Olvass tovább
Összes megtekintés: 98
Összes megtekintés: 98 Láttam gyertya lángját, a széllel küzdeni, Sercegve pislogva, utolsót lobbanni. Vihar kerekedik, kioltja hirtelen, Megmarad utána, bánat a szívekben. Nem lobog a lángja, már kihalt a fénye, Fekete üresség, lett az örök léte. Virágok kinyílnak, koszorúba fonják, Frissen ásott földet gyorsan beborítják. A hajnal fényében, új gyertyák gyulladnak, Új életre kelve, lángolva lobognak. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 268
Összes megtekintés: 268 A fiatal éveimben történt , ha dolgozni menten, vagy a vásárolni, mindig ugyanaz volt az útvonalam. Kertes családi házak között , ahol a kiskertben virágok, amik tavasztól őszig a legváltozatosabb színekben díszítették az udvart, gyakran cserélgettünk, növény töveket, magokat. Nagyjából mindenki ismerte egymást. Ahogy sietve mentem, oda szaladt az egyik ház kapujához egy … Olvass tovább
Összes megtekintés: 133
Összes megtekintés: 133 Valamikor a régi falusi szokás szerint a lánynak készített stafírung része volt hat párna és két nagy dunna. Ezt az én anyám is gondosan elkészítette nekem, évekig gyűjtötte a libák tollazatát, ami megfelelő huzatban lett elhelyezve. Télen óvtak a hidegtől a jó meleg takarók, hűségesen őrizték álmunkat, mikor a közelünkben elkezdte működését egy … Olvass tovább
Összes megtekintés: 69
Összes megtekintés: 69 Elmentél Messzire szállt lelked egy téli viharban, Halk suttogó szélben hallgatom a hangod, Fodrozó felhőkben láthatom az arcod, Érzem jelenléted a nyíló virágban. Hulló hó pelyhek közt ragyog a két szemed, Fátylad csillagokból fonják a tündérek. Szeretet dallamát zengik az égiek, Az éj sötétjében, kinyújtod a kezed. Bimbózó virágon harmatcsepp lecsordul, Lágyan öntözgeted, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 81
Összes megtekintés: 81 Szálló pihe Galamb hátán ékeskedtem, amagasba így repültem, két szárnyával vitorlázott, tolla között szellő szántott. A távolban vércse vijjog, a pihém is belesajog, elkapta a galambomat, tépte róla a tollakat. Árva magány lett a sorsom, harmat áztatja a bolyhom, nap fényében megszáradok, kék ég alatt némán szállok, Egy kis madár megpillantott, a csőrével … Olvass tovább