Elbert Anita A róka A mező mellett sétáltam Greggel. Messze egy vörös, mozgó állatot láttunk. Mondtam is, biztos egy kutya. Greg egy kicsit csóválta a fejét. Szerinte valamilyen más állat lehet. Közelebb értünk, és mindketten tudtuk, hogy egy rókával van dolgunk. Féltünk, hogy veszett–e, vagy sem. Már majdnem elmentünk mellette, amikor ráugrott Gregre, és meg akarta harapni. … Olvass tovább
Planetárium Ma úgy döntöttünk Greggel, hogy ellátogatunk a Planetáriumba. Nekem a csillagok is közelebbinek tűnnek itt, mint éjszaka az égbolton. De embere válogatja. Egy dolgot nem tudnak reprodukálni az űrvizsgálók, a valódi eget. Az égbolt több annál, minthogy kék. Sőt: nem is levegő. Az ég éterből áll. A kék szín maga az indikátor. Az éter … Olvass tovább
Egy üres helyre Buszon utaztam Greggel. Egymás mellett akartunk ülni. Pásztáztuk szemünkkel az üres helyeket. Volt elől is, meg középen is, és hátul is egy hely. De egymás mellett nem volt két üres hely. Úgy döntöttem, elől foglalok helyet. Greg mellettem állt. Majd a sofőr odakiáltotta nekünk, hogy mindenkinek ülnie kell, nem szabad állni. Greg … Olvass tovább
Állati Teniszmeccset néztem Greggel. Amatőr játékosok voltak a pályán. De úgy küzdöttek, mint az oroszlán. Én nem értem a teniszt, mármint a fogásokat azt látom, de az értelmét nem tudom kifürkészni. De a sportok nagy részével ez a helyzet. Mindenki győzni akar. Én nem akarok. Nem érdekes, hogy győzök, vagy veszítek, csak mozogni akarok egy … Olvass tovább
A mesebeli híd Nem is tudtam, hogy léteznek színes hidak. Kékben, zöldben, barnában már láttam. De minden színben nem. Sokkal vidámabb volt, mint egy egyszínű híd. Még a mesében sincsenek ilyen átkelők a két part között. A szigeteket a tenger választja el egymástól. A hidakat sokszor a szakadék, vagy egy folyó, illetve egy patak. Elaludtam … Olvass tovább
A hurrában Bowlingoztunk Greggel. Nehéz volt a golyó, olyan esetlenül állt a kezemben. Megcéloztam a bábukat. Greg azt mondta, hogy középre célozzak. Milyen nehéz volt a csuklómnak. Egy bábut sem találtam el. Elkeseredtem. A játékban sokkal jobban érzem a vereséget, mint az életben. Elcsüggedtem. Greg egy kecses mozdulattal lehengerelte az összes bábut. Ügyes volt. De … Olvass tovább
A hoppá Az emberek utálnak veszíteni. A háborúban, a játékban, és az életben. Greggel fát vágtunk. A kertünkben kiszáradt egy sárgabarackfa. Greg fűrészelte a törzsét. Én meg próbáltam tartani a koronáját. Nagyon vastag törzsű fa volt. Meg is repedt a közepe. Azt hiszem, teljesen kiszáradt. Nagyon finom volt a gyümölcse. Sajnáltam, hogy meghalt a fa. … Olvass tovább
A hoppá elengedése Sokan egész életükben keseregnek a veszteségeik miatt. Mindenki győzni akar. Volt egy nagy futóverseny a ligetben. A legjobb futók vonultak fel ott. Maratont teljesítettek. Én biztos nem állnék be közéjük. Még hat kilométert sem tudnék futni, nemhogy 42–öt. Volt három versenyző, aki nagyon akart nyerni. Rengeteget edzettek. Kétszer lefutották egy nap leforgása … Olvass tovább
Csak a most A pillanatra hajtom le fejemet, Körben állnak az emberek. Minden idő egy: a jelen, Ebben hordozom szekeremet. Megfogja a szél kezemet, S egy fa koronájára reppenek. Minden elszárad, az ecsetem, A semmit így lefestem. Melyben elbújik a most szőttese. Székesfehérvár, 2020. december 2.
Szürkület Szürke ruháját felöltötte az ég, Megsimogatva az emberek fejét, Dúdolja magában az élet zenéjét, Míg rá nem köszön a sötétség. Az ember gyökere a hit még. De ha a fákra borul az éj, A csend válik a mindenséggé. Székesfehérvár, 2020. november 28.
Pirkadat Vörös szavakat dobál a szél, A Nap felkel a horizont szélén. Olyan, mint az ég alján a fény, S a gépben az acél. A lelkem ilyenkor hazatér, Míg gondolatom az origóhoz ér. Pirkadatkor feltámad a lét, A hajnal nyújtózik, s a végén Mindig minden visszatér. Székesfehérvár, 2020. november 27. Elbert Anita
Búzavirág Az eget öltöd magadra, Égkékje olvad szavadba, Elmúlik a menny pillanata, S marad a por és hamu százada. Egy búzavirág a metafora, Hasonlata az égbolt garmadája, Olyan a szívem, akár egy patak, Előre néz, akár egy színdarab. S amikor a pillanat elakad, Következik egy új gondolat. Székesfehérvár, 2020. november 26. Elbert Anita
A máglyán Vigyázban állok a szó határán, Keresztet vetve a jelentés halálán. Bíbor színek hajolgatását találván, Bitorolva egy tölgyfa testének magányát. A parázsló, izzó szenek barázdáján A tűz bölcsőjének éjszakáján, Elfeledem a csend hallgatását, Olybá válva, akár egy szivárvány. A tűz perzseli a bőrt a bitófán, Hamuvá válva a gályán Szemeket őrző nász. Székesfehérvár, 2020. … Olvass tovább
A mesének van egy nagyon bonyolult folyamata, amely az imaginációval áll szoros kapcsolatban. Minden mese a fiktívből indul ki, és a perszonális valósághoz jut el. Először a mesét olvasó tudja, hogy nem reális a szöveg, de megélésekor ez megfordul, és saját realitássá válik. Maga az olvasó a képzelet világába kerül, egy olyan mintha–valóságba, ahol azt … Olvass tovább
Az oppozíció és az ellentét bár egymással ekvivalens fogalmaknak tűnnek, mégis kizárják egymást. Az ellentét érzelemből és tudattalan hibából tevődik össze. Míg az oppozíció értelemből és tudattalan hibából áll. Vagyis: az ellentét emocionális, míg az oppozíció racionális természetű. Az ellentét egy viszony, az oppozíció pedig egy állapot. Az ellentét ugyanis érzékenyen kiválasztja azokat az elemeket, … Olvass tovább
Egy jól ismert nyelvelméleti paradigma, hogy a jelölő miként viselkedik. Tudattalan értelemben a jelölő egy adott szimbolikus momentum képviselője. A jelölő a tudattalanban vizuális természettel bír. Maga a jelölő önmagára reflektál vissza, amikor egy vektoriális kivetüléssel az árnyék lesz egyfajta eltolódása. Így a vektor fogja irányítani a reakciót. A jelölő elhalasztása időben fog realizálni. Ez … Olvass tovább
A kompetencia képesség és készség egyesítése. A képesség az öröklötten hozott lehetőség, amely gyakorlással készséggé alakítható át. Az ember nem tehet arról, hogy milyen képességei, avagy tehetségei vannak. A képesség arra utal, hogy vannak verbális, vizuális, auditív megformálású lehetőségek, amelyek kibontakoztatásra várnak. A tehetség ellenben konkrét képesség: nem csupán a zene, mint képesség van megadva, … Olvass tovább
Háromfajta fokalizáció létezik: a lineáris (nézőpont), az alineáris (látásmód), és a szuperlineáris látószög. A nézőpont mindig egyetlen fókuszú, vagyis: egy általános nézés konglomerátumába illik. A látásmód már a nézőpont deformációja. Ez azt jelenti, hogy a látásmód már detektálás, rögzítés és megértés. Ez a tudatos nézőpont fókusza. Illetve a látószög több fókusszal rendelkezik, egyetlen pillanatban több … Olvass tovább
Amit eddig a fényképekről tudott az emberiség, kevés információt rejtenek magukba. A fényképnek ugyanis aurája van, ez egy vékony energiamező, amely kiárad arra, aki a fényképet nézi. Ezenkívül ez az aura kiszélesítve hozzákapcsolódik a kozmosz morfogenetikus mezőjéhez, így a hatás, amelyet az ember megél, emanálódik. A fénykép szinte életre kel, amikor mustrálgatják, a hangoltság az, … Olvass tovább
Az idők kezdete előtt a vizuális kultúra volt az elsődleges. Ez azt jelentette, hogy mindent a szemnek hittek. Elkövetkeztek ezt követően a könyvnyomtatások. Az első nyomtatott könyv a Biblia volt. Talán ennek rovására már nem az élő példamutatás lett a primer tanítási módszer, hanem az olvasásra helyezték a legfőbb hangsúlyt. Manapság, aki könyvet, vagy újságot … Olvass tovább