Betegségem

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  Mint a gebe, sovány vagyok, testemen csontgumók nagyok. Vékony, száraz bőr takarja, hús egy deka nincsen rajta. lekaparta a betegség, jaj, nincsen már sok segítség. Ne próbálj meg belém csípni, soha nem fog sikerülni. Gyenge lettem, mint a nádszál, könnyen lekaszál a halál. Fáj a testem, sír a lelkem, ne vigasztalj, nem igénylem.

Fény és árnyék

Összes megtekintés: 32 

Összes megtekintés: 32  Fény és árnyék egység és ellentét. Fény nélkül nem tudnánk élni, a valóságot észrevenni. Legyen világosság! mondta a Teremtő, az égitesteket – mint fényforrásokat az élőlényeknek ajándékozta Ő. Fő fényforrás a Nap, világít, sugárzik, meleget ad. A fény ragyog, gyönyörködtet, tűzijátékot is ölthet. Fényes a tűz, lángol, éget, nélküle nem lenne élet. ” … Olvass tovább

Kerestelek – eltűntél

Összes megtekintés: 68 

Összes megtekintés: 68  Miért van az, hogy éle van a kőnek, miért van az, hogy visszanézni fáj, miért van, hogy gyakran összekoccan két egymás felé nyújtózó faág? Próbáltam én is rálelni az útra, ahonnan jöttél, mely hozzád vezet, de a fények fellegekbe bújtak, kérdéseimre nem jött felelet. Eltűntél a szél kavarta porban, veled együtt messze tűnt … Olvass tovább

Eladó az egész világ

Összes megtekintés: 42 

Összes megtekintés: 42  Eladó az egész világ Mennyi a vételi ára? Nem túl drága? Azt mondják, végtelen, fel sem fogja az értelem. Sok isten birtokolja, bérbe adta, égitestek ragyognak rajta, mint ékkövek, fénylenek. Napok, holdak, bolygók keringenek, energiát, anyagot jeleznek. Az emberek felfedeznek ebből egy keveset, kérkednek, rengeteget költenek, minek? Felesleges! Itt születtünk, itt halunk meg, … Olvass tovább

Színvilág

Összes megtekintés: 48 

Összes megtekintés: 48  Színvilág Az ember szeme csodákra képes, meglátja a színekben a szépet. A természet elemei színesek, a művészet felhasználja, leképezi ezeket. Érzelmeket, hangulatot keltenek. Zöld a remény, piros a vér, sárga az irigység, a barna szín a komorság, a fekete gyász, hófehér a tisztaság, kék a szelíd biztatás, unalmas a szürke. A színeket egyesítve … Olvass tovább

A szüzesség mint erkölcsi és társadalmi érték

Összes megtekintés: 86 

Összes megtekintés: 86  A szüzesség mint erkölcsi érték A vallások lényege az istenhit. A hit az élet lényegbe vágó feltétele. Ez adja a reményt, a bizalmat, az akaraterőt tevékenységünkhöz. Az isten/ek/  – egyistenhit, és sokistenhit –  a vallások eszközei, az emberek támaszai. Halhatatlanok és mindenhatók. Tiszteljük őket és tiszteletünket különféle szertartásokkal fejezzük ki. Ezeket a vallásos … Olvass tovább

Vélemények helyett hallgass!

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  Vélemények születése Hírekből szerzek nyersanyagokat, fejemben főnek a gondolatok. Fűszerezem tapasztalatokkal, óvatosan kavargatom, okkal, kockázatos nyilvánossá tenni, van esélyem büntetést szenvedni. “Vétkesek közt cinkos, aki néma”, aki kiált, lázíthat is néha, aki lázít, büntetik, hazugságot elhiszik. Tanácsomat fogadd meg inkább, hallgasd el az igazságok titkát!

A fogadalom

Összes megtekintés: 28 

Összes megtekintés: 28  A fogadalom önmagunknak tett ígéret, nem nyilvános, nem titkos, személyes. Végrehajtandó feladat, kell hozzá szándék és akarat. Gyakori, hogy szándék marad, mert nincs elég erős akarat. A szándék és fogadalom ismételhető, vagy helyette más kereshető. Az ígéret másnak, például családnak, barátnak születhet szeretetből, érdekből, üzletből. Gyakran nem teljesül, bocsánatot kérünk, és minden rendbe … Olvass tovább

A szerelmes lepedő

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  Meztelen és szép a nő, szerelmes a lepedő.. Epekedik, ám hiába, a nő most barátját várja… Bársonyos bőr illatától árad az ágyon a mámor… Heves vágytól szétfeszülten elterül a lepedő., de a rég várt ifjú jő. Összefonódnak a testek, lihegnek és nyögdécselnek, nem számít a lepedő! Szeretne ő is ölelni, de éppen csak … Olvass tovább

Első napom története: Tizenharmadik történet: Az első nap emléke

Összes megtekintés: 90 

Összes megtekintés: 90  Az érettségi után egy kereskedelmi vállalatnál számlázóként egyhangúan teltek napjaim. A múlt században egy jelentős kedvezmény volt, hogy a kitűnő érettségivel felvételi vizsga nélkül felvettek volna bármelyik egyetemre. Gyerekkori álmom volt, hogy tanár legyek, mint apám volt. mégsem éltem ezzel a kedvezménnyel, mert nagyon szerelmes voltam, és szerettem volna férjhez menni első nagy … Olvass tovább

Öltözékek

Összes megtekintés: 26 

Összes megtekintés: 26  Ha hideg van, vacogunk, forróságban izzadunk. Ruhánkkal védekezünk, öltözünk vagy vetkőzünk. Könnyebb az állatok dolga, a madárnak szárnya, tolla négylábúaknak sok szőre, elefántnak vastag bőre. Gyapjú, szőr, bőr a mi ruhánk, állatok halála után / árán!/

Férfi női eszményképe

Összes megtekintés: 28 

Összes megtekintés: 28  Olyan nő kellene nekem, aki karcsú, telt keblekkel. haja fekete és selymes, fogsora szép, egészséges, divatos az öltözete, de ne én fizessek én érte. Legyen mosolygó és kedves, éjjel-nappal engedelmes Ne vitatkozzon ő velem, de mindig kedvemre tegyen. Ne akarjon nejem lenni, gyereket se nekem szülni, a sírását nem tűrhetem, de én akár … Olvass tovább

Itt a tél

Összes megtekintés: 16 

Összes megtekintés: 16  téli erdőn hósapka, csipkés jégcsap csüng rajta. szürke égből szüntelen hull a könnyű hópehely. Reggel minden zúzmarás, ablakunkon jégvirág. Az évszak sem régi már, a fehér tél csupa sár, nemcsak az idő hideg, a lélek is didereg.

Karácsonyi emlékeim

Összes megtekintés: 92 

Összes megtekintés: 92  Az első emlékezetes karácsonyom négyéves koromra tekint vissza. Akkor még hittem a Jézuskában…és ez finom, szívet melegítő érzés volt. Öten laktunk egy két-szoba konyhás komfort nélküli lakásban – nagyszüleim, özvegy anyám , én és anyám menyasszony húga. Erzsi néném vőlegénye egy sváb származású szakácsnő balkézről született egyetlen fia… akit igényes, művelt anyja taníttatott … Olvass tovább

Az utolsó órák

Összes megtekintés: 22 

Összes megtekintés: 22  Tudom, haldoklom… szökik belőlem az élet. tétova léptek, árnyékos fények… bárhova nézek, félek… vacogva várom valaki lásson. járjon velem védelmezzen, vezessen, végezzen helyettem ellenségemmel, edzett erővel, ha kell, essen el értem felemelem, átölelem. tétován lépek, árnyékom fényes, oda se nézek, végzek… halálos harcom utolsó arcom hatalom holt tetemem, lelkem felül felrepül nem tétova, … Olvass tovább

Őrzőangyalod leszek

Összes megtekintés: 122 

Összes megtekintés: 122  Belém bújt az ördög, felfalta lelkemet, lélek nélkül testem csak hitvány hústömeg. Halálom megváltott, menekül az ördög, ami jó volt bennem, hozzád visszapörgött. Testetlenül lelkem angyalszárnyon lebeg, felülről vigyázza kedvesem léptedet. Kire angyal vigyáz, nem éri baleset, földi életében, míg él , boldog lehet. Hozzád visszatérni többé már nem tudok, ezért leszek most … Olvass tovább

Irodalmi portálokról / véleményem /

Összes megtekintés: 204 

Összes megtekintés: 204  Úgy hozta a véletlen, hogy a férjem a gyógyszertár reklámcédulái között rábukkant egy pályázati felhívásra, amit egy gyógyszergyártó cég tett közzé fájdalomcsillapító készítményének reklámozása céljából, tekintélyes jutalmat is kilátásba helyezve a tíz legjobb helyezettnek /de lehet, hogy száznak, már nem emlékszem/ – nem is lényeges. Mivel éppen megkaptam ezt az unokáimtól leselejtezett gépet, … Olvass tovább

Angyalszárnyakon száll most a gondolat

Összes megtekintés: 42 

Összes megtekintés: 42  Angyalszárnyakon szállnak a gondolatok, akár a madarak, szabadok. A szó elszáll, az írás megmarad, felelősség minden szavad. Hatalmával a beszédnek élhetsz, hódíthatsz, uszíthatsz, félhetsz. A gondolat agyunk ékessége, terveket szülő készsége. Terveink tettekben testet öltve változást hoznak a földre. Rajtunk is múlik, mit hoz a jövő, virágzó kert vagy temető. Mindig van választás, … Olvass tovább

Orvosokról vélemény

Összes megtekintés: 46 

Összes megtekintés: 46  Orvosokról – véleményem, tapasztalatom Orvosokról szólok A második világháború előtt születtem, szegényes sorban éltünk egy nagyváros külső kerületében. Ott telt el gyermekkorom, de a német megszállás után falura menekültünk. A bombázások idején a félelem, a nélkülözés határozta meg sorsunkat. Életben maradtunk és újra kezdtük nélkülöző életünket fagyoskodva fűtetlen lakásban, éhezve, sok vad gyümölccsel … Olvass tovább