A régi pad

Összes megtekintés: 16 

Összes megtekintés: 16  A régi pad Vérvörös alkonyban ősz gomolyog magányos padon bús emléknyomok, égbe szöknek kopár fák árnyai, rozsdás percek az idő szárnyai. Szitáló köd ezüst fátylat terít, a szenvedély újra hozzád repít, szél suttogja fülembe dallamát, lelkem érzi gyógyító balzsamát. Elfeledett múlt, és az ígéret követ álmokban, mint bús kísértet, elhaló sóhaj, régi vallomás, … Olvass tovább

Újra itt az ősz

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  Újra itt az ősz Rozsdafoltos leveleken, kristálypárás a lehelet, lombot színez égi festő, bíbort csillant őszi erdő. Bronzos barna avar alatt, kacagó nyár tovaszaladt, sürög-forog erdő népe, szürke ködpor száll az égre. Mókus bújik odújába, dió van egy karnyújtásra, gólyák, fecskék útra keltek, napsugárt űz őszi-felleg. Tücsök keres menedéket, kitől kérjen szívességet, nyáron … Olvass tovább

Majd egyszer

Összes megtekintés: 66 

Összes megtekintés: 66  Majd egyszer Lassan megtelnek életem lapjai, ölelő emlékek múltam rabjai, szúrágta percek a tűnő időben, vállukon csak hitehagyott remények szállnak fakó-kék égre, és zenélnek valami édes-bús, fájó dallamot. Szél kapja fel, és szalad vele tova, fel, fel az égbe! – várja az otthona. Maradtak nekem víziók, ábrándok, arcomon a pergamenszerű ráncok, rajta rozsdás … Olvass tovább

Elmúlt a nyár

Összes megtekintés: 26 

Összes megtekintés: 26  Elmúlt a nyár Imádtam a régi patak partját, a nap égő, aranyló smaragdját, amint végigkúszik a kidőlt fán, ágas-bogas gyökerek foszlányán. Zöld köntösét cseréli az erdő, leveleken harmatcsepp didergő, pára leng a szunnyadó mocsáron, enyészet ül a parti mohákon. Szomorú ködfelhő száll a tájon, búcsúzik a nyár,- hagyom, hogy fájjon, tétován bolyong egy … Olvass tovább

Búcsúzik a nyár

Összes megtekintés: 57 

Összes megtekintés: 57  Búcsúzik a nyár Csak egy pillanat volt talán, fellobogott, lángolt a nyár, utoljára csókot dobott, forró szavakat suttogott, tarka ruhája lebegett, még egy percért esedezett, mosolya tele élettel, tekintete izzik, perzsel. Még kéken szikrázik az ég, hangtalan dalt dúdol a szél, megáll a mozdulat,- úgy fáj, kedves emlék szívembe váj, tűnő percben is … Olvass tovább

Ha elmondhatnám neked

Összes megtekintés: 47 

Összes megtekintés: 47  Ha elmondhatnám neked Lapokat írtam tele, de széttéptem mindet, mert nem tükrözték a lényeget, talán elmondom egyszer majd szavakkal, eléd állok, és küszködve zavarral próbálok beszélni közös jövőről, a mögöttünk hagyott nehéz időkről. Most fáradt vagy, elhal a szó ajkamon, talán adódik egy másik alkalom, amikor meghallgatod engem mi bánt, a nélküled-gondolat mennyire … Olvass tovább

Mesél a régi ház

Összes megtekintés: 80 

Összes megtekintés: 80  Mesél a régi ház Újból itt állok a régi ház előtt, várom, hogy kinyíljon végre az ajtó, mit feledés pókhálója már beszőtt, ahol a régvolt idő könnyfakasztó. Hallani vélem vidám nevetésed, amint meglátsz, és futsz felém boldogan, még érzem féltőn kedves ölelésed, és nézem az arcod elfogódottan. Emléket idéz a vén hárs illata, … Olvass tovább

Ha én lennék…

Összes megtekintés: 65 

Összes megtekintés: 65  Ha én lennék… Lennék a nap, és ölelnélek lennék a szellő, éreznélek, ha fény lennél én csodálnálak, mint drága kincset imádnálak. Hold, ha lennék az éj bársonyán, te lennél igéző látomás, követnélek, árnyékod lennék, örökkön együtt keringenénk. Selymes hajad takaróm lenne, elrejtenélek fellegekbe, te lennél a hajnali varázs, fakó égen, bíbor-ragyogás. Tó habjain … Olvass tovább

Örök nyugalom

Összes megtekintés: 337 

Összes megtekintés: 337  Örök nyugalom Mikor már téged hívnak távoli fények, és kóborolsz sugárzó csillagtájakon, szívdobbanás, mint meteorütközések, szerterepülnek izzó villámszárnyakon. Míg hologramod fénylőn ível az égre, a perc töredékéig még életre kel, visszahullva, átváltozva égszínkékre, szellemfénye egyesül a végtelennel. A fény örök ölelésében lebegve, a ragyogó világosság magába zár, leszel az égen átsuhanó fénykéve, mely … Olvass tovább

Ennyi volt

Összes megtekintés: 85 

Összes megtekintés: 85  Ennyi volt… Egyedül bolyongtam aludt a város, bennem dúltak sötét viharok, guruló cseppek állták el utamat, úgy éreztem mindjárt meghalok, de nem engedtek el a tegnapok. Nem látta senki sem könnyeim, e vad világ mennyire sivár, szeretnék hangosan üvölteni, visszhangozzon utcák kövein a fájdalom, mely lelkembe váj. Bolond lány! – hideg az éj … Olvass tovább

Nyári ragyogás

Összes megtekintés: 172 

Összes megtekintés: 172  Nyári ragyogás Kacagó szellő suhan a mezőn, napfény forrósítja a levegőt, aranyló fényű ragyogás a nyár, a csend harmóniája körbezár. Tündértáncot lejt két sárga lepke, csillanva szállnak a végtelenbe, lenge vörösben pipacs pompázik, zöld szárán egy katica polkázik. Virágkoszorú szőke tincseken, bánatfelhők szemedben nincsenek, nevető arcod örökké nézném, szép pillanatokat újra élnék. Selymes … Olvass tovább

A lélek hangja

Összes megtekintés: 96 

Összes megtekintés: 96  A lélek hangja Valami különös zene éled, a lelkemben szólnak dallamok, minden öröm, és fájdalom, itt vonaglik a vállamon. Búgva, zúgva életre kelnek, lehetnének égi kürtök, átölelnek, körbevesznek, hullámhangban elmerülök. Halkan zsongó folyamukban, él a lélek betűt formál, lehet tenger, kavicssziget, színeket ölt hideg márvány. Jöjj, közelebb halld a hangját, nem tagadja meg … Olvass tovább

Hol voltál

Összes megtekintés: 61 

Összes megtekintés: 61  Hol voltál gyermekként nem értettem az életet miképpen lehet hogy nincs apukám szerettelek volna látni tégedet hogy soha nem vártalak hazudnám hol voltál apám mikor szükség volt rád lázban égett testem mégsem jöttél mindig tele pohár volt a bibliád felette biz éberen őrködtél éjszaka húzott rám puha takarót ujjaid között elfolyt az idő … Olvass tovább

Igaz szívvel,szeretettel

Összes megtekintés: 94 

Összes megtekintés: 94  Igaz szívvel, szeretettel Kérges kezed tenyerében, cirógató melegség, kis kezemet körbefontad, tudom nagyon szerettél. Apám helyett apám voltál, szíved csupa szeretet, tanítottál emberségre, játszottunk a tereken. Nekem adtad összes kincsed, lelked legszebb darabját, szivárványos percek ölén, messze szállt a kacagás. Kiolvastunk minden betűt, télidőben könyvekből, mindig óvtál vigyáztál rám, féltettél a könnyektől. Repültek … Olvass tovább

Iszogatok magamban

Összes megtekintés: 70 

Összes megtekintés: 70  Iszogatok magamban… Leballagok a pincébe, nincs szükségem a pincérre, egy-két icce le-lecsúszik, a kalapom félrecsúszik. Megpödröm a bajuszomat, elmondom a panaszomat, jó barát a repedt kancsó, benne hangulatjavító. Jóféle vörös borocska, aminek vagyok bolondja, de csak mindig este iszom, azután a sorsot szidom. Tudom, nem érek el semmit, inkább töltök rá egy centit, … Olvass tovább

Erdők sikolya

Összes megtekintés: 462 

Összes megtekintés: 462  Erdők sikolya Erdei tisztás, élete izzás, égbekiáltó fájdalomé. Ág zuhanását, halld suhanását, megsebesítvén, álmokat űz. Zeng a kiáltás, vád a morajlás, minden irányú, rajtaütés. Éjjeli szállás, ott van-e áldás, megfenyegetvén, dögkeselyűk. Megy le a lejtőn, írtja az erdőt, aljas az indok, mondvacsinált. Rebben a vadnép, gyilkol a fűrész, ébred az alvó, tiltakozás. Röppen … Olvass tovább

Élni kell

Összes megtekintés: 97 

Összes megtekintés: 97  Élni kell! Élni kell mindazért, ami szép, nézz körül, átölel csillagfény, sejtelmes árnyain csend az úr, vágyaink szárnyain szép az út. Ölelj még!- a pillanat csak miénk, szép álmaink tűnnek el,- mondd miért? vérvörös alkonyat a csábítónk, szikrázó fényei, mind lázítók. Jöjj velem, kövesd a szívedet, éljük hát életünk színesen, fénykerék,- bűbájos látomás, … Olvass tovább

Békés éjszaka

Összes megtekintés: 53 

Összes megtekintés: 53  Békés éjszaka Már ereszkedik a sötétség fátyla, utolsót lobban a bíbor nap lángja, betakar mindent a bársonyos kékség, feltűnik az égen ezernyi szépség. Kopár ágakon zsákmányt les egy madár, távolból is hallani a szárnycsapást, nyugovóra térő, szendergő állat, fél szemével lesi a tűnő árnyat. Múló időben boldog a pillanat, a balzsamos szellő lágyan … Olvass tovább

Elrejtettelek

Összes megtekintés: 143 

Összes megtekintés: 143  Elrejtettelek Emlékdobozokba rejtettelek, hogy soha ne találhassanak rád, köd-fátyolos múltba mentettelek. – Most rezdülésnyi sóhaj vagy a mában, és fénylő titkok tudója lettél, szelíd borongás a fakókék égen. Nyitom a dobozt,- zenéljen néha, csend partjain dobban szívverésem, sercenésnyi lángszívek éjszakája feltárja kapuját,- rólad álmodom, ezen a helyen csak az enyém vagy, vigyázlak, óvlak, … Olvass tovább

A szeretet ösvényén

Összes megtekintés: 63 

Összes megtekintés: 63  A szeretet ösvényén Tipegő, dobogó lábak, gyermeki örömök vágyak, csak egy kis mese, és játék, ennyit kér a mosolyáért. Nézd!- szemében tünde álmok, megannyi színes kristályok, vigyázz! – össze ne törjenek, légy mellettük, ha döntenek. Még önfeledt a nevetés, csupa mosoly, lelkesedés, őszinte, tiszta a lelkük, őrizd meg a szeretetük. Töltsd meg színnel, … Olvass tovább