21. századi skizoid író

Összes megtekintés: 89 

Összes megtekintés: 89  November vége fele járt az idő, kint gyorsan sötétedett. Egymás mellett ültünk a süppedős fekete bőr kanapén. Titokban beszívtam a cigarettája füstjét, magamban ízlelgettem – én már egy ideje leszoktam. Émelyegni kezdett a gyomrom. Felém fordult és metszőn a szemembe nézett. – Rendezd át a világot! – mondta hirtelen. Ismertem már ezt a … Olvass tovább

Egy Grincs emlékiratai

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  Megint karácsony volt. Nagy pelyhekben hullott a hó és a város lassan kezdett retkes mézeskalácsillatot árasztani. Az emberek lelkesen ünnepeltek, látszatboldogságuk átsütött a házak betonfalán és visszaverődött az utcák hideg macskaköveiről. Aznap különösen zöld voltam, úgy is mondhatnám, szuperzöld hangulatban róttam köreimet a néptelen utcákon. Már sötét volt, a köztéri lámpák sárgás fénykörében … Olvass tovább

A miértekre sosincs válasz

Összes megtekintés: 156 

Összes megtekintés: 156  Walthauser Gézáné született Kászon Irén mindig is törékeny egészségnek örvendett, ezért egész életében sűrűn látogatta a különböző orvosokat és specialistákat. Szinte már számolni se tudta, hányféle gyógyszert szedett különböző testi bajaira. – Géza! Szép ünnepélyes temetést szeretnék, ha meghalok – nyafogta férjének – mert biztosan tudom, hogy én fogok előbb elmenni. Géza bá … Olvass tovább

Hiányérzet

Összes megtekintés: 271 

Összes megtekintés: 271  „Minden a másolat másolatának a másolata” /Harcosok klubja/ Iszok egy koffeinmentes kávét. Majdnem olyan az íze, mint az igazinak és azt mondják nem terheli a szívet. Aztán rágyújtok, vagyis előveszem az elektromos cigarettámat, és boldogan fújom a „füstöt” az égnek. Eszembe jut a tegnapi buli. Egész jól sikerült. Talán négy üveggel is megittam … Olvass tovább

Az élet nagy kérdései

Összes megtekintés: 35 

Összes megtekintés: 35  Fürge Hód sietősen kaptatott felfelé a fák közt az ösvényen. Mokaszinos lábával halkan lépkedett, ügyesen kerülgetve a száraz gallyakat, amik elárulhatták volna a jelenlétét. A Varjú törzsbéliek méltán híresek arról, hogy nesztelenül lepik meg az áldozataikat. A táj, amelyen járt változatos volt: dombok, ritkás erdők és száraz cserjések váltogatták egymást. Elszórtan nagy mohos … Olvass tovább

Tollpihék: Tizennegyedik történet: Tollpihék a padlón

Összes megtekintés: 106 

Összes megtekintés: 106  Karácsony közelgett. Anna kibámult a mocskos presszó ablakon, de most nem talált örömet sem a hópihék lassú táncában, sem a finom forralt borban, ami előtte árválkodott. Tompa volt a nyugtatóktól. Mennyit is vett be reggel? Kettőt, hármat? Fejében csak ez a béna üresség, mellkasában meg egy darab kő. Rutinos mozdulatokkal megigazította fekete blúzát, … Olvass tovább

Korunk vívmánya

Összes megtekintés: 37 

Összes megtekintés: 37  Úgy alakult, hogy némi pénzügyi tranzakció okán, használnom kellett a Netbankot. Csodálatos kis alkalmazás – korunk vívmánya –, mellyel időt, pénzt és fáradságot spórolok meg, mivel nem kell elbattyognom a bankba személyesen. Szeretem a technikát, mert jobbá teszi az életünket. Elindult a program, rutinosan gépelem a felhasználónevem és a jelszavam, ám az alkalmazás … Olvass tovább

Halhatatlan slágerek

Összes megtekintés: 83 

Összes megtekintés: 83  Üvölt a zene a rádióból, hallgatjuk munka közben, így kellemesebb. Egyik kollégámnak hirtelen felcsillan a szeme. – Ezt megismerem ez Ozzy! Ugye? – kiáltja jókedvűen, és hevesen ütni kezdi a ritmust. Éppen a Paranoid megy. Még most is aktuális úgy látom. – Tudjátok, hogy ez a sláger már ötven éves? Megdöbbenve néznek rám. … Olvass tovább

Borilovics filozofisz

Összes megtekintés: 58 

Összes megtekintés: 58  Tegnap felkeresett egy régi kedves cimborám, aki jelenleg egy neves egyetem – had ne mondjam meg melyik – filozófia professzora, ezért úgy döntöttem, rövid időre felfüggesztem az absztinenciámat, és a kellemes beszélgetést elősegítendő, felbontok egy üveg bort. Meleg nyár végi délután volt, egyedül üldögéltünk a nappaliban a fekete bőr kanapén – Emma még … Olvass tovább

Egy 50. születésnap

Összes megtekintés: 81 

Összes megtekintés: 81  Hasogató fejfájással ébredtem. Igen, jól gondoljátok, tegnap este cefet nagy bulit tartottunk a srácokkal. – Igen ott, a Kék Medvében. Már aki megmaradt belőlük. Pinyó, Jeff, Gídó, Norbi, és Szabika – sorolom a neveket. Gyors számadás fejben – igen, már legalább a fele hiányzik a régi csapatnak, de lesz ez még rosszabb is. … Olvass tovább

Zsúfolt szerda

Összes megtekintés: 50 

Összes megtekintés: 50  Normál zsúfolt szerda délután az óvárosi postán. Meleg, tömeg, izzadság, türelmetlenség. Mi kell még? Az utcáról gyanús külsejű férfi lép be, arca nagy részét maszk takarja, szemével a terepet fürkészi. Elindul, végigmegy a sorok között, majd határozottan az egyik pénztárablakhoz lép. Az ablaknál egy terebélyes asszonyság várakozik a küldeményére, hatalmas teste groteszkül tornyosul … Olvass tovább

A nap, amikor majdnem meghaltam

Összes megtekintés: 101 

Összes megtekintés: 101  Azon a szürke borongós októberi napon korán sötétedett. Itt fent északon, az évnek ebben a havában, a nap már nem tud áttörni a sűrű szürke fellegeken. A félhomály és a teljes sötétség órái váltogatják egymást. Vannak, akik nem bírják sokáig, de én jól elvagyok. Már reggel tudtam, hogy a falusiak keresnek, és meg … Olvass tovább

Morrison sírja

Összes megtekintés: 68 

Összes megtekintés: 68  Ki ne hallott volna a híres zenekarról a Doorsról és frontemberéről Jim Morrisonról? Én is nagy rajongó voltam. Jim sajnos 1971. július 3-án Párizsban elhunyt, földi maradványait a Pere-Lachaise temetőben helyezték végső nyugalomra – sírjához azóta is sokan elzarándokolnak. Tavaly télen Párizsban jártam, egy üzleti ügyben. Az Au Royal Mad-ben foglaltam szállást, a … Olvass tovább

Az életszimulátor

Összes megtekintés: 59 

Összes megtekintés: 59  – Igaz, hogy az életet próbálod modellezni? – kérdezte kíváncsian Paul Anderson. – Én inkább azt mondanám, hogy egy tesztprogramot fejlesztek az idő függő véletlen jelenségek modellezésére, de igazából a lényeg ugyanaz – válaszolt dr. Wright a monitorok mögül. Három monitort használt, kiterjesztve ezzel a számítógép képernyőjét. A középsőn a forráskód volt kinagyítva, … Olvass tovább

Őszi levelek: Tizenkilencedik történet: Szakítás

Összes megtekintés: 67 

Összes megtekintés: 67  A lány és a fiú csöndben sétáltak egymás mellett, az őszi alkonyatban miközben a sétány díszfáiról vörös és aranyszín levelek hulltak, kecsesen pörögve és vitorlázva, mint apró balett piciny résztvevői. A lány sértődötten összefonta maga előtt a karját. Szőkés vörös haján megcsillant és felszikrázott a lemenő nap fénye. A fiú lesütött szemmel, zsebre … Olvass tovább

Jason Brown

Összes megtekintés: 88 

Összes megtekintés: 88  – Meséltem már nektek Jason Brownról? – kérdezte Nene, miközben az asztalhoz ment és egy kis teát töltött magának a virág mintás porcelán bögréjébe. A többiek érdeklődve kapták fel a fejüket. – Nem, nem meséltél még! – csapott le egyből a dologra Abby, aki épp egy bonyolult pasziánszt próbált már vagy harmadszorra kirakni. … Olvass tovább

Súlyos testi sertés

Összes megtekintés: 82 

Összes megtekintés: 82  Lajoska lassan, imbolyogva állt fel a terített asztal mellől. Jelentőségteljesen körbehordozta nagy vizenyős szemeit az egybegyűlteken, majd megköszörülte a torkát, és belekezdett: – Béláról szeretnék pár szót szólni – ha megengeditek. Nos igen. Béla volt a legnagyobb kan a disznóólban, ehhez nem fér semmi kétség. Súlya a legutóbbi mérlegeléskor az 520 kilogrammot is … Olvass tovább

Enyém vagy

Összes megtekintés: 69 

Összes megtekintés: 69  Noel egy kietlen, sziklás helyen állt. Nem tudta volna megmondani, hogy pontosan hol, de úgy tűnt neki mintha a Grand Canyon lenne. Egyedül volt, alant a Colorado folyó keskeny acél szalagja kígyózott, feje felette a magasban madarak köröztek. – Hogy kerültem ide?- töprengett. – Mit keresek én itt? Hiányoztak a válaszok. Nem emlékezett … Olvass tovább

Raketa

Összes megtekintés: 61 

Összes megtekintés: 61  Kedves olvasó, kalandos életem történetét szeretném neked elmesélni. 1971-ben születtem Szentpéterváron, a Petrodvoreci Óragyárban. – Ó, milyen udvariatlan vagyok, még be sem mutatkoztam. A nevem Raketa, eredeti foglakozásomra nézve időmérő. Ha röviden jellemeznem kéne magam – csak hogy óraként el tudj képzelni – azt mondanám, hogy patinásodó selyem színű számlap, vékony fekete mutatókkal, … Olvass tovább

Amikor az ember elkezd múlt idővé válni…

Összes megtekintés: 217 

Összes megtekintés: 217  Kint jól esik az eső, bent – ebben a hangulatos kis krimóban – jólesik a sör. Délután van, nyár vége, meleg. Egymagam ülök, nézegetek kifelé a fejemből, miközben mindenféléről elmélkedek. Ilyenkor jönnek a legszebb gondolatok… “Cogito ergo sum” – ahogy René mondaná. Balra fent, fejmagasságban, egy nagyképernyős tévé üvölt, épp az aktuális sláger … Olvass tovább