Kelemen Bata Mária Csendes májusi hajnalon a Ferihegyi Repülőtér egyes terminálján néztük végig unokámmal hogyan ébred a Nap. Miként változik az égbolt színe. Unokahúgomat vittük ki a repülőtérre, amíg ő intézte a felszálláshoz szükséges papírokat, mi nézelődtünk. Fölmentünk a terminál teraszára. Lenyűgöző látvány tárult elénk, a hajnali napkelte. Még félhomály borította az égboltot. De, mesze távol, ahol úgy … Olvass tovább
Hajnal Követi az éjt a hajnal. Szépen, lassan, semmi zajjal. Átkarolja az égboltot, így hoz el egy újabb napot. Búcsúztatja az éjszakát, köszönti a napsugarát. friss harmatban mosakodik, lágy szellővel törölközik. Pici fény az ablakomon beszűrődik hűs hajnalon. Szobán falán lebeg, táncol, könnyen, lazán, mint egy fátyol. Az öreg Nap szorgoskodik, lábujjhegyre ágaskodik. Sugarait följebb … Olvass tovább
Nyári szél Perzselő sugárral tűz le a Nap. Természet szinte levegőt sem kap. Enyhítő szélre vágyódik nagyon nem bírja tovább a tűző napon. Hűs szélről csak álmodik aléltan míg a Nap játszik vele kacéran. Kósza útján lebeg a nyári szél halkan, susogva jár, s lágyan zenél. Tekereg a fáradt, lankadt tájon leveleket táncoltat a fákon. … Olvass tovább
Tomi és Timi a gimnázium udvarán pillantották meg egymást először. Szinte azonnal lángra lobbant a szívük. Ahogy mondani szokás: ;Szerelem első látásra; Tomi első évfordulójuk alkalmából megajándékozta szerelmét egy karlánccal. Természetesen ugyanolyat vásárolt magának is. Nem drágát, csak egyszerűt, de nem is az érték számított, hanem az érzés. Amikor átadta imádott kedvesének így szólt: – … Olvass tovább
Ajándék Adni, kapni, jó érzés egyaránt. Ha tiszta szívből tesszük, igazán. Ajándéknak szeretet az ágya, beteljesül szív és lélek vágya. Lelkünkben megterem az akarat. Másokért tenni nemes feladat. Ez pénzben nem mérhető ajándék nem kell hozzá más, csak a jó szándék. A szép virág ajándék a kertnek, zsenge, zöld fű, a tarka mezőnek. A napfény, … Olvass tovább
December hatodikán reggelre megjött a Mikulás. Nagy izgalommal szedtem ki a csizmámból az ajándékokat. Az egyikben: mikuláscsomag, mogyoró, füge, dió, alma, és csokimikulás lapult. A másikban pedig egy csomag. Gyorsan kibontottam. Meglepődtem, mert ruhaanyagot és egy levelet tartalmazott. Nyolc éves lévén nem jelentett gondot az olvasás. Így kezdődött: ;Kedves Marika! Ezt a csomagot a nagymamád … Olvass tovább
Elfogadom Utazom az idő szekerén, sodródva az élet mezején. Kanyargós, úttalan utakon tör előre kopott fogatom. Tavasz volt életem kezdetén. Madárdal szólt a fák tetején. Majd jött a mézédes, forró nyár. de hamar elment, most máshol jár. Haladok tovább az utamon, kissé már fázom a kocsimon. Falevelet hord az őszi szél, talán, hamarosan itt a … Olvass tovább
Kedves naplóm Bőrkötésű kedves, öreg, naplóm. Te tudod csak milyen volt a sorsom. Örömben, bánatban, velem voltál, olykor ha kellett megvigasztaltál. Benned rejlik kitől kaptam bókot, vagy épp az első ügyetlen csókot. Majd később mikor szerelmes lettem, első voltál kinek elmeséltem. Te voltál az igaz hű barátom. Életutam soraidon látom. Őrzöd most is sorra a … Olvass tovább
Ez a történet nem tartozik a kedves emlékeim közé, de igen elevenen él bennem. Nem voltam kitűnő tanuló felkészületlenül nem mentem sohasem az iskolába. Így elégtelen feleletem, sem dolgozatom nem volt. Mégis a kereskedelmi Iskola II. osztályában sikerült hatalmas egyest szereznem! Néhány lány előszeretettel lógott a tornaóráról, egészségügyi felmentés címén. Ők fenn maradtak a tanteremben, … Olvass tovább
Vinni tovább Vinni kell, amit a sors ránk rakott. Akár örömet, avagy bánatot. Tovább tűrni az elcsorbult csodát, elviselni a tornyosult hibát. Vinni kell tovább, ami összegyűlt. Lelkünk legmélye összetört, s kihűlt. Ha csizmánk szárán a latyak benéz. Ragadó sárból kitörni nehéz. Örök teher a kereszt hátunkon. Méltósággal cipeljük utunkon. Vinni tovább: múltat, jelet, jövőt. … Olvass tovább
Mit várok az új évtől Újult erőt, egészséget, boldogságot, békésséget, egyetértést, szeretetet, tűnjenek el zord fellegek! Tele kamrát, ételt, italt, házam sosem legyen kihalt! Bánat messze elkerüljön, de az öröm hozzám jöjjön! Legyenek új munkahelyek! Dolgozzanak az emberek. A viszálynak legyen vége, jöjjön el a VILÁGBÉKE! Ez az újév áldott legyen! Mindenkinek, nemcsak Nekem! Ilyen … Olvass tovább
Őszi vágy A lángolóvágy elcsitult. fénye halovány, megfakult. Mára csak szunnyadó parázs, megtört, az oly csodás varázs. Régen forrón izzott, égett. Helyére szeretet lépett. Néhanapján visszanézek, előjönnek emlékképek. A gondolat száll, elrepít, sok régi emlék felhevít. Elnézem alvó páromat. Suttogom halkan vágyamat. A sorsod összeforrt velem. Fogd mindig kérlek, a kezem! Kopogtat az ősz csendesen. … Olvass tovább
Panka szerette, ha nagymamája megy érte az óvodába. Sétáltak egész úton beszélgettek főleg Panka, folyton fecsegett. Mindig volt mondandója. Ősz végét jelezte a naptár. Egyre hűvösebb levegő érkezett. Közeledett a karácsony. Most is, mint máskor a kislány megosztotta mamájával mi történt aznap az óvodában. Mondókája közben megpillantotta a fényárban úszó áruházat. Felkiáltott: – Nézd csak … Olvass tovább
Készülődés Szép karácsony lassan eljő, gyülekezik sok hófelhő. Hó dunnát rak: hegyre, völgyre, készülődik az ünnepre. Fehér ruhát ölt föl a táj, csillog rajta hűs hókristály. Napsugárban megfürödve, mint drágakő fényes kedve. Érkezik a várt karácsony. Asztalon a friss kalácsom. Míg fenyőfát öltöztetek, Jézuskához énekelek. Szent karácsonynak éjjelén, elvarázsol az égi fény. Jelzi Jézus születését, … Olvass tovább
Bosszantó esetet éltünk át a családommal. Tilosban parkoltunk igaz egy kórház előtt, de a tábla nem volt látható, rá nőttek a faágak. Így egyáltalán nem látszott. Nem csak mi voltunk az áldozatok a mellettünk lévő kocsik is. Az eset után azt kívántam: Még álmomba se jöjjön vissza! Nem így történt. Sajnos újra átéltem álmaim fonatán. … Olvass tovább
Kedves emlékeim Alföldi tanyákon születtem rég. Emlékeim őrzöm: szívem mélyén. Gondolatom oly sokszor arra jár, elmegyek még egyszer oda, – talán. Emlékszem még öreg iskolámra, Fönn a falon petróleumlámpa. Hosszú padsorok, öntöttvaskályha. katedra, asztal, fekete tábla. Emlékszem gyönyörű délibábra. Eső után színes szivárványra. Fehérre meszelt vályog tanyákra. Holdfényes, csillagos, éjszakákra. Emlékszem a sok fecskemadárra, csiviteltek … Olvass tovább
A Nagy – Alföld tanyavilágában töltöttem gyermekéveimet. Sok emléket őrzök a szívemben többek között ezt a vasárnapot is, amikor félelmetes, vad vihar tombolt a piros cserepes tanyák fölött. Gyönyörű napsütéses vasárnap köszöntött ránk. Anyukám hajnalban kelt, reggelre hókiflivel lepte meg a családot. Megkért, menjek át a nagyszüleimhez vigyek nekik is egy tányérral. Útközben éreztem, hogy … Olvass tovább
Esőcseppek Dühös szél fut át a tájon. Esőcsepp csillog a fákon. Ágak között koncert készül, dallamot ráz szüntelenül. Hullanak az esőcseppek. “Lábuk nyomán” vizes pettyek. “ Széllel lebben vízszoknyájuk, felgyorsulva járják táncuk. Szaporodnak, egyre több hull, cseppek tánca biz nem csitul. Ölbe kapja az erős szél, gyenge kis csepp titkon remél. Végül lecsordul a földre, … Olvass tovább
A legszínesebb évszkunk az ősz, éppen ezért nagyon kedvelem. Gyakran kiülök az udvarra, figyelemmel kísérem a változást a fák lombjain. Ha felbukkan a zöld lombsátrak között egy – egy sárgászöld falevél az már biztos az ősz jele. Majd napról – napra egyre több követi, míg végül sárga ruhát ölt a fa magára. De nem mindegyik … Olvass tovább
Őszi falevél Levél sóhajt fönn az ágon: De, szép is volt még a nyáron! Ma ősz szele jár a tájon, tekereg a lombos fákon. Egyre érzi már a vesztét. Gyötri a szél bágyadt testét. Csipkésszélén sárga festék, ruhát vált a kies környék. Sebes szél, nem tanakodik. Falombjába furakodik. Cibálja, s eliramodik, gyenge levél kapaszkodik. Zizeg, … Olvass tovább