Melinda Mészárosné Szuda Az eltűnt kakaska A vörös ravaszka,az a surranó róka, Ő bíz,betért a tyúkólba, meg is tetszett neki a fehér kakas s hupsz, hóna alá vette,és sietve magával vitte! Rémült volt a kakaska, nem tudta mitévő legyen, kukorékoljon,vagy maradjon e csendben? Szaladt vele a lompos farkú róka, mert neki ,a kakas hús igen jó volna! Kerítéske … Olvass tovább
Feltámadás napján,a kis falu,kis harangja csendült, s a harang toronyból két galamb fel repült. Zendült a harang,giling galang, zöld virágmező,fel feltörő föld Jézusunk ekkor a mennybe ment föl!
Veréb Panna ének órát tart, kottát olvasnak a kis csibék, de megjött a katica a kis csibész! Ő nem szeret énekelni, csak repked, és az ének tanártól retteg! Pedig nem is olyan rémes, kotta tartón a kotta füzet, kottát olvasva énekelnek a csibék,de a hóvirágon meg már elbújt a kis csibész katica,s csendben az órát … Olvass tovább
A kis nyulacska és rókuci. Jó barátok lettek, majd skolába mentek, s a rétre is együtt jártak, rókuci és nyulacska, párban jártak! Várják már húsvéti ünnepet, tojást is festenek, mellé még kalácsot,s meghívnak minden erdeit barátot! Locsolkodni fognak, azt tervezik,s esznek majd sonkát,és a csípős tormát,kalács tortát. Piros tojás minden locsolónak adnak,ma senki el nem … Olvass tovább
Ott voltam, ott ültem, megszóltak, kigyüttem! Mit keres ő itt, Istenhez minek gyütt! Hová ült, nem szabad, kijelölt helyen ül itt mindenki, ideült, odaül, minek gyütt!” Istenem, mennyi bántás ért a Te házadban, láttad s hallottad, lenéztek, bántottak, de én veled maradtam, ahogyan Te is velem, hiszen születésem óta fogod a kezem. Nincs nap s … Olvass tovább
Az erdő szélén volt egy tanya, ott lakott a liba mama. Volt két kicsi liba lánya, s ott éltek egy liba házban. Házukat a gazdától kapták, számlával tele rakták, s inkább volt liba ól. Kis libáim,hol vagyok? Liba mama szólt. Itt vagyunk,nézd mama ,hát ő meg kicsoda? S a kicsi füles nyuszit nézték,aki már majdnem … Olvass tovább
Egy kotorékban a szavannán, megszületett hiéna Tóbiás. Volt hat testvére,de ő mindig mérges s éhes volt. Hiéna mama,hiába etette, ő mindig az ételt a többiek elől elvette,majd pedig a testvérkéit is elverte. Vicsorított a szájával,már jó, hogy nem harapott,na és sosem viselt kalapot! Tekintete folyton csak haragos! Egyszer aztán valakit meg is harapott,de akkor végleg … Olvass tovább
Az erdő szélén volt egy tanya, ott lakott a liba mama. Volt két kicsi liba lánya, s ott éltek egy liba házban. Házukat a gazdától kapták, számlával tele rakták, s inkább volt liba ól. Kis libáim,hol vagyok? Liba mama szólt. Itt vagyunk,nézd mama ,hát ő meg kicsoda? S a kicsi füles nyuszit nézték,aki már majdnem … Olvass tovább
Kevés hó még akadt,de ami meg maradt, már az is olvadásnak indult,s selymes fűpázsit növekedett a megérkező tavasszal. Medve mama olyan mélyen aludt,még a téli álmát aludta, de kis mackója a fejét kidugta, s beleszagolt a tavaszba. Látta ugyan,hogy még olvad a hó,de olyan melegen sütött a Nap,hogy ez nagyon kellemes volt a kis mackónak. … Olvass tovább
Lábad nehéz,juj és fáj, de hisz hetven éves lettél már! Hát bizony hetven, nem pedig negyven,s nem is vagy Betmen. Itt vagyunk mi ketten,s hetvenkedhetsz ezzel, innen már nincs lejjebb,lassan ballagunk feljebb,pár év és eljön a száz!
Tíz éves lett a róka lány, s róka mama szülinapi partit csinál! Meghívja a mókust ,rigót,őzikét s a kis sünt,aki a borz lánnyal jön! Róka papa eközben egy papírba valamit csomagol,róka mama sütit süt,s délutánra a Nap is ki süt! Majd a nagy tölgyfa alatt várja őket a szülinapi sok finom falat! Megjöttek a barátok,csinos … Olvass tovább
Most még fagyos föld alatt szunnyad tulipánhagymád, hogy tavasszal hólé itatta, vízcsepptől életre kelve, kihajts zöld száradon, gyönyörű piros tulipánom! Hogy virulni tudj kiskertnek talaján, elhozván a tavasz langymelegét, csodás tulipán, ha látlak, tudom, a tavasz így veled szép,kerek egész!
Versem.: Egy toll, amit MÁRCIUS-nak hívtak Zoltán és Március jó barátok voltak, minden nap rajzoltak. Március az iskola táskában egy tolltartóban lakott. Zoltán elővette Márciust,s helyesírást tanultak,majd jött a számtan óra,s Március kivont meg össze adott. Annyi fehér lapot teleírtak, de Március legjobban a rajz órát szerette, ekkor biciklit rajzolt , meg fát s hegyeket. … Olvass tovább
Parányi kis hegedű,egy aprócska vonóval,sünike őt, kezébe veszi, s a nagy erdei fa alatt,ez a kis sünike, olyan szépen szólaltatja meg, hogy amikor a dallam felszáll, csodásan hajladozik minden fűszál! Varjak repülnek a nagy erdei fa ágára, most nem kárognak, szépen s csendben a hegedű hangját hallgatják,sünike csak húzza és húzza az aprócska vonót, olyan … Olvass tovább
Fák sűrűjében,patakocska csobogása mellett ,az öreg medve mama már ébren volt,barlangját rég elhagyta,már készül a tavaszra. Tisztáson,az erdőben nárcisz bújt ki, a nap sugarai csalták elő őket,s medve mama cserépbe ültetett párat, ekkor a kis veréb rázta meg a havas ágat. Nagyon olvadt az utolsó hó,kis mókus mosdani ment a patakra,a nyuszika is követte őt,de … Olvass tovább
Eljött a gombácska szülinapja, díszbe is öltözött a kalapja. Csupa fehér pöttyös s piros színen, csigácska csoszog,kezében pipacs lobog. Nini,a pipacs is pöttyes,az olyan mint a mák,amit a csigácska ad át. De szép virág,örült a kicsi gomba, el is pirult az arca,azon nyomba. Boldog születésnapot te pöttyös gomba,mondta a csigácska, s a pipacsot oda is … Olvass tovább
Az olvadó tavaszi hóban apró lábnyom van,de kihez is tartoznak ezek a nyomok, a Napocska nyomoz. Egyre magasabbra kúszik az égen,s ekkor megakad a szeme,két verében,nyírfa ágán ülnek,s valaminek örülnek. Á, megvan, örül már a Napocska, kis röfi meg medvécske,ott fut a réten, gyönyörű szép tavaszi virággal a kezében. Lassan eltűnnek a lábnyomok, úgy olvad … Olvass tovább
Alig mocorgott még, amikor a tanyára került,Lindácska kapta ,neki szánták. Jó Füles leszel a háznál,libát ,kacsát őrző,mondta a gazda. Hűséges barátja Lindának, együtt kint sétálnak,nől is szépen a Füles. Nyár végére igazi nagy házőrző lett belőle,aki mindenre kíváncsi. Ha Lindácska hintázik,Füles rögtön szalad,s ő is huppan a hintára. De megkergette már a gúnárt is meg … Olvass tovább
Adhatok neked egy puszit, kérdezte Marci nyúl a Panka nyulat. Egy erdei padon ültek,a Valentin napot ünnepelték. Panka nyúl,szégyenlősen össze tette a kezét,gondolkodott, aztán meg engedte Marci nyúlnak , hogy puszit adjon az arcára. Aztán Marci nyúl,még piros szívet is adott Panka nyúlnak, barátságuk jeléül,a szívecske persze, csoki volt, aminek nagyon örült Panka. Tudod Panka,mondta … Olvass tovább
Már olvadt a hó,épp hogy csak volt belőle, madarak szálltak a madár etetőbe. Fehér foltos cica, nagyon kíváncsi volt, messziről leste,mit esznek ott fent a fán. Gondolta ,felmászik és hátha finom az az étel,egy próbát megér, hátha jobb mint az egér. Csipkebogyó fára kellett, hogy másszon,ott lógott az etető egy vékony fa ágon. Kapaszkodott,mászott ,már … Olvass tovább