Az életem

Az életem ütött-kopott libikóka. Piros festékdarabok pattogtak le róla. Rozsdamarta. Kikezdték az évek. Észrevétlen. Vér, verejték, dagadó ér. Mindez véget ér. Egykor. Mikor? A sors vagy Isten dönti el? Nem tudhatom. Megvisel. Az időn bosszút állok. Vasfogát kitöröm. Csekély elégtétel ez, mégis kitörő öröm. Könnyeket hullatok. Van, hogy fent vagyok. Aztán lent. Kettősség ez. Túléléshez, … Olvass tovább