Elmentél

Összes megtekintés: 75 

Összes megtekintés: 75  Elmentél Messzire szállt lelked egy téli viharban, Halk suttogó szélben hallgatom a hangod, Fodrozó felhőkben láthatom az arcod, Érzem jelenléted a nyíló virágban. Hulló hó pelyhek közt ragyog a két szemed, Fátylad csillagokból fonják a tündérek. Szeretet dallamát zengik az égiek, Az éj sötétjében, kinyújtod a kezed. Bimbózó virágon harmatcsepp lecsordul, Lágyan öntözgeted, … Olvass tovább

Szálló pihe

Összes megtekintés: 85 

Összes megtekintés: 85  Szálló pihe Galamb hátán ékeskedtem, amagasba így repültem, két szárnyával vitorlázott, tolla között szellő szántott. A távolban vércse vijjog, a pihém is belesajog, elkapta a galambomat, tépte róla a tollakat. Árva magány lett a sorsom, harmat áztatja a bolyhom, nap fényében megszáradok, kék ég alatt némán szállok, Egy kis madár megpillantott, a csőrével … Olvass tovább

Tollpihék

Összes megtekintés: 62 

Összes megtekintés: 62  Kendermagos kopasz tyúkom, Áll a szélben szárnyát rázza. Tolla repül messze szállva, „Nem lesz ruhám,! Óh fajdalom „ „Ázok – fázok, jön a hideg, Mi lesz velem meztelenül?” Búslakodik szüntelenül, Elbujdosik, úgy didereg. „Fáj a hátam, fáj a szárnyam, Apró tüskék kezdnek nőni, Olyan vagyok, mint a süni, Nem is érzem, tyúknak magam.” … Olvass tovább

Zarándok út

Összes megtekintés: 76 

Összes megtekintés: 76  Veronika egy csendes kisfaluban született, úgy 10 évvel a kiegyezés után, hatodik gyerekként érkezett a családba. Eleven vidám kislány volt. Érett a szilva a fán, neki fel kellett mászni, mert a magasban, úgy gondolta mindig színesebb és édesebb a gyümölcs, csak arra nem számított, hogy a szilvafán, nagyon szúrós tüskék is vannak. Akkoriban … Olvass tovább

Összetört álmok 2 /2

Összes megtekintés: 63 

Összes megtekintés: 63  Összetört álmok 2/ 2 rész Aladár megdöbbent, mi lesz vele Sára nélkül, vagy inkább a vagyonos szülők nélkül, neki nincs semmije, a tisztviselői fizetéséből nem telne sokra, kénytelen volt könyörögni. – Drágám! Eszedbe ne jusson elhagyni, hiszen tudnod kell, hogy csak téged szeretlek, te vagy az életem! – Nem érdekel, nem tudnék veled … Olvass tovább

Összetört álmok 2 /1 rész

Összes megtekintés: 89 

Összes megtekintés: 89  Aladár és Sára fiatal házasok voltak, gyerek még nem volt, kettecskén éldegéltek egy régimódi városi bérház udvari lakásában. A férj kissé bohém, olyan aranyifjú volt, korábban habzsolta az életet. Amig az öröksége vészesen el nem kezdett csordogálni a kezéből. Ekkor úgy döntött meg kell házasodni! Jó eséllyel indult, jó vágású snájdig legény volt, … Olvass tovább

Szerelem a háborúban

Összes megtekintés: 117 

Összes megtekintés: 117  Dombok között békés csendben a világtól elzárt kis faluban, ahová meg a harangszó is ritkán jut el, csak ha a szél épp arra jár, élt Juliska, tűzről pattant szorgos dolgos fiatal lány. Par házzal arrébb lakott Péter a szüleivel, a két fiatal szerelmes lett egymásba, úgy éreztek egy életen át egymással fognak élni. … Olvass tovább

Csend és vihar 3

Összes megtekintés: 66 

Összes megtekintés: 66  Csend és vihar 3 Lelkemben mélységes csend ül, Fülembe lágy zene csendül. Hallom az eső koppanását, Szívem vad dobbanását. Könnyezve sír a fájdalom, Viharban elhal a dalom. Nem hallik más, csak mennydörgés, Haragos égi dübörgés. Égből sújtanak lángnyelvek, Vak sötétben fénylenek. Ablakon függöny meglibben Mélységes csend ül lelkemben.

Csend és vihar 2

Összes megtekintés: 173 

Összes megtekintés: 173  Csend és vihar 2 Csendben ülök szobámnak mélyén, Hold világít az éj sötétjén. Világban tombolnak viharok, Maszk takarja bánatos arcok. Ránk rontanak, támadók jönnek, Vihart kavarva némán ölnek. Béke zenéje, fülembe cseng Egyszer talán, visszatér a csend

Csend és vihar

Összes megtekintés: 105 

Összes megtekintés: 105  Csend és vihar Alszik a csend, szendereg álmosan, Ég puha fátyla, ráborul halkan. Virágos réteken lepke szálldos, A szellő elpihen, ő is álmos. Nap is fáradtan, sétál az égen, Madarak hallgatnak, csendes minden, Hallod szívednek halk dobbanását, A természet monoton zsongását. Huncut szellő, átsuhan a fákon, Ébredő zöld levél, táncot lejt az ágon. … Olvass tovább

A bor

Összes megtekintés: 92 

Összes megtekintés: 92  A bor Szőlőfürt, édes mosolygó, Színe, napfényben ragyogó, Sárga, piros, oly csábító, Íze a nyelven izgató. Szürettel jön a préselés, Pusztító, egyben születés, Mézédes fürtből must csorog Öreg hordóban fortyorog. Zajosan erjed sistereg, Majd lassan csendben szendereg, Pihen mint alvó oroszlán, Ébred élete hajnalán. Művész lesz ő, nagy alkotó, Kevés belőle gyógyító, Alkot, … Olvass tovább

Bodri kutya

Összes megtekintés: 71 

Összes megtekintés: 71  Bodri egy tanyán élt, családjával, mert ő a gazdait a magáénak érezte, tudta, hogy neki vigyázni, kell rájuk, mert néha olyan értelmetlen veszélyes dolgokat művelnek amit nem lehet kutya ésszel felfogni. Ott van például a kölyök, akit ők gyereknek hívnak, csetlik – botlik, esik – kel, nem tud rendesen járni sem, még a … Olvass tovább

Álmodj még

Összes megtekintés: 114 

Összes megtekintés: 114  Álmodj még Orgona szíve ha megdobban, Gyertyának fénye ha fellobban, Hegedűn a vonó táncot jár, Levegőben száll az illatár. Szólj hozzám akkor még csendesen, Csókold meg arcomat könnyesen, Fogd meg a kezemet kedvesem, Legyen örök ez a szerelem. Ködön át ha vágtat sötétség, Legbelül maradjon fényesség, Tartsd nyitva lelkednek kapuját, Halld meg a … Olvass tovább

Hull a levél

Összes megtekintés: 92 

Összes megtekintés: 92  Hull a levél Múló idő, hulló levél, Messze sodor az őszi szél, Napnak fénye fest színesre, Pörögsz forogsz szél zenére. Felrepülhetsz a magasba, Mégis visszahullsz a porba, Szülő anyád aludni tér, Fagyos szél, mély álmot ígér. Fák alatt a zörgő szőnyeg, Áztatja az őszi felleg, Összelapul eggyé válik, Avar sírban mind elporlik.

Reménytelen szerelem

Összes megtekintés: 110 

Összes megtekintés: 110  Szőlőhegyi kicsiny házban élt Ibolya a családjával, szüleivel, két bátyjával, szegénységben, de békességben. A fiúk nyáron dolgoztak a földön, télen az erdőn fát vágtak. Ibolya, a szőke szépség kék szemével, termetével, elbűvölő jelenség volt. Azt remélte a családja, ha itt az idő férjhez adják, nem is gazdag, nincs hozomány, de becsülete és szépsége, … Olvass tovább

Hosszú út 21.

Összes megtekintés: 148 

Összes megtekintés: 148  Kipihenték magukat, Sebastian kérdezte kedvesét. – Te tudod ki árult el, jelentett fel hamisan vádolva? – Igen tudom, Juan volt. – mondta Dolóresz. – Ezt te honnan tudod? Juan a testvérem, nem lehetett olyan elvetemült, hogy ezt tegye velem? – Pontosan tudom, hogy történt, a halála előtt elmondta. Mikor téged elhurcoltak, nagyon elkeseredtem, … Olvass tovább

Hosszú út 20.

Összes megtekintés: 83 

Összes megtekintés: 83  Az első otthon töltött boldog éjszaka után első útja Benedettóhoz vezetett, elhívta egy közös kirándulásra a környéken. Meghitt beszélgetés folyt köztük, apa fia egymásra talált, sokat beszélgettek. Másnap Sebastian kereste Mariót, hogy megmutassa birodalmát neki, gondolta kilovagolnak, de csak később talált rá mikor a palota távolabbi zugából meghallotta az ismerős hangokat, Márió lágyan … Olvass tovább

Hosszú út 19.

Összes megtekintés: 89 

Összes megtekintés: 89  Mikor Márió ereje kezdett visszatérni, úgy érezte bírja a tempót, elindultak, a tengerparton. Nem akartak nagy feltünést kelteni, bár a megjelenésük már eleve elég érdekes volt. Ment egy nagy ember, egy kis emberrel, Júnóval, Csillaggal és Kerberosszal. Márió tervezte meg a programot, végül is ő volt valami művész féle, aki mindenhez értett amit … Olvass tovább

Hosszú út 18.

Összes megtekintés: 63 

Összes megtekintés: 63  Elköszöntek, mentek tovább, Sebastian elgondolkodott azon miket vendéglátójuk mondott. Az emberek sokszínűségén töprengett, milyen ez a világ, hisz akinek van kincse, vagyona, képes minden gonoszságra, mindig többet akar, ha kell öl, gyilkol és ármánykodik a hatalomért. Aki szegény, még a kevés betevő falatot is megosztja, és békességben él a világgal és a lelkiismeretével. … Olvass tovább

Hosszú út 17.

Összes megtekintés: 84 

Összes megtekintés: 84  Reggel elindultak, a következő kis falu felé, szépen zöldellő rétet szelt ketté az út. A Nap már lassan kúszott felfelé az égbolton, körülöttük a fű közt tarka réti virágok nyíltak, lepkék szálldostak pompázatosan szép szárnyaikat lebegtetve, méhek zümmögésétől zsongott a levegő. Fejük felett madarak csivitelve szálltak rovarokra vadásztak, kissé távolabb egy magányos házikó … Olvass tovább