Móritz Mátyás

Szabad-e?… Ünnepén a megdicsőült életnek, szívemben ezüstbokás verőfénnyel; várva most a válaszodra, amely bennem minden szándékot tetté érlel. Mikor a lelkemben felrévedeznek a szép, kalendáriumi érzések; mint aki a válaszadásra fel, újra és újra, csak téged kérnélek. Megélve a legnagyobb mélységeket, ahogy a legnagyobb magasságokat; mint aki jól tudja, mi a küzdelem, mint aki jól … Olvass tovább

Mágikus vonások Elsősorban meg már csak magamnak ígérek bármit is jól tudva hogy mi az élet titka látva magam előtt az el nem ért vidéket be kristályként záródva ki rózsaként nyitva. Maradva irigyelt és maradva hírhedett hogy rajtam egyedüliként már csak te láss át míg bennem a forró sortüzek süvítenek érezve meg a költő lélekszakadását. … Olvass tovább

Saját szándék József Attila emlékére Bocsásd meg, ha igéimet nem hirdetem, és ígéreteimet visszavonom ma; úgy akarva elmerülni és eltűnni, hogy rá se ismerjek a saját nyomomra. Hogy az eltékozolt és pazarolt múltam, ne is hányjam, ne is vessem a szemedre; hogy az eszedet szét az önhibáztatás, és a mély, magadba fordulás se szedje. Mint … Olvass tovább

Ellentétes pólusok Az erkölcsi érték megtámadása A hazug beszédtől távol tartsd magad, és az ártatlant s az igazat meg ne öld; mert én nem adok igazat a gonosznak. Mózes II. könyve:23:7 Ne dicsértesd soha csúf és hazug szavad amely csak költői valótlanságot tanít a szívek meg ne is ettől hasadjanak össze ne ettől égjenek a … Olvass tovább

Szükséget szenvedve Somogyi Mihálynak hálám jeléül Jól tudom kezembe a tollat mért veszem a megérzésem és a hitem alapján illúziókkal őrizve meg az ép eszem ahelyett hogy le az álmaimat tagadnám. Amíg a hullámok átcsapnak felettem és csak újabb kétségeim támadnának pedig könnyű lenne elerőtlenednem nem látva senkiben az elszántat és a bátrat. Aki nem … Olvass tovább

Titokkal teli Pilinszky János emlékére 1 Ismeritek az ösztönöket és az érzelmeket mit más alantosságokként emleget melyek mégis törvényt szabnak a csillagoknak és a holdnak támasztva fel az égetett mésszé és a levágott tövisekké letteket a pogányok utálatosságai szerint el a tűzben hamvadókat? Ismeritek azokat akik az első és második jel szavára sem hallgatnak az … Olvass tovább

A hermetika foglalata Ady Endrének, szeretetem, tiszteletem és hálám jeléül 1 Talpon akkor is a reményeim tartanak ha jól tudom sokszor jobb lenne lenni rossznak mint azok kik a világra semmit sem hajtanak kik megtörésemről csak balgán álmodoznak. Kinek a fejedelme száz és ezer hektárnyi ismerve súgását és visszhangját énemnek hiába akarna szerencsétlennek látni bánkódva … Olvass tovább

A kudarcok összege és mértéke Pilinszky János emlékére 1 A költő csak bámul a költő csak hallgat hogy úrrá legyen a lelken és a testen előzve meg a készülődő fájdalmat hogy önmagába a legmélyebbre lessen. Lobbantva magában a tűzet nagyobbra mutatkozva meg a legnagyobb őrültnek fel mégis a legtisztább fénnyel ragyogva akit vándorolni a pokolba … Olvass tovább

A kutató kételyével Pilinszky János emlékére A költő fényt vetít minden emlékre és képre keresve a maga kincsét ami csak rá vár készen hogy életét újra összetépje fáradtabban a múló hullám habjánál. Visszaemlékezve és visszagondolva remélve hogy lelkedbe csodát varázsol várva a muzsikára a pergő dobszóra emelve fel fejét a hold parazsából. A költő nem … Olvass tovább

A dolgok előtt Mondd mit ér a költő álma és terve ha annyi az ellensége az öröknek akik istenségként a mellüket verve mint a felhők sírnak mint a szelek nyögnek. Úgy érezve hogy csak hasztalanul csalok mint aki súlyosabb keresztet nem hordtam hogy még csorbábbak legyenek az új dalok terv és álom nélkül harcban nőben … Olvass tovább

Az ideiglenesség tudata Pirinyó bánatok és apró örömök melybe költői énem már belefáradt mint aki neked mégis hajnalt köszönök vágyva meleg öled és a csókos szádat. A szívemet feszítve újra keresztre míg az ajkaim lassan kisebesednek szemem a múltra a szürkeségre meresztve érezve a napot egyre hevesebbnek. Kit senki sem ünnepel senki nem köszönt mint … Olvass tovább

Kóbor varjak Mint akiben egyre mélyebb az áhítat mint akinek nem a régen letűnt múlt kell feledve el úri szamárságaimat mint akinek az ökle százszór lágyúlt el. Adva oda tetsem annyi furcsa láznak nézve hogy von körém gyűrűt a horda akik meg engem majd versengve gyaláznak fényes arccal és makmerőn rúgdosódva. Nézve nyálas szájjal hogy … Olvass tovább

Szép sorssá és törvénnyé Mint aki a szenvedélyét csak neked őrzi kire a fejetlenek hiába sziszegnek hogy nagyszerű legyen a halált legyőzni lecserélve virágát őszi szívemnek. Elérve a messzeséget a túlsó partot hogy elhiggyem végre végtelen a kincsem áldva az időt mi veled összehajtott és amelynek múlása azóta nincsen. Ki fényét vágyaidnak soha nem veszem … Olvass tovább

Amit a helyzet megkövetel Hidd el hogy bármit megadok és megteszek hogy neked végre mindent megmagyarázzak hogy félelemből ne hozz létre több ketrecet hogy el ne szakítson a humanista század. Hogy a kezem csak te szorítsd és te fogd majd nem kívánva kevésbé csak még jobban hogy ne kergetőzzek a szomorú lángokkal ki utánad is … Olvass tovább

A sors minden kegyetlensége mellett Ady Endre emlékére 1 Az álmomat le nem cserélem újabbra látva küzdelmeimet egyre szebbeknek tudva fel már csak a te véred gyújthatna mint akit el soha többé nem engedlek. Kivel az elméje annyi mindent láttat úgy idézve meg akár csak egy árnyalak vállalva minden gyanút és minden vádat mint aki … Olvass tovább

Cogitationis A dicsőség halhatatlanságát engedelmesen hagyom rá a holtakra továbbra és változatlanul bele az élők figyelmébe olvadva. Maradva kivetett senki fia hétköznapi különc és kalandor hogy téged is magamhoz szorítsalak hogy aztán eltaszítsalak magamtól. Hogy a magányodban elsüllyedve velem együtt megvadulva ordíts hogy együtt teregessük a napra a szégyellni és rejteni valót is. Hogy a … Olvass tovább

Labirintushoz hasonlatos John Malkovichnak Mintha az álmában futna és kocogna kire a bizonytalanság megint lecsap nem is vágyva csak egyetlen egy dologra nem tudva hogy szeresse vagy kedvelje csak. Magát ki a végkimerülésig fárasztva úgy érezve hogy senki sem veszi észre várva a leghatározottabb válaszra és a leghatározottabb megerősítésre. Úgy rágalmazva magát akár a sátán … Olvass tovább