A szívem nyugalomra vágyik

A szívem nyugalomra vágyik Az én szívem nyugalomra vágyik, szenvedélye már régen ellobogott, észre sem vetted, hogy lelkem zokogott, szemeimből még szerelem sugárzik, érzéseim, mint tenger hullámzik, feltörő emlék fájdalmat okozott, az én szívem nyugalomra vágyik. Eljött az óra és el kellett válni, szenvedésem mosolyok rejtették, szivárványt is újra átfestették, menj tovább!- ne kezdj most … Olvass tovább

Visszatérés

Visszatérés Tétován álltam a meredek parton, kívántam ez a perc örökké tartson, midőn a hajnal fénymosollyal csábít, harmatcseppeket a kelő nap szárít, azúrkék ég simul tenger ölébe, vágyai úsznak messzeség ködébe. Halk morajlással üdvözöl a tenger, feddőn zúg, és én csak állok csendesen, emlékeket ébreszt balzsamos szellő, messziről követnek régmúlt esztendők, míg lépkedek a ködös, … Olvass tovább

A szerelmedért

A szerelmedért Hunyorgó csillagok az égi rónán, hold közeledik ezüstös hintóján, indigó éjben már fénycsókok gyúlnak, didergő felhőn fagyos könnyek kúsznak. Az égbolt ékes pompájában ragyog, aranylant szavával hívnak angyalok, megbűvölve állok nézve a csodát, megsimogatnám az ég lágy bársonyát. A legszebb csillagot lehoznám neked, gyöngyökké formálnék harmatcseppeket, ezüst hold sugara lenne a létrám, csillag-zuhatag … Olvass tovább

Ablak a múltba

Ablak a múltba Száz, vagy ezeréves is van talán, egy ódon épület a fák között, homok-kőfalán ücsörgő magány, titokzatos köddé sűrűsödött. Sétáim során hallani véltem, korhadó padlóba bújt kacagást, önkéntelen lelassult a léptem, pók szövögette a múlt fonalát. Fény csorog le a foltos üvegen, málló téglákon piheg az idő, kihűlt a ház, teste élettelen, emlékből … Olvass tovább

Amit adtál

Amit adtál Adtál nekem szeretetet, kedvességet, mosolygást, gyöngy voltál a tenyeremben, szemeimben borostyán. Tanítottál minden szépre, szíved értem dobogott, hitet adtál, ami éltet, ez volt az én templomom. Összeomló világomban, te voltál a napsugár, segítségért kiáltottam, reményt adni te tudtál. Minden szavad dallam nekem, lehet könny, vagy kacagás, áldást hintő drága kezed, nekem adta tavaszát. … Olvass tovább

Megbocsájtó szeretet

Megbocsájtó szeretet Keserves az út fel a Golgotáig, töviskoszorú alatt vérző sebek, olajfák susogása napnyugtáig, feltámadást hirdet az égi zene. Vajon begyógyul-e a seb valaha? – vagy már elmúlt a sajgó, mély fájdalom, és éled a hit rügyekből fakadva, míg angyalok szárnya védőn ránk hajol. Valaki itt jár szelíd, megbocsájtó, lelkével gazdagít porszemnyi létet, és … Olvass tovább

Érzékek tengerén

Érzékek tengerén Kóborolnak szótlan, lelket-csitítón angyalfelhők a végtelen kékségben, csend ölel ezernyi múló szépséget, bársony érintésük szívet gyógyító. A pillanatban némán száll az idő, békés nyugalmában megszűnik a zaj, felhőfodrokra száll gyöngyöző kacaj, sóhajok zenéje lelket érintő. Boldogtalan létben fájó csendesség, üvölt a lélek dúlt vágyak tengerén, sötét látomás csillagtalan éjben. Jéghideg világban megdermedt öröm, … Olvass tovább

Más volt az a tavasz

Más volt az a tavasz Hűs szellő suttogott, álmodó hajnalnak, napsugár bujdosott, hol rügyek pattantak. Ibolya illatán, tavaszi ébredés, szabadság villan át, tartva a fény felé. Azt a régi napot, dicsőség övezte, az ifjúság harcolt, győzelem követte. Hősies tettüket, magyar szívek rejtik, őrzik a nevüket, soha nem felejtik. Más volt az a tavasz, a szenvedély … Olvass tovább

Könyörtelen emlékek

Könyörtelen emlékek Esőcsepp gurul kopott köveken, sátrakba menekül ki él, és mozog, lelkesedésem még így is töretlen, miközben az eső hajamon csorog. Vízfüggöny lebeg az arcom előtt, ázottan, remegve várok egy jelre, és lám, oszlanak lassan a felhők, elfelejtett emlék éled bennem. Mézes-mázos szavak csapták be szívem, rossz tanácsot adtak hűtlen barátok, ezután kerültem őket … Olvass tovább

Újra éled

Újra éled Forró éjszakában jajdul a dal, zokogva száll, őrült szenvedéllyel, ósdi, fakult emlék még marasztal, örvénylő mélysége tele rettegéssel. Tudod lassítanod kellene már, szívedben alkonyodik,- elfáradtál, de felrémlik egy csillogó szempár, egy érzés melybe majdnem belehaltál. Közel vannak újra szép álmaid, átéled a szerelem mámorát, boldog vagy, s míg mélyülnek ráncaid, éj borítja rád … Olvass tovább

Eufória

Eufória Rólad álmodtam, szívem végre rád talált, szelíd vágyódás. * Reggeli mámor, boldog nevetéseink suta visszhangja. * Dobbanó szívünk lüktető ritmusára szerelem éled. * Ölelő karod szenvedélyek tengere, vágyakat ringat. * Nézlek csendesen, kéregető koldusként vágyok szívedre. * Hozzád simulva végtelen a pillanat; szívdobbanások. * Szívembe rejtve egyedül nekem ragyogsz, belém olvadtál. * Viráglevélre csillámló … Olvass tovább

Cirmi monológja a gazdihoz

Cirmi monológja a gazdihoz Haptákba állok most előtted, ne fitogtasd hát az erődet, akkor sem leszek alázatos, ahogy velem bánsz gyalázatos. Ki mondta,hogy te vagy a főnök? a parancsoddal nem törődök, előre megmondom,- karmolok, ki nem állhatom a zsarnokot. Keresd,hívd elő a kutyádat, ha félsz vedd elő a puskádat, őrző-védőként nem szolgálok, napozok inkább a … Olvass tovább

Az emlék a miénk maradt

Az emlék a miénk maradt Futva menekültem – csak el innen, egyre követtek felhő- tépte álmok, zaklatott lelkem vakon még hitte, hogy szerelmünkön nem foghat az átok. Könyörtelen sors mindig csak elvett, rejtőzködő démon vágyéhes csókja sötét, viharos éjeket nemzett, és én reszkettem erőtlenül, szótlan. Vártam, egyre csak vártam a percre, talán a holnap még … Olvass tovább

Hajszálnyi remény

Hajszálnyi remény Nézed a tükröt merőn, néma kérdésre nem felel, csak a szem beszél tágra – nyílva. Érzed, belül elvérzel, s a könnyek befelé folynak, jaj! – csak meg ne lássák, hogy sírsz, – mert úgysem érthetik. Naponta nézel farkasszemet a kórral, szívedbe mar a rettegés, lesz még nyarad, lesz még új tavaszod, – vagy … Olvass tovább

Szilveszteri illúzió

Szilveszteri illúzió Mitől is búcsúzunk így év végén, egy szám változik, a többi marad, megyünk tovább életünk ösvényén, magunkkal cipelve mi ránk-tapadt. Ki hát a hibás?- az év nem lehet, életet, sorsokat sem változtat, csillagokba írva a felelet, ember küzdj!- hogy ne lehess áldozat. Mégis itt marad a gond, és bánat, örömtelen, és sivár nappalok, … Olvass tovább

Neked, nektek kívánom…

Neked, nektek kívánom… Mit is kívánhatnék új év reggelén, mindenki élete legyen meseszép, igaz szeretet hangján szóljon a dal, utadon kísérjen, védjen őrangyal. Béke szálljon házadra, a világra, hited ,reményed legyen az imákban, mosolyodból gyógyír váljon a bajban, higgy a jó dolgokban, élj okosabban. Szívedbe rejtve álmaid, vágyaid, tudj megint újra gyerekként játszani, segíts ahol … Olvass tovább

Karácsony estéjén

Karácsony estéjén Hófehér selyembe öltözött a táj, jégcsipke tündököl fenyvesek hegyén, csillagok fényében aranyló bűbáj, hozzá szél komponál mennyei zenét. Angyali érintés szűzi tisztaság, szeretetről szól ma a születő fény, aranylón lobog az összes gyertyaláng, szívemben feléled újra a remény. Az éj kék bársonyán ragyogó csillag, régi karácsonyokba repít vissza, hallom messziről csilingelő hangod. Angyalharangként … Olvass tovább

Kellesz nekünk, karácsony!

Kellesz nekünk, karácsony! Kihalt utcákon pislákol a remény, feldíszített tereken csak szél zenél, hó sem esik, szürkén ásít a város, – én halkan kérdezem hol a karácsony? Ott van, nézd!- ott hol a szeretet nyílik, zárt ablakok mögött aranylón izzik, nem kell a pompa, elég a pillanat, melenget, izzik karácsony csillaga. Mézillatú szobákban mosoly ragyog, … Olvass tovább