Pirkadat

Pirkadat Vörös szavakat dobál a szél, A Nap felkel a horizont szélén. Olyan, mint az ég alján a fény, S a gépben az acél. A lelkem ilyenkor hazatér, Míg gondolatom az origóhoz ér. Pirkadatkor feltámad a lét, A hajnal nyújtózik, s a végén Mindig minden visszatér. Székesfehérvár, 2020. november 27. Elbert Anita

Búzavirág

Búzavirág Az eget öltöd magadra, Égkékje olvad szavadba, Elmúlik a menny pillanata, S marad a por és hamu százada. Egy búzavirág a metafora, Hasonlata az égbolt garmadája, Olyan a szívem, akár egy patak, Előre néz, akár egy színdarab. S amikor a pillanat elakad, Következik egy új gondolat. Székesfehérvár, 2020. november 26. Elbert Anita

A máglyán

A máglyán Vigyázban állok a szó határán, Keresztet vetve a jelentés halálán. Bíbor színek hajolgatását találván, Bitorolva egy tölgyfa testének magányát. A parázsló, izzó szenek barázdáján A tűz bölcsőjének éjszakáján, Elfeledem a csend hallgatását, Olybá válva, akár egy szivárvány. A tűz perzseli a bőrt a bitófán, Hamuvá válva a gályán Szemeket őrző nász. Székesfehérvár, 2020. … Olvass tovább

Mese-tan

A mesének van egy nagyon bonyolult folyamata, amely az imaginációval áll szoros kapcsolatban. Minden mese a fiktívből indul ki, és a perszonális valósághoz jut el. Először a mesét olvasó tudja, hogy nem reális a szöveg, de megélésekor ez megfordul, és saját realitássá válik.  Maga az olvasó a képzelet világába kerül, egy olyan mintha–valóságba, ahol azt … Olvass tovább

Az oppozíció morfológiája

Az oppozíció és az ellentét bár egymással ekvivalens fogalmaknak tűnnek, mégis kizárják egymást. Az ellentét érzelemből és tudattalan hibából tevődik össze. Míg az oppozíció értelemből és tudattalan hibából áll. Vagyis: az ellentét emocionális, míg az oppozíció racionális természetű. Az ellentét egy viszony, az oppozíció pedig egy állapot. Az ellentét ugyanis érzékenyen kiválasztja azokat az elemeket, … Olvass tovább

A jelölő elhalasztásának problémája

Egy jól ismert nyelvelméleti paradigma, hogy a jelölő miként viselkedik. Tudattalan értelemben a jelölő egy adott szimbolikus momentum képviselője. A jelölő a tudattalanban vizuális természettel bír. Maga a jelölő önmagára reflektál vissza, amikor egy vektoriális kivetüléssel az árnyék lesz egyfajta eltolódása. Így a vektor fogja irányítani a reakciót. A jelölő elhalasztása időben fog realizálni. Ez … Olvass tovább

A kompetenciafejlesztés

A kompetencia képesség és készség egyesítése. A képesség az öröklötten hozott lehetőség, amely gyakorlással készséggé alakítható át. Az ember nem tehet arról, hogy milyen képességei, avagy tehetségei vannak. A képesség arra utal, hogy vannak verbális, vizuális, auditív megformálású lehetőségek, amelyek kibontakoztatásra várnak. A tehetség ellenben konkrét képesség: nem csupán a zene, mint képesség van megadva, … Olvass tovább

A fokalizáció rendszertana

Háromfajta fokalizáció létezik: a lineáris (nézőpont), az alineáris (látásmód), és a szuperlineáris látószög. A nézőpont mindig egyetlen fókuszú, vagyis: egy általános nézés konglomerátumába illik. A látásmód már a nézőpont deformációja. Ez azt jelenti, hogy a látásmód már detektálás, rögzítés és megértés. Ez a tudatos nézőpont fókusza. Illetve a látószög több fókusszal rendelkezik, egyetlen pillanatban több … Olvass tovább

A fényképek misztifikációja

Amit eddig a fényképekről tudott az emberiség, kevés információt rejtenek magukba. A fényképnek ugyanis aurája van, ez egy vékony energiamező, amely kiárad arra, aki a fényképet nézi. Ezenkívül ez az aura kiszélesítve hozzákapcsolódik a kozmosz morfogenetikus mezőjéhez, így a hatás, amelyet az ember megél, emanálódik. A fénykép szinte életre kel, amikor mustrálgatják, a hangoltság az, … Olvass tovább

A vizuális és a verbális kultúra

Az idők kezdete előtt a vizuális kultúra volt az elsődleges. Ez azt jelentette, hogy mindent a szemnek hittek. Elkövetkeztek ezt követően a könyvnyomtatások. Az első nyomtatott könyv a Biblia volt. Talán ennek rovására már nem az élő példamutatás lett a primer tanítási módszer, hanem az olvasásra helyezték a legfőbb hangsúlyt. Manapság, aki könyvet, vagy újságot … Olvass tovább

A témázás metamorfózisa

Az ember egy párbeszéd alkalmával több stratégiát vállalhat. Az új témák felhozásának rendszerét, a téma folytatólagosságának fenntartását, vagy a hangerő kontextusát, mely a másik fél letarolásával áll kapcsolatban. Igazából sok embernek nem a beszéd témaváltozatossága kedvező, hanem az, hogy a szó által felülkerekedjen a másik félen. A témázásnál a témák cseréje a másik félnek azért … Olvass tovább

Átlátszó felületek

Az embert jobban érdeklik az átlátszó felületek, mint a színesek, ugyanis az átlátszókba belelátnak, a színeseknél pedig titok marad a benne lévő érték. Az emberek az átlátszó felületnél megsemmisítik a felületet, ugyanis felfüggesztődik annak létjogosultsága. Hasonlóképpen, mint a szemüveg, viselője egy idő után átlát a lencsén, és az teljesen megszűnik számára létezni. Az átlátszó felület … Olvass tovább

A filmek genezise

Minden film alapja: a történet. A kulminatív pontok a nézők érdeklődését fokozzák, és magának a filmnek cselekményességi erejét növelik. Minden néző az izgalmat keresi, olyatén módon azonosulva a film történetével, hogy szinte adott pillanatban megszünteti a környezetet, és csak a filmért él. A film ezen kizáró politikája arra utal, hogy a film cselekménye előrehaladó, vagy … Olvass tovább

Haiku lánc

Haiku–lánc Összekulcsolja Hó kezét a szél, mintha Most ébredne fel. * A lélek karja Megöleli a testet, Havas hajnalon. ** Elszunnyad a hó A föld ajkain, mélyre Bukva jégnyelve. ** Dadog a szív, Mikor összekoccan a Lét és az érzés. ** Deres a világ, Jégkoponyába zárva Jelenvalóság. Székesfehérvár, 2019. január 5. Elbert Anita

Elrejtettség és feltártság

Mai esszémben lét fogalmat fogok górcső alá venni. Az egyik az elrejtettség, a másik meg a feltártság. Az elrejtettséghez a hiány fogalma járul. Valami olyan, ami volt, de már nincs. A feltártsághoz pedig a valami rendelhető, a jelen kontextusában. Az elrejtettség valamije múlt időben tematizálandó. Elrejteni annyi, mint semmissé tenni a valamit, mégis megőrizni valahol … Olvass tovább

Az ünnepek módszertana

Az ünnep ideje a csend, és a béke panoptikuma. Amíg az ember a mindennapok sodrásában van, észre sem veszi a teremtő csendet. Mindenki rohan, ugyanis gyorsuló idő az emberek osztályrésze. Ám, ha valaki lelassítaná az időt, az is rendellenes volna. Meg kell állni az arany középúton, és az időt úgy elfogadni, ahogy van. Az ünnepek … Olvass tovább

Az áldás teóriája

A világban két erő küzd egymással, az egyik a világos oldal, a másik pedig a sötét. A jó és a rossz elnevezés már minősítés. Ontológiai értelemben a világosság harcol a sötétséggel. Az etika szekunder jellege szerint van jó és rossz. Az áldás a Teremtő ajándéka az embernek. Voltaképpen az áldással szenteli meg az embert az … Olvass tovább

Átölelem Istenanyát

Átölelem Istenanyát Álmomban a mennyben jártam, Puha, kék felhőbe zártan, Az élet fájára másztam, Mikor a lélekre találtam. Rozsdás szívem a vágyam, Szeretetre találtan, Remény a nyájam, Kristályvirágban. Futok a tudás nyomában, Megérint a múlt szele magában, Halk ütem sodrásában Azúrkék holdvilágban. Székesfehérvár, 2019. január 11.