Melinda Mészárosné Szuda Olyan kíváncsi volt a világra, s minden szép virágra,hogy kimerészkedett az erdőből s a nap sugarait csodálta! Igen soványka kisróka, barna tappancsaival egy fatörzsre ült,s a rét szépségeiben gyönyörködött, eközben őt a nap cirolgatta! Május tavasz lévén, minden most éledezett, gyönyörű virágok, csodás rét,s a kisróka rajtra kész! Merész létére,benéz a rét szélére, házak,kertek,s lombok, … Olvass tovább
Piros csőrük csattogón összeér, gólya lány és gólya fiú szerelmes. Villanypózna tetején,gondos , takaros fészek,a szerelmes gólyák de szépek! S ahogy két szempár összenéz, gólya papa s gólya mama lesznek, tojást költenek, gyönyörű fiókájuk a tavasz varázslatos csodája! Két hűséges madár,az égi elemekkel vív csatát,de gólya mama, kitárt szárnyával védi s óvja, a fehér tojásból … Olvass tovább
A kis tavacska az őzet oda csalta, fűzfa ága igen csalfa! Kizöldült az erdő,eső zúdult oda, nem volt,s lett tavacska! Egyik fűzfán bagoly ül, de nem fütyül, szemével élesen figyel! Figyel bizony,egy pockot a fűben, ekkor dobbant az őz, menekül a pocok, s a fűzfa ága ide-oda hajladoz! Kortyol az őz ,az eső adta tóból, … Olvass tovább
Csak harapta és harapta, karjára csurgott a leve, de a kis mosómedve,oly édesen ette! Nagyon sokat falatozott belőle, igencsak megnőtt a pocakja,le is ül ,s egy fának dőlt! A kis mosómedve úgy kidőlt, de az utolsó szem cseresznyét nem adta, gondolta, kicsit vár s felfalja! Aztán beszélt a pocakjához, hogy is nőtt ekkorára,s mitől is … Olvass tovább
A mókus mesélte, ő látta, az erdőben egy fa odvában, törpe egérke él, egymagában! A bagoly is mondta,ő este megleste, ahogy törpe egérke kijött a fa odvaból, s bizony nagyon picurka! De olyan fürge ám, csak úgy szalad, hozza viszi a magvakat, eliszkol a róka elől, s fut fel a fára, ott a kismadár várja! … Olvass tovább
Öreg tónak partján, kidőlt s elkorhadt fán, magányosan ül egy lány! Távolba mernek a gondolatai, lelke oly tiszta,mint a víz, s csip-csip, jött két veréb! Kezében apró magvakat tartogat,de még a távolt csodálja, ekkor megüti fülét a veréb csipogása! Még vet pár pillantást a rózsaszín buzogány virágra, s a poharából vet pár magot, s szeme … Olvass tovább
Öreg tónak partján, kidőlt s elkorhadt fán, magányosan ül egy lány! Távolba mernek a gondolatai, lelke oly tiszta,mint a víz, s csip-csip, jött két veréb! Kezében apró magvakat tartogat,de még a távolt csodálja, ekkor megüti fülét a veréb csipogása! Még vet pár pillantást a rózsaszín buzogány virágra, s a poharából vet pár magot, s szeme … Olvass tovább
Gémes kúttal ellátott tanyán, apró kacsaitató, vagy inkább tavacska a gúnárok részére. Búzavetés hajladozik a tanya mögött,őszi vetés nemsokára beérik,s majd megcséplik! Ej ,de készül már a koraőszi szántás,János bácsi befogta a két ökröt,Bözsit meg Ferkót! Hejhó,s ők zobszó nélkül húzzák, friss szénát ettek, aztán a mezőre így mentek, János bácsi henceg! A két régi … Olvass tovább
Kicsi szőke haját simítva apa leguggol, hatalmas karját kitárva apró kisfiát szorosan a karja bezárja! Ha tudná, felfalná őket a szeretet, mert ahogy apa téged szeretett, az a fénykép nem hazudik! S ez így van rendjén, a lélek csendjén a béke honol, apa s fiú köteléke igen szoros!
Sára a kis víziló, nagyon okos,gitárt kapott, s vele nagy zenét csapott! Minden hangjegyet ismert, olvasta a kottát,s hangosan dalolt, csak úgy szállt a dallam! Énekelt, s az állatkerti állatok boldogan hallgatták, a gitár csupa dallamot ontott! Sára a kis víziló, zenebonát csinált,nézte őt a zsiráf,ő is kapott gitárt! Aztán együtt énekeltek, s szépen szállt … Olvass tovább
Lassan az utolsó hóréteg is elolvadt, s a medve barlangba langyos meleg áradt, s a fán,csiripelő kismadarak hangja szállt, medve mama barlangjába. Oly édesen aludtak a pici bocsok, medve mama mocorog,érzi a tavasz illatát, s közben mancsával öleli bocsát át, s kezdődik az új világ! Már nem fagyos a táj,langyos meleg , a rigó is … Olvass tovább
Nagyon szép farmon lakott Rozi a tyúk, liba,kacsa,röfi na és a gúnár Bözsi,is ott lakott! Rozi tyúk sokat kapirgál a farmon, minden kukacot megevett,s csipedte a füvet,kotkodácsolt is eleget! Most is éppen kapirgál, amikor egy kőbe botlott,s majdnem el is botlott! Jaj,mi ez,mondta! Úgy fáj a kapirgálós lába,jaj, hogy megy így majd a tyúk bálba, … Olvass tovább
Hideg tavasz sokáig volt ravasz, kedves nyár, csupa meleg járjon át! Köszöntelek Június, nyarunk első hónapja, legyen minden embernek jó meleg holnapja! Cseperegjen néha, az eső lába, had érezze a növény mennek a bálba. Eső után süssön a Nap, mert a gazda Augusztusban búzát arat! De maradjunk nálad, kedves Június, az ébredő napban a madárdal … Olvass tovább
Marci és anyáék útra keltek, s a kis tónál sátrat vertek. Nagyon szép volt ott a tisztás, a halak is a tó vizét itták. Marci rögtön halászni akart, elővette a pecabotját,kukacot akasztott rá,hogy legyen kapás, s belógatta a vízbe. Meg is lepődött nagyon, mert horogra akart egy hal, aztán kettő,s még három, s lassan megtelt … Olvass tovább
Nagyapó és nagyanyó ,már kora tavasszal a kertbe ment,hogy elvesse a sok magot,de a kert gazos. Szólt is nagyapónak,kapálni kell, s ekkor egy kis kukacka ,nini, bújik fel. Kukac Jancsi a neve. Nagyapó szóba elegyedik vele, panaszkodik neki, milyen sok gaz volt a kertbe,de ő rendbe tette! Mostmár vethet a nagyanyó mindenféle magvat,s itt a … Olvass tovább
Naplementére ébrednek, s innentől hajnalig éberek! Békazenét játszanak egész éjjel, száll a hangjuk szerte- széjjel! Tóparti tisztáson gyűlnek össze, száll s szóll a daluk, nem félnek tőlük a Daruk, van egy fővezér karmester béka,a Géza! Ő dirigál,hogy is húzzák a békazenét,hogy mindenki egyszerre húzza,de jaj,elszakad a béka Feri gitár húrja! Géza béka karmester ekkor, oda … Olvass tovább
Kiscicát kapott Emma, nagy gonddal viseli sorsát, de nem ad neki tortát! Még egérhusit sem eszik ez a cica, akinek a neve Mica. Emmával együtt játszik, ő bíz,a fára nem mászik! Barna copfos kislány az Emma,pillangókkal hintázik, s akkor a cica,az ölébe mászik, gyermeknapi boldogság, vidámság és móka,anyához mennek egy csókra! Hiszen ,öröm s boldogság … Olvass tovább
Korea s Magyarország népe együtt küzdött érte, s mit sors lehúzott a mélybe, angyalok vittek fel az égbe! Szomorú tragédia a szíveket tépte, de sok, sok ember mindent megtett érte! Áradó Duna hullámain mélybe mentek érte, szomorú sors, mi az itt hagyottakat tépte! 2019. május 29., A szörnyű tragédia emlékére.
Mese Papa oroszlán és oroszlán mama, nem a szavanán,egy zöld részén éltek, kavicsos hegyi gyönyörű tájon, ahol még virágok is nőttek, óriási szabad terület,amin fenyvesek is állnak, êpp ilyen kell a kis oroszlán királynak! Első tavasza ez neki,mindenre rácsodálkozik,a szelíd kis oroszlán, szülei nagyon félve nézik,s úgy féltik,de olyan merész,a virágok közé veti magát,s azok … Olvass tovább
Ember hallod? Én a béke vagyok, engedj be, mert itt akarok lenni! Süket vagy ember? Mondom békével jöttem, s az egész világ ura akarok lenni. Megijed az ember! Mit akarsz? A világ ura? Te? Egy béke nevű szó? Hát hogy is ne! Na még mit nem! S a béke azóta csak egy ideiglenes remény. Egy … Olvass tovább