Hajgató Attila Összes megtekintés: 175
Összes megtekintés: 175 készen állsz az útra, gyönyörű barátom? – szegezte nekem a kérdést, a jövőből érkezett próféta, majd választ sem várva a padlóra dobta fosszínű kabátját, sáros bakancsa és retkes-szürke hátizsákja mellé, aztán az est hátra lévő részében, durva szövésű lepelbe csavarta mondandóját, sértő volt még a nézése is, kinevetett engem, mint a múltban ragadt … Olvass tovább
Összes megtekintés: 360
Összes megtekintés: 360 éjjelente altatódal száll a lelkemre, betakar, megcsókol, dúdol a fülembe, álomba ringat, vigasztal, hogy ha rettegek, kifésüli hajamból a rémálmokat, minden áldott reggel * zölden dübörögve indul a reggel, félálomban ülök a konyhában, az álmaim maradéka, belelóg a forró kávémba, homlokomra karikatúrát rajzol a Nap * nagy, kövér felhők úsznak odafent az égen, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 185
Összes megtekintés: 185 A néhai Joseph Hardy kétrét görnyedve ült a padon. Ruhájánál csak az arca volt gyűröttebb, habár azért az látszott rajta, hogy egykor jobb napokat is látott. Egyik kezével a padot fogta, a másikban összetekercselt újságot markolt. Mindenki nagy ívben kikerülte, aki csak tehette, igyekezve rá sem pillantani. Olyan valakinek tűnt, aki már csak … Olvass tovább
Összes megtekintés: 264
Összes megtekintés: 264 Két hete történt. Már este tíz is elmúlt, amikor halk kopogtatást hallottam meg a bejárat felől. Vajon ki lehet az ilyenkor? Kinyitottam az ajtót, ahol nagy meglepetésemre az édesanyám állt. – Anya? Szia. – Több mint tíz éve nem láttál és csak ennyit tudsz kinyögni? – Igen, valóban rég találkoztunk. – Van annak … Olvass tovább
Összes megtekintés: 263
Összes megtekintés: 263 Egy unalmas hétköznapon, csikorogva fékező autó állt meg a csendes, kertvárosi környéken. Mikor Mrs. Moon kiszállt belőle, olyan erővel vágta be maga után a kocsi ajtaját, hogy a labdázó gyerekek összerezzentek. Határozott, már-már férfias léptekkel elindult a ház bejárati ajtaja felé. Felnézett egy pillanatra a környék legjellegtelenebb házára, és az előtte álló megfakult … Olvass tovább
Összes megtekintés: 150
Összes megtekintés: 150 Csak kapart és kapart, mint kendermagos tyúk az udvaron. Mint egy gép, ami erre van beprogramozva. Gépies mozdulatok, érzelmektől mentes arckifejezés. Mióta ült már a lottózóban, ki tudja? Még ő maga sem. Lehet, hogy csak pár perce, de az is lehet, meg van az már egy órája is. Közben folyamatosan lüktetett körülötte a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 231
Összes megtekintés: 231 Meg kellett kapaszkodnia, mert úgy érezte rögtön elájul. Mikor már-már úgy érezte, hogy jobb a közérzete, eszébe jutott az iménti látvány. Ettől hányingere lett, levegő után kapkodva tántorgott ki az utcára. – Ilyen nincs, egyszerűen nem létezhet. -motyogta még mindig zavarodottan maga elé. – Ha valamire nincs magyarázat, az még nem jelenti azt, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 194
Összes megtekintés: 194 Ketten ültek a kertben, mester és tanítványa. A mester teljesen átadta magát a teázás szertartásának. Csak a kezében lévő porcelán teáscsészére, és annak tartalmára koncentrált. Arca rezzenéstelen, vonásai egyszerű, mégis nemes jellem jelenlétét feltételezik. Volt egy pillanat, amikor a tanítványnak úgy tűnt, szinte eggyé válik a kerttel. A tökéletes harmóniát, végül a tanítvány … Olvass tovább
Összes megtekintés: 144
Összes megtekintés: 144 valami más néha még azért haza jár hozzám a fantáziám, mint a családfő este, egy fárasztó nap után, aki sört bont, teste fotelbe süpped, focit néz a tévében, és közben pörköltet eszik nokedlivel, szaftja álláról a szőnyegre csöppen, míg mi némán ülünk csak, hiszen szólni nem szabad, megvolt már az esti mese, az … Olvass tovább
Összes megtekintés: 292
Összes megtekintés: 292 szentjánosbogár testet ölt a hazugság, ide lép az ágyamhoz, mellém akar feküdni, verejtéktől nyirkos homlokomra, hideg csókot nyomni, kézzel-lábbal simogatni, hazug szavaival, a kedvemre tenni, érzem, ahogy meleg nyála a fülembe fröccsen, miközben megpróbál az arcomhoz, minél közelebb hajolni * “ha szeretnéd, összébb húzom magam, egészen kicsire, magzatpózban fekszem melletted, egész éjszaka, csinálhatunk … Olvass tovább
Összes megtekintés: 131
Összes megtekintés: 131 várótermi anziksz a tompán fénylő kő, ha mesélhetne nekünk, bizony csuda történeteket tudna elmondani, arról, hogy micsoda időket élt itt át, miket látott-hallott, miközben megkopott régi fénye, elkoptatta az idő, ami rágná még most is, ha lenne még fog, de már nincs, rég kitört mind, csak az ajtó foghíjas szája az, ami ide … Olvass tovább
Összes megtekintés: 276
Összes megtekintés: 276 putto mobili a törött szárnyú porcelán angyal füstkarikát fúj a Jókai összesre a könyvek lemásznak a polcról világot látni mennének egy kósza gondolat hatására * a fekete hajú lány félresöpri haját az arcából forgószél támad lepkék csapódnak a falhoz törékeny testükkel * vajon ki szól majd a léleknek, hogy kereshet magának másik albérletet … Olvass tovább
Összes megtekintés: 129
Összes megtekintés: 129 fényfüzér a szerelem, csak egy maroknyi kiszáradt lisztkukac, ott felejtve a sarokban, a csorba kis tányérban, a hideg konyhakőre téve, a rozoga sámli alatt * Parti Nagy Lajos verseit olvasom éppen, és csodálom, hogy mennyire zsenije a nyelvnek, restellem is magam, amiért én csak gőgicsélek * a pókhálós sarokba száműztem, minden fogadalmam, egye … Olvass tovább
Összes megtekintés: 246
Összes megtekintés: 246 félelmeim zárt osztályán fogantam meg szekrénybe zártam, minden félelmemet, a kulcsot pedig eldobtam, jó messzire, most mégis az ajtót kaparom, kétségbeesetten, mert jól jönne némelyik, ha csak egy kicsike is, amit aztán a vetetlen ágyamon, naphosszat dédelgethetek, hiszen mégiscsak a félelmeim zárt osztályán fogantam meg amit tegnap még a bőrömbe karcolt, az emlékezés, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 147
Összes megtekintés: 147 márciusi tél megcsonkított fák állnak, az út mindkét oldalán, vigyázzállásban, ágaikat fájdalmasan siratva, torzói ők, egy magát modernnek valló világnak a kíváncsi szemű, beton tömbházak, amik éjjel-nappal, farkasszemet néznek egymással, fázósan bújnak most össze, mint a magukra hagyott, rémült madárfiókák a cement-szürke égen, akár a felbolygatott méhkas, károgó varjak örvénylenek, jelenlétük vészjósló, vajon … Olvass tovább
Összes megtekintés: 149
Összes megtekintés: 149 papírpohár papírpohárral játszik, fogócskázik a szél, a hátára veszi, közben pajkosan kacag, szalad vele messzire, addig kergetőznek, amíg mind a ketten, bele nem fáradnak, míg szürkület nem lesz, abból pedig hirtelen, észrevétlen sötét. lassan a végéhez ér, ez a szép őszi nap, mindenhol árnyak csoszognak, aludni készülnek, ásítoznak a házak, recsegnek, ropognak az … Olvass tovább
Összes megtekintés: 314
Összes megtekintés: 314 A színész Nézem a színészt, kinek megfeszül teste, a reflektorfényben, önfeledten dalol és táncol, de ha az kell, hát üvöltve gyászol, mert a színész él, és meghal, majd újjászületik, mindezt a szemünk láttára, nem csak a darab szerint, mert ott marad, egy kis darab belőle, a deszkák repedései közt, mint az elfüggönyözött szobában, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 253
Összes megtekintés: 253 Ketten ülnek a szobában, egymással szemben, Ildikó a terapeuta, és László a páciens. A kérdés, amit Ildikó feltett, még mindig válasz nélkül lóg a levegőben. Lászlón egyre jobban erőt vesz a tanácstalanság, nem tudja mit válaszoljon. Időt próbál nyerni, amíg a megfelelő válasz eszébe nem jut. ;Időt nyerni, de hogyan?; Körbejárja szemeivel a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 933
Összes megtekintés: 933 Húsz év múlva Csóró panelprolik voltunk, műanyag flakonból ittuk, a kólával kevert kannás bort, falkába verődve jártuk a várost, hittük, a magunk igazát, mindenről és mindenkiről, megvolt a véleményünk, hittük, hogy ez az igazi, rock 'n' roll életérzés. Úgy csináltunk, mint aki tudja, mi a frankó, vagy azt, hogy merre van előre, pedig … Olvass tovább
Összes megtekintés: 328
Összes megtekintés: 328 – Hé, ember! Nézzél már végig magadon! Te most komolyan gondoltad, hogy így jössz ki az utcára? Igazán vehetnél magadnak néhány divatos ruhát, meg egy normális cipőt. A hajadról meg inkább ne is beszéljünk, az maga a borzalom. Úgy néz ki, mint egy szétdobált szalmakazal. Ilyen külsővel, nem fogsz egy jó nőt sem … Olvass tovább