görbe tükör

ha fejest ugrasz a tükörképedbe, hamarosan rájössz, vagy inkább megtapasztalod, hogy semmi egyéb nem lehetsz, csak egy epizódszereplő, az életedről szóló filmben az életed oly rövid, mint pillangó röpte virágról virágra, kezedben bőrönddel útra készen állsz, a semmi közepére, hamis optimizmussal, és némi apróval zsebedben dacolva a józan ésszel, a bohóc a sarokban, teli szájjal … Olvass tovább

Lilian

Ott van még mindig az az ablak, pont, mint gyermekkoromban, tiszta mocsok, vastag rétegben rajta a por, és az a furcsa repedés is még a régi, ugyanott fut rajta végig, pedig hány éve is már annak? Több mint harminc, hogy azt a repedést, a focilabdával én magam csináltam, már akkor sem, ahogy most sem lakik … Olvass tovább

elhomályosodik a kép

elhomályosodik a kép, mikor észreveszem, hogy valaki a sarokból, szemeit meresztve néz az alaktalan árnyak, mind díszei a szobámnak, minden éjjel meglátogatnak cigarettám füstje olyan függönyt képez, amin ha átnézel, rátapinthatsz a lényegre az olcsó vörösborból készített boroskóla, marja a gyomromat hajamat simogatva magamnak panaszkodom átkarolom saját életem, de megharapom közben a nyelvemet véres a … Olvass tovább

film noir

most még csak álmaimban járok ott, ahol a hangok élnek bezárva, légmentesen lezárt dobozban, örökös rabságban dermesztő ez a hely, színtelen és sivár minden, mint egy fekete-fehér filmben, az ég sem kék, nincs miért felnézz kifakult érzelmek hevernek szerteszét, nem lélegzik a táj, itt már minden gondolatom, új gazdára talált félek, egyszer nem ébredek fel … Olvass tovább

Mr. Mojo Risin’

a rock ’n’ roll legnagyobb fenegyereke, a zene sámánja, minden este felmegy a színpadra, hogy meghaljon mindenki szeme láttára, miközben előadja, A Rock halott című legnagyobb slágerét a koncert során láthatjuk megszületni, hullócsillagként a Földre érkezni közénk, felnőni, sorsát beteljesíteni, ahogy szavakkal újra formálja, a zene univerzumát, és mire az utolsó akkordok is elhalkulnak, kecsketestű … Olvass tovább

a vámpír monológja

néha olyan érzésem támad, mint ha nem is én hordanám a kabátot, hanem ő engem, mint egy szakadt rongyot a szél, ráncigál maga után, ki a város szélére, oda, ahol bizarr teremtmények kufárkodnak emberi lelkekkel ahol emberi érzelmeket árulnak mindenféle kiszerelésben, ahol a fák és épületek árnyéka önálló életet él, megteremtve egy alternatív valóságot, ahonnan … Olvass tovább

Pókerarc

Két csepp eső között, egy csepp irónia is hullik, a már napok óta ázó avarra Kora hajnalban a metrón, felfelé kúszik a fény a mozgólépcső korlátján A bagoly átka már tova szállt, most más vállát nyomja súlya Az aranylepkék tova szálltak, az októberi napsugárral, a téli esték hideg ezüstje veszi át helyüket A pocsolyában megcsillanó … Olvass tovább

patchwork

az elrúgott labda íve félúton megtörik, a hosszúra nyúlt, forró őszi nap fényzuhatagán *** nincsenek falak, csak a képzeletedben, mondta a lakótelepi sámán. azóta, ledobta magáról ruháját, és pucéran didereg képzeletem, azóta, éjfekete varjúszárnyon utazik lelkem *** szeresd a teliholdat, mondta a vámpír, mielőtt a farkasember karója szívébe hatolt *** az angyal átbukott az út … Olvass tovább

álomvilág

álló nap csak azt meséled nekem, hogy miről álmodsz éjszakánként, szavaid nyomán álmaid életre kelnek, és erőszakot tesz rajtam a képzeleted, történeteket mesélsz nekem, varázserővel rendelkező manókról, szépségversenyeken induló, parazsat evő boszorkányokról, akik éjjel, amíg mi alszunk, titokzatos jeleket karcolnak bőrünkbe, megjelölve kit visznek el legközelebb, tűzokádó 100 fejű sárkányról, akinek a dance aerobic a … Olvass tovább

Buszmegálló

A busz egy nagy rázkódással állt meg a megállóban, ami kizökkentette Brigit a mélázásból. Elcsigázottan szállt le a buszról. Az órákon át tartó utazás és az álmatlanul eltöltött éjszaka megtette hatását. Szédelegve ment el a buszmegálló padjáig, ahol egy nagy sóhaj kíséretében lehuppant. A klimatizált busz levegője után, a kinti hőség valósággal letaglózta. Táskájából elővett … Olvass tovább

készen állsz?

készen állsz az útra, gyönyörű barátom? – szegezte nekem a kérdést, a jövőből érkezett próféta, majd választ sem várva a padlóra dobta fosszínű kabátját, sáros bakancsa és retkes-szürke hátizsákja mellé, aztán az est hátra lévő részében, durva szövésű lepelbe csavarta mondandóját, sértő volt még a nézése is, kinevetett engem, mint a múltban ragadt ember utolsó, … Olvass tovább

karantén etűdök g-mollban

éjjelente altatódal száll a lelkemre, betakar, megcsókol, dúdol a fülembe, álomba ringat, vigasztal, hogy ha rettegek, kifésüli hajamból a rémálmokat, minden áldott reggel * zölden dübörögve indul a reggel, félálomban ülök a konyhában, az álmaim maradéka, belelóg a forró kávémba, homlokomra karikatúrát rajzol a Nap * nagy, kövér felhők úsznak odafent az égen, a bálnák … Olvass tovább

A bennünk élő kisgyerek

A néhai Joseph Hardy kétrét görnyedve ült a padon. Ruhájánál csak az arca volt gyűröttebb, habár azért az látszott rajta, hogy egykor jobb napokat is látott. Egyik kezével a padot fogta, a másikban összetekercselt újságot markolt. Mindenki nagy ívben kikerülte, aki csak tehette, igyekezve rá sem pillantani. Olyan valakinek tűnt, aki már csak vendég ezen … Olvass tovább

Öt perccel lámpaoltás előtt

Két hete történt. Már este tíz is elmúlt, amikor halk kopogtatást hallottam meg a bejárat felől. Vajon ki lehet az ilyenkor? Kinyitottam az ajtót, ahol nagy meglepetésemre az édesanyám állt. – Anya? Szia. – Több mint tíz éve nem láttál és csak ennyit tudsz kinyögni? – Igen, valóban rég találkoztunk. – Van annak már vagy … Olvass tovább

Pillangó

Egy unalmas hétköznapon, csikorogva fékező autó állt meg a csendes, kertvárosi környéken. Mikor Mrs. Moon kiszállt belőle, olyan erővel vágta be maga után a kocsi ajtaját, hogy a labdázó gyerekek összerezzentek. Határozott, már-már férfias léptekkel elindult a ház bejárati ajtaja felé. Felnézett egy pillanatra a környék legjellegtelenebb házára, és az előtte álló megfakult “Eladó” táblára. … Olvass tovább

Sorsjegy

Csak kapart és kapart, mint kendermagos tyúk az udvaron. Mint egy gép, ami erre van beprogramozva. Gépies mozdulatok, érzelmektől mentes arckifejezés. Mióta ült már a lottózóban, ki tudja? Még ő maga sem. Lehet, hogy csak pár perce, de az is lehet, meg van az már egy órája is. Közben folyamatosan lüktetett körülötte a helyiség, emberek … Olvass tovább

A mosoda

Meg kellett kapaszkodnia, mert úgy érezte rögtön elájul. Mikor már-már úgy érezte, hogy jobb a közérzete, eszébe jutott az iménti látvány. Ettől hányingere lett, levegő után kapkodva tántorgott ki az utcára. – Ilyen nincs, egyszerűen nem létezhet. -motyogta még mindig zavarodottan maga elé. – Ha valamire nincs magyarázat, az még nem jelenti azt, hogy nem … Olvass tovább

Egy csésze tea

Ketten ültek a kertben, mester és tanítványa. A mester teljesen átadta magát a teázás szertartásának. Csak a kezében lévő porcelán teáscsészére, és annak tartalmára koncentrált. Arca rezzenéstelen, vonásai egyszerű, mégis nemes jellem jelenlétét feltételezik. Volt egy pillanat, amikor a tanítványnak úgy tűnt, szinte eggyé válik a kerttel. A tökéletes harmóniát, végül a tanítvány látványos, hangos … Olvass tovább

valami más

valami más néha még azért haza jár hozzám a fantáziám, mint a családfő este, egy fárasztó nap után, aki sört bont, teste fotelbe süpped, focit néz a tévében, és közben pörköltet eszik nokedlivel, szaftja álláról a szőnyegre csöppen, míg mi némán ülünk csak, hiszen szólni nem szabad, megvolt már az esti mese, az ágyban a … Olvass tovább

szentjánosbogár

szentjánosbogár testet ölt a hazugság, ide lép az ágyamhoz, mellém akar feküdni, verejtéktől nyirkos homlokomra, hideg csókot nyomni, kézzel-lábbal simogatni, hazug szavaival, a kedvemre tenni, érzem, ahogy meleg nyála a fülembe fröccsen, miközben megpróbál az arcomhoz, minél közelebb hajolni * “ha szeretnéd, összébb húzom magam, egészen kicsire, magzatpózban fekszem melletted, egész éjszaka, csinálhatunk közös képeket, … Olvass tovább