Utak

Lábaim elfáradtak, nem visznek tovább. Leülök a fűre megpihenni. A víz látványa mindig megnyugtat. A szél szeszélyétől függve, apró, alig észrevehető, nyugodt, pici hullámokat rajzolva, vagy dühösen, haragosan, hatalmas tarajokat, fodrokat görgetve, újra és újra jönnek szembe, s ütköznek a terméskővel kirakott partnak. A tó soha nem adja fel, pedig nincs választás számára, csak egyfelé … Olvass tovább

Házasság harminc felett

Kilépve a látszerész üzletből máris kétségei támadtak, hogy a széles választékból valóban a számára legelőnyösebb fazont választotta-e? Mindegy! Úgyis öregíti, úgysem áll jól, senkinek sem fog tetszeni – kesergett. Gyalogosan lépdelt a forgalmas utcán, a szembejövők pillantásából próbált következtetni kinézetére, egy-egy üzlet előtt meg is állt, hogy a kirakat üvegében szemügyre vehesse arcát. – Na, … Olvass tovább

Hála

A várva várt tavaszi napsütés csalogatta a gyerekeket a szabadba. Kirajzottak, mint a méhek a kaptárból, repkedtek meggondolatlanul. Előkerültek a biciklik, labdák, ugráló kötelek, ilyenkor szokott előfordulni velük a legtöbb baleset. Azon a lágyan simogató, március végi napon, a vidám zsongástól hangos parkban is megtörtént a baj. Márti éppen egy újabb kupac bizonylatot készített maga … Olvass tovább

Sikeres vállalkozás

Legszívesebben leültem volna a bevásárló központ mellett valamelyik padra, olyan szépen sütött a Nap. Szinte nem is lépkedtem, hanem lebegtem. „Pont ilyenkor kell vásárolnom, ahelyett, hogy legalább sétálhatnék egyet. Mindig csak sietni, hajtani a verklit, nehogy megálljon” – dohogtam magamban. Fájó szívvel léptem be a verőfényből a hatalmas épületbe. Ahogy az első emeletre értem, meghökkentem. … Olvass tovább

Ne higgy a szemednek!

Az ilyen „partik” mindig fontos részét képezték a beetetésnek. Az ötcsillagos szálloda első emeleti tárgyalóterme zsúfolásig megtelt. Az első sorokban a nagymenők ültek, mögöttük a középkategória, hátul és leghátul a vegyes összetételű újoncok. Ők különböző elképzelésekkel, reményekkel, vagy éppen reménytelenül érkeztek. Sokakat közülük rokona, barátja, ismerőse hozott magával, megmutatni, hogyan váltak néhányan milliomossá, megpróbálva elhitetni … Olvass tovább

Szellem a palackban – Második történet

Az idő – régi rossz szokása szerint – szaladt, rohant. Már megint este lesz, mire hazaér, csóválta fejét elégedetlenül Gábor. A határidős munkának készen kellett lennie. Csodálatos módon minden remekül haladt, s két számítás között valaki mintha megsúgta volna neki, nehogy megfeledkezzék róla, ez a nap nem a szürkék sokaságába tartozik. Persze, mire végre kilépett … Olvass tovább

Gizi néni

A metróállomáson vegyes korosztályból tevődött össze az utazóközönség. A hajnali első szerelvényre vártak. Ismerős, fáradt, megtört, álmos arcok. Szinte naponta ugyanazok az emberek utaztak, a négy óra harminc perckor érkező járművel. Többen mosolyogva köszöntek, ugyanabba a kocsiba szálltak, ülőhelyet szorítottak egymásnak. Ez kedélyesnek tűnt egy budapesti lakosnak, aki ilyesmivel például, hogy „idegenek” üdvözlik egymást, csak … Olvass tovább

Elszakadás 3/3

Reggel már csak néhány holmit kellett összepakolni, vitték a fiúkat nagyszüleikhez, a faluba. Kicsi koruktól fogva sokat nyaraltak Annuséknál, akik mindig féltő gondoskodással vették körül őket és persze nagy-nagy szeretettel. Sándor a munkahelyére is bevitte büszkeségeit, két fiú unokáját. Még az egyik öreg traktorra is felültette a lurkókat, s irányítva a nagykerekű, zajos járművet, kicsit … Olvass tovább

Elszakadás 3/2

– Csókolom a kezeit! – köszönt Sándor, s a virágot átnyújtva valóban kezet csókolt a háziasszonynak, aki kissé kelletlenül húzódozott az udvarias gesztus elől. – Szervusz! Sándor ugye? Emese már mesélt rólatok – nyújtotta jobbját kézfogásra Károly. Sándor örült a közvetlen hangnak, örömmel fogott kezet. Az asszonyok is kezdték méregetni egymást, Zsuzsa szólalt meg elsőnek: … Olvass tovább

Vigyázó szemek

„… Kell ott fenn egy ország Mely talán ránk is vár Kell ott fenn egy ország Amit senki nem talál Kell ott fenn egy ország Mely bárkit átölel Kell ott fenn egy ország Amit sosem rontunk el…” Dusán Mindig könnybe lábad a szemem, ha meghallom ezt, a lelket hasogató, dalt. Nem szégyellem, hogy férfi létemre … Olvass tovább

Találkozás – HARMADIK TÖRTÉNET

Egy pillanat alatt történt, a sejtelmes, csöndes éjszakában. A nylon függöny fogott tüzet, aztán az ágy fakerete, a parketta, de úgy szaladt felfelé a láng, mint az éhező vad, aki védtelen prédára lelt. Falta a tetőt, recsegve, kettétörve zuhantak le az izzó gerendák, borzalom, rettenet mindenütt. A fullasztó, sűrű füst beléjük fojtotta a sikoltást, jajkiáltást, … Olvass tovább

Elszakadás 3/1

A pici falu egyetlen szilárd talajú, főútján megállt a távolsági busz. A közeli téesz felől érkezett, munkából hazafelé igyekvő emberek, főleg férfiak szálltak le róla. Nyáron, dologidőben nem számított, hogy éppen szombat van, menni kellett, mert a mezőgazdaság nem hagyott szabadnapot. Napbarnított arcok, fáradt tekintetek, feltűrt ingujjak alól lógó, munkában megizmosodott karok sodródtak egymás mellett, … Olvass tovább

Lenvirág utca 47.

(Bátyámnak) Az iskolai nyári szünet első napjaiban, ragyogó napsütésre ébredtek a környék lakói. A város széli utca végénél kezdődő szántóföldeken beszemesedett a finom zsenge, borsó, piroslott a zöld levelek között az érett paradicsom. A két sovány lurkó is odatartott, kicsit megdézsmálni a termelőszövetkezet gondosan művelt terméseit. Szőke fejük, sápadt, néhány pöttynyi szeplővel csibészessé varázsolt arcukban, … Olvass tovább

Letörölt babakönnyek (Nővéremnek)

Semmi nem utalt arra, hogy bármi baja lenne. Aznap reggel is csak rossz közérzettel ébredt. Később belázasodott, s időről-időre egy éles nyilallás jelentkezett a gyomorszája tájékán. Mintha egy hegyes kést szúrtak volna bele. Házi munkával telt a nap, ahogy három és fél hónapja folyamatosan, mióta megszületett kislánya. Délután magasabbra szökött fel a láza, elszállt az … Olvass tovább

Különös kapcsolat

Napok óta leste a postást, mikor végre meglátta, hogy lassít a biciklivel, ahogy elhalad az ablak előtt. Szaladt ki, sietve írta alá a kerítésnél a levél átvételét. Minél előbb ki akarta bontani. Gyorsan elköszönt, igyekezett vissza a lakásba. Türelmetlenül feltépte a borítékot és elkezdte laponként nézegetni a vaskos iratot. Aztán kissé lehiggadva letette az asztalra … Olvass tovább

Nyári zápor

A kempingbe érve alig várták, hogy lepakoljanak és irány a víz. Harmincnyolc fokos hőségben izzadtak a városban napok óta. Este úgy döntöttek, hogy leruccannak a Velencei tóhoz. Zsuzsa tudta, hogy Tamás véletlenül találkozhat az apjával, közös ismerőstől hallották, hogy minden évben itt tölti az egész nyarat. Nem is lepődött meg, mikor később lángosért állt sorba … Olvass tovább

A varjak magyarul kárognak

A három öregúrral minden reggel szoktam találkozni. Ők is kutyát sétáltatnak, s közben persze beszélgetnek. Biztos vagyok benne, hogy már régóta ezzel a szertartással indulnak a napjaik, szembetűnő az összhang közöttük. – Good morning! – üdvözölnek szinte egyszerre. – Good morning! – viszonzom köszönésüket, majd a pórázra kell figyelnem, nehogy a kutya a folyópartnak ezen … Olvass tovább

A hős

Az elhanyagolt külsejű fiú észrevétlenül próbált kiosonni a lépcsőházból. A konyhában azonban már legalább fél éve kitört a felső ablak üvege, a huzattól becsapódott a bejárati ajtó, mielőtt halkan becsukhatta volna. A kellemetlen zajtól megriadva, sietve lépett ki az utcára. A ház a huszonnegyedik kerület büszkesége, a város egyik legszebb parkja közelében állt, arrafelé vette … Olvass tovább

Édesanyám trilógiája

A titokzatos látogató A kórterem csendjét csak Édesanyám gyötrelmes légzésének ütemes sípolása törte meg. A másik öt beteg türelmesen pihent, nyitott, vagy csukott szemmel feküdt ágyában. Még Éva néni is ledőlt egy kicsit, ami ritkaságnak számított. Őt az éltette, hogy segített betegtársainak, kinek vizet vitt az ágyához, kit megetetett, hiszen az ápolónő sokszor nem győzte … Olvass tovább

Mese a fenyőfáról

A piac melletti kis téren már árulták a fenyőfákat. Néhány szebbet, nagyobbat, terebélyesebbet talpba helyezett az árus, hogy jobban lássák az emberek. Elhaladva mellettük meg is nézték a járókelők a kínálatot, egy-egy megjegyzést fűztek a látottakhoz. – Hű, de szép az a magas ott. Mennyibe kerül? – kérdezte egy asszony, aki a piac felől érkezett, … Olvass tovább